Magyarok vagyunk, tehát győztesek

Iparosításra van szükség ahhoz, hogy Magyarország a jövőben is sikeres lehessen, jelentette ki a Fókuszban a Nemzeti Érdek című, a kormány két évét értékelő jobboldali konferencián tartott záróbeszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök a húsz percesre tervezett, de egy órásra nyúlt előadásában amúgy kormánya két éves tevékenységét sikerként értékelte.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Ez persze következett alapvetéséből is. "A magyar nemzet deffiníciószerűen győztes nemzet, mert ezer éve létezik, és ez önmagában győzelem" - mondta ugyanis Orbán, aki szerint ez, a győztesség "állapotbeli kötelesség". Vagyis magyarként győznünk kell. A győztesség kötelességéből pedig egy másik kötelesség, az alázat fakad. Ez viszont nem alázatosság, hanem a cél, a győzelem iránti alázat. "Föltéve, ha az alázatot nem keverjük össze a hübrisszel" - mondta.

A győzelmi kényszerből fakad tehát, hogy a kormány elmúlt két éve sikeres volt, tudtuk meg Orbán beszédéből, amit maga is inkább előadásnak, mint politikai beszédnek nevezett. "A nemzeti megmentés feladatát elvégeztük, bár ez egy kicsit jaruzelskisen hangzott" - mondta. Értékelése szerint stabilizálta az országot, ráadásul ellenállt egy Európát fenyegető csábításnak. Ez a csábítás szerinte a demokrácia feladása lett volna.

Ez alatt arra célzott, hogy a válság miatt az EU több országban a demokratikusan megválasztott kormányok helyett technokrata válságkormányok felállítását javasolta. "A világot igazgató értekezletek kívánalmai helyett a magyar nép egy kétharmadot dobott össze" - mondta. A kétharmad pedig szerinte sikeresen stabilizálta az országot egyrészt gazdaságilag, mert csökkentette a hiányt, másrészt politikailag, mert új alkotmányt írt. Erre azért volt szükség, mert korábban az ország a láthatatlan alkotmány homokjára épült, most viszont az alaptörvény sziklájára. "Ez igen, ez alap, amire lehet építkezni" - mondta, miután felolvasta az alaptörvény főcímeit.

De a sikerek ellenére is vannak még feladatok. Orbán megismételte azt, amit hatalomra kerülése óta mindig mond: a válság után új világrend jön, és arra kell felkészíteni az országot, hogy abban legyen sikeres. És hogy milyen lesz a jövő? "A transzatlanti katonai rendszerhez kell tartoznunk" - mondta, mert nem lát olyan más katonai rendszert, amihez érdemes volna csatlakoznunk. Arra viszont figyelni kell, hogy Oroszország majd közeledni próbál Európához, "ezzel kapcsolatban nekünk, közép-európaiaknak sajátos élményeink vannak": Ezért szerinte egy katonai-kereskedelmi biztonsági zónát kell kiépíteni.

"Az európai gazdasági térséghez tartozáshoz sem férhet kétség" - mondta Orbán, aki szerint ugyanakkor Magyarországnak "érdemes elutasítania az EU által javasolt válságkezelést". "Legutóbb is kaptunk hét, vagy nem tudom hány ajánlást. Hogy töröljük el az ingatlanadót, vagy a hatósági energiaárat. Ezek nyilvánvalóan ellentétesek a magyar érdekkel" - mondta, de nyilvánvalóságuk okán nem fejtette ki, hogy miért.

Orbán amúgy attól tart, hogy a válság európai kezelése a demokráciákat is veszélybe fogja sorolni. Azért, mert a reálgazdasági válság megoldásait az emberek elutasítják, mert nem látják a helyüket a jövő világában. Így a politika fő motivációs eszköze a félelem lesz. Orbán szerint Magyarország nagyon szerencsés, mert nem borult fel a társadalmi béke. Ezt szerinte a békemenet bizonyította.

Hogy Magyarország sikeres legyen, annak a receptjét Orbán korábbi beszédeiből már ismerhettük. Iparosítás, ipari munkások képzése, teljes foglalkoztatottság, keleti nyitás. Részben új elem volt, hogy az energiafüggetlenség feltételeként hatvan százalékban határozta meg a hazai termelésű atomenergia kívánatos arányát. És az is, hogy az általa szükségesnek tartott minimálbér-emelést a tb-járulék csökkenéséből fedezné, amiből pedig a szociális és egészségügyi rendszer visszafogása következik. "Wellfare state helyett workfare state kell" - fogalmazta meg ezt saját szavaival.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!