Másodfokon is életfogytiglant kapott a pécsi lövöldöző

A táblabíróság Makai Lajos vezette tanácsa Gere Ákost előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek.

Az elsőfokú bíróság a vádlottat előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntettének
kísérlete és két rendbeli súlyos testi sértés bűntette miatt halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházra és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 30 évben határozta meg.

Ezt a döntést az ítélőtábla annyiban változtatta meg, hogy a négy sértett sérelmére elkövetett cselekményt egységesen előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletének minősítette, a vádlott büntetését a halmazati jellegére utalás mellőzésével helybenhagyta.

Gere Ákos lelki problémák miatt 15 éves kora óta járt pszichológushoz, és hangulatjavító gyógyszereket is szedett. A visszahúzódó fiatalember nem tudott beilleszkedni a közösségbe, többször is panaszkodott édesanyjának, hogy nem jön ki jól a csoporttársaival. 2008-ban lett az Első Pécsi Polgári Lőegylet tagja, 2009 tavaszán kapott engedélyt sportcélú maroklőfegyver tartására.

Egy hónappal tettének elkövetése előtt elégtelen lett a zárthelyi dolgozata, de csoporttársai jó jegyeket kaptak. Felmerült, hogy azok puskáztak, emiatt szóváltás alakult ki. Gere Ákos közölte, a csalást jelezni fogja az egyetemen, de társai figyelmeztették, hogy mivel egyikük testépítő, rosszul járhat. Erre ő megjegyezte: a golyó mindenkin fog.

Gere Ákos a pécsi egyetem biofizikai intézetében 2009. november 26-án maroklőfegyverrel megölte egy csoporttársát, életveszélyesen megsebesített egy 19 éves fiatalembert, továbbá a lövöldözésben súlyos sérülést szenvedett egy 36 éves, laboránsként dolgozó férfi és egy 54 éves takarítónő. A bűncselekményt engedéllyel tartott lőfegyverével követte el, a gyógyszerészhallgató egy lövészklub tagja volt, bár pszichiátriai kezelésre szorult. A szabályokat kezelőorvosai váltogatásával játszotta ki, így juthatott alkalmassági igazolásokhoz.

A Baranya Megyei Bíróság azután határozott egy harmadik szakértő kirendeléséről, hogy az eljárásba korábban bekapcsolódó szakértői csoportok ragaszkodtak egymással ellentétes álláspontjukhoz. A védelem által felkért szakértők szerint Gere Ákos a tett elkövetésének idején súlyos, a nyomozóhatóság által felkért szakemberek véleménye szerint viszont csak enyhe fokban volt korlátozva cselekedetei súlyának felismerésében.

A harmadik szakértői vélemény azt állapította meg, hogy Gere Ákos nem skizofrén, személyiségzavara van, tettét beszűkült tudatállapotban követte el, az úgynevezett tudatborulás viszont nem következett be nála.

Megbánta a tettét

Gere Ákos összefüggő szóbeli vallomást nem tett, írásbeli vallomásában tagadta, hogy tettét előre eltervezte volna. Állítása szerint azért vitt fegyvert az egyetemre, mert a gyakorlat után lőni akart menni. A keddi tárgyaláson az utolsó szó jogán azt mondta: megbánta tettét.

A Pécsi Törvényszék és az ügyben másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla is bizonyítottnak látta ugyanakkor az előre megfontolt szándékot. A gyógyszerészhallgató a lövöldözés előtti napon erőszakos cselekményekről szóló videókat, ámokfutásokat nézett, édesanyjával folytatott beszélgetésében említette, rossz a hangulata, ismerősének pedig interneten olyan üzenetet küldött, hogy agydaganata van, fel fog fordulni, évek óta nem volt egy jó napja.

A vádlott a tett napjára nem beszélt meg lövészetet a lövészklub képviselőjével, akinek a lőtér kinyitása és a lövészet felügyelete is a feladatai közé tartozott. Aznap pedig, közvetlenül a gyakorlat előtt többször is megkérdezte társait, ott van-e mindenki. A táblabíróság szerint áldozatai közül két csoporttársát meg akarta ölni, az oktató és a takarítónő esetében a szándéka eshetőleges volt.
A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként vették figyelembe, hogy Gere Ákos tettét lőfegyverrel, előre megfontolt szándékkal követte el, s maradandó fogyatékosságot is okozott. A bűncselekmény emellett felzaklatta az országos közvéleményt, közfelháborodást keltett, negatív hatással volt az emberek biztonságérzetére.

Enyhítő körülmény volt a vádlott büntetlen előélete, az, hogy feladta magát, és a személyiségzavara is, amely enyhe fokban korlátozta cselekedetei következményeinek felismerésében.

Papp Gábor, a vádlott védője a másodfokú eljárásban fenntartotta azon álláspontját, hogy Gere Ákos nem tervezte el a bűncselekményt és elmeállapota súlyos fokban korlátozta tette következményeinek felismerésében. Úgy vélte: az elsőfokú bíróság elfogultan hozta meg döntését, a tényállást nem derítette fel teljes egészében, a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte, és indoklási kötelezettségének sem tett maradéktalanul eleget. Ezért a védő elsősorban a korábbi ítélet hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatását, másodsorban a büntetés enyhítését, határozott időtartamú szabadságvesztés kiszabását indítványozta, ám a táblabíróság mindkettőt elutasította.

Papp Gábor a jogerős ítélet kihirdetését követően újságíróknak azt mondta: változatlanul súlyosnak tartja az ítéletet, nem ért egyet annak jogi minősítésével. Hozzátette: ha a határozatot írásban is megkapják, megfontolja a rendkívüli perorvoslat lehetőségét.