A képviselők a metró fölé költöznének
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi - A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
Egymilliárd forintot szán a kormány arra, hogy megszerezze a Kossuth téren a MTESZ-székháznak nevezett irodaház tulajdonjogát. A tegnap megjelent kormányhatározat szerint a metrókijárat fölé épült ingatlan is bekerülne a Kossuth tér rendezését célzó Steindl Imre Programba, és helyreállítanák a homlokzatát.
A hetvenes évek elején épült ház valószínűleg csak fekvése miatt ilyen értékes, ma az ott dolgozók egybehangzó véleménye szerint rémisztő műszaki állapotban van. Hosszú ideig a négy liftből már csak egy működött, egy idő után az is csak fölfelé járt, mondta az egyik ott működő iroda alkalmazottja. Most kettőt megcsináltak, próbaüzemben működnek. Miután a hetedik emeletre nem szívesen gyalogol fel senki, ez is szerepet játszhatott abban, hogy az épület hetedik emeletén lévő, széles körben ismert és kedvelt menza megszűnt. Egy másik dolgozó azt mondta, minden télnek úgy futnak neki, hogy nem biztos, hogy a kazánok működni fognak.
Az állam a többségi tulajdonos
Az egymilliárdos összeg önmagában is soknak tűnik, úgy pedig még inkább az, hogy az épületnek jelenleg is az állam a többségi tulajdonosa. Bár az épületet MTESZ-székháznak nevezi a kormányhatározat is, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) az 1945 négyzetméteres ingatlanban csak 1/1945 tulajdoni hányaddal rendelkezik. A többségi tulajdonos a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (1500/1945), résztulajdonos még (143/1945 arányban) az ugyancsak az épületben működő Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Kossuth tér 6-8 Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. (302/1945)
A kormányhatározat alapján két alapvető kérdés merül fel: milyen célra akarja használni az állam, amiért megéri az egymilliárd forintos ráfordítás. A másik az, milyen módon lehet a kormányhatározat szövegezése szerint „helyreállítani" egy, a tér historikus épületeihez alig-alig illeszkedő, eleve a hetvenes években épült épület homlokzatát.
– Ha már igyekszünk egységes arculatot adni a térnek, akkor érdemes ezt az épületet is belevenni a programba, hiszen nem érné meg évekkel később belekezdeni az átalakításába – mondta az Index kérdésére Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője. Wachsler szerint ha a kormányhatározat a program részeként határozza meg az épületet, abból arra lehet következtetni, hogy az országgyűlésről szóló törvény alapján a parlament működését, új funkcióit fogja szolgálni, de ennek részletiről nem tudott többet mondani.
Egy forrásunk szerint a távlati elképzelések szerint a házőrség és képviselői irodák kaphatnak helyet a felújított épületben. A hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján ugyanis a jövőben az országgyűlés őrzését nem a Belügyminisztérium, hanem a Parlament saját őrsége látja el. Központi fekvése miatt alkalmas lesz a ház arra is, hogy képviselőknek szolgáljon irodául. 2014-től ugyan kevesebb képviselő lesz, de nekik már nem lehet másod- vagy harmadállásuk, így irodájuk sem egy vidéki, kerületi pogármesteri hivatalban vagy megyei közgyűlésben. Szükség lesz tehát megfelelő méretű és megfelelően elkülönített irodákra, ahol a képviselők titkársága is helyet kap.
Nem akarják felpolírozni
A háború előtt ezen a helyen állt egy épület, ezt azonban lebombázták, így sokáig üres volt a telek. Az 1974-ben átadott épület alapvetően elüt a tér századfordulós képétől. A Budapest Városképpen blog szerint ugyanakkor nagyon finom építészeti megoldásokkal mégis illeszkedik a környezetébe, és kiérdemli helyét a téren.
A homlokzat tervezett átalakításáról Wachsler Tamás azt mondta: sem a hetvenes évekbeli, eredeti homlokzatot nem akarják „felpolírozni”, sem a háború előtt egykor ezen a helyen állt épület homlokzatát nem akarják rekonstruálni vagy visszaidézni. Izgalmas tervezői feladat lesz, mondta Wachsler, hogyan lehet a leggazdaságosabb módon, a térhez, az épület funkciójához és a Parlament méltóságához illő homlokzatot kialakítani. Wachsler ahhoz hasonló koncepciót tart járható útnak, mint amit a mostani Széchenyi téren (volt Roosvelt tér) az egykori Spenót-házzal valósítottak meg: csak az épület szerkezetét hagyták meg, és teljesen új, modern homlokzatot építettek.
Az irodaház a nevét az MTESZ-ről kapta, amely a rendszerváltáskor kapta meg ezt az ingatlant, illetve egy Fő utcai székházat. A MTESZ tulajdonképpen csak egy ernyőszervezet: mintegy 40 tudományos és műszaki egyesület munkáját koordinálja. Ezek közé olyanok tartoznak mint például a Bolyai János Matematikai Társulat, a Magyar Biomassza Társaság, a Magyar Hidrológiai Társaság, a Bőr-, Cipő és Bőrfeldolgozóipari Tudományos Egyesület, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, vagy a szilikátipari, az energiagazdálkodási, a gépipari, közlekedéstudományi egyesület.
Súlyos adósságok
Kezdetben itt kaptak irodát a a tagszervezetek, de ma már a legtöbb máshol működik. Az épületben számos bérlő van, itt működik például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is.
Próbáltuk elérni a MTESZ elnökét, hogy megkérdezzük, mik a terveik az ingatlan eladása után, de hosszú ideig senki nem vette fel a telefont. Néhány óra próbálkozás után a vonal másik végén azt válaszolták, hogy az elnökkel csak később lehet beszélni, a főigazgató pedig egyéb okokból nem elérhető.
Egy informátorunk úgy fogalmazott, a MTESZ az elmúlt években nagyon sok embert foglalkoztatott, hihetetlenül magas fizetésekért, csak az nem volt világos, hogy erre mi szükség van. A tagszervezetek koordinációját ugyanis bőven el tudná látni néhány ember, nincs szükség ekkora szervezetre.
Információink szerint ha a MTESZ résztulajdonosként jelentős összeget is kap az épület eladása után, abból köteles lesz magának új székházat venni. De nem biztos, hogy ezt meg tudja valósítani, az elmúlt években ugyanis súlyos adósságokat halmozott fel. Egy 2003-ban megjelent cikk szerint a szervezet egy utóbb kockázatosnak és elhibázottnak bizonyult számítástechnikai beruházásba fogott, amely mára mintegy 400 millió forintos adósságot eredményezett. Az egyik tagszervezet, a szintén a Kossuth tér 6-8-ban működő Közlekedéstudományi Egyesület interneten fellelhető emlékeztetője (.doc) szerint 2004-ben a MTESZ tartozása a tagszervezetek felé 200 millió forintra rúgott.
Az irodaházban 2009-ben majdnem kikapcsolták az áramot, miután mintegy 22 millió forintnyi közüzemi tartozás halmozódott fel. A MTESZ akkor azt közölte, hogy az MGYOSZ mint az ingatlan egyik tulajdonosa két és fél éve nem fizeti meg a rá jutó üzemeltetési és közüzemi
díjakat. A MTESZ állítása szerint az MGYOSZ-nak 37 millió forintos tartozása volt, amiből 22 millió a közüzemi díj. Ezt az állítás az MGYOSZ azonnal cáfolta. Álláspontjuk az volt, hogy a hosszú ideje anyagi csődben lévő irodaházat üzemeltető MTESZ rendszeresen beszedi a fenntartási költségeket a bérlőktől és a társtulajdonosoktól, de nem fizeti ki a közműszolgáltatókat. Az ügyben per is indult.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
