Miért nem lett kutyabíró az államtitkárból?

Tízévente egyszer adódik lehetőség a magyar kutyás társadalom tagjai számára, hogy bekerüljenek a krém tagjai közé, a küllembírói testületbe. Legutóbb közel 140-en fizették be a százezer forintos jelentkezési díjat a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének kasszájába. Közülük azonban csak kevesen jutottak el odáig, hogy nevük felkerülhessen a bírók listájára.

A 15-20 kiválasztott között volt Simicskó István. A HM államtitkára is befizette a pénzt, eljárt a tanfolyam óráira, egy éve sikeresen letette előbb az írásbeli, majd a szóbeli vizsgát, és már több kutyakiállításon segédkezett tapasztaltabb kollégái mellett, hogy szakmai gyakorlatot szerezzen, de utolsó, gyakorlati vizsgáját nem tette le.

Most nem akarok bíró lenni, mondta az Indexnek Simicskó. A kétéves felkészülést keresztbevágó döntését azzal indokolta, hogy szerinte túl sok a feszültség és a balhé a kutyás szervezetek között, és ettől a belső harctól szeretné távoltartani magát.

Simicskó 2008-ban jelent meg először „álruhában” a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete egyik kutyaversenyén. A tenyésztői debütálás jól is sikerült, a fideszes képviselő Cseke nevű mudija annak ellenére megkapta a magyar fajták fajtagyőztesi címét, hogy öltöny nélkül, sportos ruházatban, szigorúan magánemberként vett részt a Derby és Champion kiállításon. A kutyabarát politikust azonban hamar felfedezte magának a MEOE vezetése: tavaly, amikor az egyesület - történetében először - bemutatót tarthatott az OMÉK mezőgazdasági kiállításon, a MEOE elnöke, Korózs András az immár HM államtitkári rangban lévő Simicskót kérte fel, hogy adjon át elismeréseket az egyesület tagjainak, majd rögtön Simicskó is kapott egy kristályplakettet támogatói munkájáért.

Simicskó neve legutóbb a százmilliós büdzsével működő MEOE jövőjét alapjaiban érintő parlamenti törvénymódosítási játszmában tűnt fel. Az államtitkár az egyik aláírója annak a módosító indítványnak, amely újra mentesítené Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületét a törvényi szabályozás szankciói alól, és lehetővé tenné, hogy 2013-ban bírságolás nélkül megrendezhesse a nagy üzletet jelentő kutya-világkiállítást.

A MEOE-nak áprilisban kellett leállnia a kutyák törzskönyvének kiadásával és a kiállítás-szervezéssel, mert egy akkor elfogadott törvénymódosítás súlyos bírságokat helyezett kilátásba, ha az egyesület nem tartja be a 14 éve érvényben lévő szabályozást. Még 1998-ban adta egy Torgyán-minisztériumi rendelet az egyes fajtákkal foglalkozó „elismert” tenyésztőszervezeteknek a törzskönyvezési, valamint a kiállítás-szervezési jogosítványokat, de az egyesület sem akkor, sem az elmúlt 14 évben sem került be ebbe a körbe. A MEOE viszont azóta is rendületlenül folytatta mindkét tevékenységet, főként arra alapozva, hogy ő a 86 országot összefogó nemzetközi szövetség, a Fédération Cynologique Internationale (FCI) egyetlen magyar tagszervezete, és a hazai tenyésztők külföldi kereskedelmi tevékenységéhez vagy kiállításon való részvételéhez szükség van az FCI pecsétjére. Az áprilisban váratlanul megszületett törvénymódosítás azonban lehetővé tette 20 millió forintos bírság kiszabását az állattenyésztési szabálytalanságokért, és büntethető kategóriába sorolta, ha egy szervezet más tenyésztőszervezet jogosultságába tartozó fajta-törzskönyvezést vagy nyilvános tenyészállat-bírálatot végez.

A MEOÉ-t megbénító parlamenti döntés felbátorította a vele szemben álló fajtaszervezeteket, és gyors kiegyezés után 20-30 szervezet részvételével szövetséget is kötöttek. Az évtizedes belső harcban ezután egymást követték az újabb és újabb fordulatok: a büntethetőséget biztosító módosítást hat hét után egy visszamódosító indítvány megszavazásával felfüggesztette a parlament. A MEOÉ-nak egyéves türelmi időt biztosító változtatást azonban Áder János köztársasági elnök visszadobta. Ezért június közepén Simicskó és három képviselőtársa szó szerint ugyanazzal a szöveggel újra beadta az indítványt, amit viszont eddig nem vett tárgysorozatba az országgyűlés.

Nekem egyetlen célom volt, amikor belekezdtem a kutyázásba, az, hogy segítsem azokat, akiknek fontos a kutyatenyésztés, fontos a magyar fajták sorsa – mondta Simicskó. Az államtitkár ezért nem érti, hogy most miért került rosszindulatú támadások középpontjába, és mért vonják néhányan még azt is kétségbe, hogy megvolt-e megfelelő tenyésztői és kiállítás-szervezői múltja a bírói tanfolyamon való részvételhez. Az államtitkár szerint legfőbb szándéka az, hogy megszűnjön végre az az állapot, hogy egymás mellett létezik, államilag elismert, de a világban használhatatlan, illetve államilag el nem ismert, de a nemzetközi kutyás szervezetek által elfogadott törzskönyv.

Azt az államtitkár is elismeri, hogy a MEOÉ-t újra pozícióba hozó törvényjavaslatok nagy csalódást váltottak ki a többi kutyás szervezetben, de mint mondta, egyelőre nem bontakozott ki olyan kompromisszumos javaslat, amely minden félnek megfelelő lenne, és az országot sem fosztaná meg attól, hogy jövőre Budapesten rendezzék meg a több ezer résztvevőt vonzó világkiállítást.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!