Törvényben szentesítik a hallgatók röghöz kötését
További Belföld cikkek
-
Letenye felé lezárták az M7-es autópályát Balatonvilágos térségében - A bicskei gyermekotthon igazgatójának áldozatai százmilliós kártérítést kaptak
- Megdőlt a rekord a Balatonon, ekkora pontyot még nem fogtak
- Ledöntötték Radnóti Miklós mellszobrát Győrben
- Injekciókkal mérgezett halálra egy idős beteget egy ápoló a pécsi belgyógyászati klinikán
Az Alkotmánybíróság kedden úgy foglalt állást, hogy a felsőoktatási törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy ezt rendeletben határozza meg. Az Ab megállapította, hogy a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van az érintett hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is lényeges elemét jelenti.
Az állam fizet, a diplomás itthon marad
A hallgatói szerződést a kormány tervei szerint azoknak a hallgatóknak kell kötniük, akik állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal szeretnének tanulni. A koncepció szerint a hallgatói szerződés a hallgató és az állam között jön létre, azt az állam nevében eljáró Oktatási Hivatallal kell megkötni. Az állam a hallgató képzésének költségét részben vagy egészben átvállalja, a hallgatónak ezért a diplomáját a megszabott időn belül meg kell szereznie, és a végzés után 20 éven belül a támogatott idő kétszereséig itthon kell dolgoznia. Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott félévek száma maximum 12 lehet.
A hallgató azt vállalja, hogy a képzési idő másfélszeresén belül megszerzi oklevelét, vagyis egy 3 éves alapképzést legfeljebb 4,5 év, azaz 9 félév alatt elvégez, és oklevelet szerez. Ha valaki 3 évig vett részt állami ösztöndíjjal és/vagy részösztöndíjjal támogatott képzésen, akkor a következő húsz éven belül összesen hat évet kell itthon dolgoznia. Egészen pontosan magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban kell dolgoznia. Szintén eleget tesz a kötelezettségnek az is, aki a végzést követő húsz évben a szerződésben meghatározott ideig vállalkozóként dolgozik itthon (a pontos definíció szerint: magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytat).
A testület kifejtette azt is, hogy a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogát is. Mindezt az Ab szerint törvényben kell meghatározni.
A Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke által jegyzett szerdai előterjesztés indoklása szerint a felsőoktatási törvény javasolt kiegészítése tartalmilag megfelel az Ab által megsemmisített, a hallgatói szerződésről szóló kormányrendeletnek, így a 2012/2013-as tanévre jelentkezők a hallgatói szerződés feltételeit idén januárban, a jelentkezési határidő előtt megismerhették. "A szabályozás megismerésére a megfelelő idő rendelkezésre állt, a tartalmilag a kormányrendelettel azonos törvényi szabályozás erre tekintettel nem tekinthető visszamenőleges hatályúnak" - írta az indoklásban az oktatási bizottság, hozzátéve, hogy a doktorandusz ösztöndíjas hallgatókra a szabályozás nem vonatkozik.
Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság döntése ismételten azt támasztja alá, hogy az oktatási államtitkárságon kapkodó, meggondolatlan munka folyik. Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja és Hiller István volt miniszter, országgyűlési képviselő ezért szerdán arra szólította fel az oktatási államtitkárságot, hogy hallgasson a felsőoktatási intézményekre és szakértőkre, végezzen olyan munkát, amelynek alapján az intézmények el tudják látni feladataikat.
Közleményükben utalnak arra is, hogy részben a most megsemmisített szabályozás hatására az idén 32 ezer fővel csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. Ezeknek a tanulóknak már az Alkotmánybíróság döntése sem adja vissza az esélyt, a tavasszal elmulasztott lehetőséget csak később pótolhatják - hangsúlyozzák.
Az LMP üdvözölte, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a felsőoktatási hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendeletet. A párt szerint azonban sem rendeletben, sem törvényben nem szabad korlátozni a diákokat. Osztolykán Ágnes LMP-s parlamenti képviselő emlékeztetett: korábban többször is felhívták a figyelmet arra, hogy a hallgatók "röghöz kötése" hibás kormányzati szándékot tükröz. Kiemelte azt is, hogy a hallgatók korlátozása szemben áll az uniós, közösségi célkitűzésekkel.
A Demokratikus Koalíció szintén örömét fejezte ki az Ab döntése kapcsán, bár délelőtti tájékoztatásukban megjósolták, hogy a kormány tovább próbálkozik majd a szabályozás hatályban tartásával, ám szerintük ennek ellenére előbb-utóbb lényegében el kell majd törölni az egész felsőoktatási törvényt.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, Nagy Dávid szerint bár az Alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva semmisítette meg a hallgatói szerződést, de tartalmi kifogásokat is említ állásfoglalásában. Hangsúlyozta: ha a kormány törvényesíti a hallgatói szerződést, ismét Szabó Mátéhoz fordulnak, hogy az Alkotmánybíróság tartalmi elemekre hivatkozva is semmisítse meg a szerződés intézményét.
Az Oktatói Hálózat csütörtöki közleményében üdvözölte az Ab határozatát, ugyanakkor tiltakozását fejezte ki a hallgatói szerződés akár rendelettel, akár törvénnyel szabályozott intézménye ellen. A hálózat szintén Szabó Mátéhoz fordul ugyanazzal a kéréssel, mint a HÖOK. Az Oktatói Hálózat a közlemény szerint a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók autonóm szerveződése, amelynek jelenleg 272 tagja van.
A kormány korábban úgy reagált: tiszteletben tartják, hogy az Alkotmánybíróság szerint a kérdést nem rendeletben, hanem törvényben kell szabályozni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
