Kosz és bűz: Itt a top 10, szavazzon!

A lista összeállításánál komoly gondot okozott, hogy a város nagy csomópontjai, már csak az átmenő forgalom nagysága miatt is jogosulatlan előnyből indulnak. Itt a legkisebb kosz is sokaknak szúr szemet. De a Nyugati tér és környéke mellett nem lehet szó nélkül elmenni – nem véletlenül kapott ezüstérmet a közeli Podmaniczky utca a bűzversenyben, amiben amúgy a Nyugati téri felüljáró alatti parkolórész is versenyben volt.

Fotó: Ránki Dániel /

„Sétálj csak el a Jászai irányából a Váci út fele” – ajánlotta például Fanni. „Emberi ürülék, masszív húgyszag, szemét, borzalom” – foglalta össze tömören Barbara, és mi rajongunk a célratörő tömörségért.

Persze indíthatnánk a versenyben az egész Blaha Lujza teret is, vagy a Rákóczi út környező szakaszát. Vagy akár a Somogyi Béla utcát a Rókus kórháznál. De ha valaki igazi fertőre vágyik, az a McDonalds mellett balra fordul, és sétál húsz métert a Népszínház utcán. Amit talál, még a Blahán edzett gyomrát is megmozgathatja. „A város pöcegödre” – írja Kati, és mi sem fogalmazhatnánk találóbban.

Erős második helyezett a környék undorítósági versenyében a közeli Osvát utca, Gábor megfogalmazásában a szagok utcája. „Itt nem lehet úgy végigmenni, hogy ne okádd el magad” – írta.

Botladozott már hányásban a Király utcában? Lépett hipsterbe a Gödörnél? Egyszerűen igazságtalan volna egyet is kiemelni a város frekventált kocsmás környékei közül. Ugyanannak a problémának ugyanaz a végeredménye. A szórakozásnak, úgy tűnik, velejárója az utcák összehugyozása és telehányása. Aki járt már életében szombat reggel a Király utcán, vagy szerencsétlenségére azt gondolta, hogy a VI. kerület belső része visszafogott, polgári lakhatást garantál, tudja miről beszélünk.

De miért kell üvegeket törni a Mikszáth téren? És persze lehet szidni a köztisztaságért felelősöket, de azért munkájuk leginkább Augiász istállójának kitakarításához hasonlít. Kedves szórakozók, a húgyt és a hányást még talán értjük, de őszintén, mit gondolnak azok, akik az Opera tövébe szarnak?

Ha koszról van szó, a Széll Kálmán – vagyis a Moszkva – tér megkerülhetetlen. Ahogy a bűz is az, amit a tér kevés, nyilvános illemhelynek használt zöldfelülete áraszt. „Úgy látszik az emberek, ha egy kis zöldet látnak késztetést éreznek, hogy odahugyozzanak” – írta erről Fanni.

Balázs szerint ugyanakkor „elég egy mély levegőt venni”, és túlélhető a tér, ami már leharcoltságában is vonzza a koszt.

Ugyanerre a sorsra jutott a Moszkva pesti pandantja, a Baross tér. A Keleti pályaudvar előtti területnek nyilván nem tett jót, hogy évek óta fel van túrva. Tucatszám érkeztek a levelek a Rottenbiller utca felüljárójának környékéről, vagy a tér VII. kerület felőli oldalán álló árkádokról, ahol az illegális árusok húskészletéből áradó bűzt a hátteret adó, rohadó furnérlapkerítés foglalja keretbe. A sok panasz közül is kiemelkedik a Bethlen Gábor utca-Thököly út sarok, amitől több levélírónk már-már lírai hangulatba került.

Zita „kultikus koszról” és „romlásról” írt, amit szerencsére az új butikhotelbe érkező vendégek is megtapasztalhatnak.

Egyik favoritunk a kiemelt turistacélpont, a Fővám téri Nagycsarnok melletti Sóház utca, ahol kosz, csikkek és a fővárosban kötelező húgyszag fogadja az arra járókat. Köztük a Corvinus fizetős diákjait, vagy a csarnokot kötelezően felkereső japán csoportokat.

De járt már itt Margaret Thatcher is. Ha pedig valaki végzett a bevásárlással, vidáman átsétálhat az összehúgyozott Erkel utcán a Rádayba egy kávéra.

Edinának tele van a töke. „FELHÁBORÍTÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ!!!!!!” – fakadt ki például a sűrű, fekete füstöt árasztó, leharcolt, büdös 16-os buszokra. De legalább ennyire kiborítja, hogy a Várban alig van szemetes, ami pedig van, abból estére már kifolyik a szemét. Aztán ott vannak a turisták, akik belehúgyoznak a bokrokba, vagy a Bécsi kapu árkádjai alá. De a legjobban mégis a Mátyás templom melletti játszótér borította ki. Az elhullajtott tamponok, óvszerek és üvegek alapján azt gondolja, éjszaka romantikus találkahely lehet a játszótér, amely nappal leginkább egy börtönudvarra emlékeztet. „A kőfal, a vaskapu, a lepukkantsága miatt egy játszótéri fotó nem sikerül a gyerekről” – írja a hangulatról.

A Várból távozva pedig Budapest egyik legkoszosabb utcáján, az Ostrom utcán haladva elérhetik a listán fentebb szereplő Széll Kálmán teret is, ezzel teljesítve a nagy budai szemétkörútat.

Ennél a kis utcánál jobban a központban lenni szinte lehetetlen. Mégis ez lett a belváros legkoszosabb helye. „Egy-egy pártrendezvény vagy demonstráció után szabályos illemhellyé alakul az utca” – írja Attila. „Valaki már ki is tett kézzel készített figyelmeztetéseket, hogy asszondja a W.C. nem itt van, te barbár, meg ha mégy egyszer ideszarsz, kilövöm a segged” – írja Ádám, aki részben „a városban legénybúcsúnak álcázott tatárjárást tartó briteket” okolja az állapotokért.

Egyik személyes favoritunk a megboldogult Roosevelt tér sarkán, a Belügyminisztériummal szembeni árkádsor a város legdrágább szállodáinak tőszomszédságában. Az olvasói levelek alapján különös összefüggésre figyeltünk fel.

Ó, az az aluljáró! Ó, az a BKV-végállomás! A Mexikói út nagy szerencséje, hogy turista legfeljebb tévedésből keveredik oda, miután elfelejtett leszállni a földalattiról a Széchenyi-fürdőnél. De akkor csodát lát. Ilyen gyors átmenet az elsőből a harmadik világba nincs még egy a világon. „Nagyon durva, a húgyszagtól a kutyaszaron át van ott minden” – írja Janó, aki szerint nyáron még szembeötlőbb „a környék nyomora, vagy épp esetlensége”. Dr. Baranyi beszámolója szerint pedig szombatonként sajátos piactérré alakul át a környék, ahol „szemetet árulnak”.

Ezt el se tudjuk képzelni. Ha ön szerint is ez a város legkoszosabb helye, vagy csak adna egy esélyt a helyieknek, szavazzon a Mexikói útra!