Az ügyész is felmentést kért a vörös csillagért
További Belföld cikkek
- Feljelentik Gulyás Gergelyt és Lánszki Regő államtitkárt
- Szájer József: A politika bizalmi műfaj, és ezt a bizalmat én eljátszottam
- Tarjányi Péter: Nem gondolnám, hogy Oroszország a békére törekedne
- Milliárdokat érő luxusrepülő jelent meg Ferihegyen, elindultak a találgatások
- Egy testvérpár különös közéleti összefonódásai – Kicsoda Magyar Péter öccse?
A Kúria álláspontja szerint nem jelenthető ki az, hogy a vörös csillag viselése soha semmilyen büntethetőséget ne vonna maga után. A legfelsőbb bírói fórum álláspontja szerint minden esetben azt kell vizsgálni, hogy e mögött milyen szándék húzódik. A vizsgált ügyben a strasbourgi bíróság kimondta, hogy egy politikai rendezvényen történt véleménynyilvánításról van szó, és ezzel a Kúria is egyetértett. A Kúria döntését - amely ellen további fellebbezésnek már nincs helye - a hallgatóság soraiból többen tapssal fogadták. Fratanolo János nem ment el az ítélethirdetésre. A döntés után Vajnai Attila, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke és párttársa vöröscsillagos plakátokat mutattak fel a bíróság folyosóján.
Fratanolo János, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnöke (a párt a Thürmer Gyula vezette Munkáspártból szakadt ki) 2004. május elsején egy pécsi szakszervezeti rendezvényen a zakója hajtókáján egy kb. két centiméter átmérőjű ötágú vörös csillaggal vonult fel. Ezután nyilatkozott a helyi tévének, így a jelképet a nézők is láthatták.
2007-ben ezért büntetőeljárás indult ellene tiltott önkényuralmi jelkép használata miatt, és megrovásban részesítették. Fratanolo ezután a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogának megsértése miatt.
Az európai emberi jogi bíróság ítélete márciusban vált véglegessé és jogsértőnek minősítette Fratanolo elítélését. A testület szerint Magyarország megsértette a politikus szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. Az indoklás szerint bár a jelkép nyilvános használata rossz érzeteket kelthet a kommunizmus múltbeli áldozataiban és hozzátartozóikban, semmilyen arra utaló jel nincsen, hogy reálisan fennállna a kommunista diktatúra visszaállításának veszélye Magyarországon. Márpedig elsősorban ez utóbbira hivatkozva lehetne érvényesíteni a tilalmat.
Az ítélet arra kötelezte a magyar államot, hogy június 8-áig fizessen 4 ezer eurós (kb 1,1 millió forint) kártérítést Fratanolo Jánosnak és fizesse meg a 2400 eurós (kb 700 ezer forintos) perköltséget is. Ez már a második strasbourgi ítélet Magyarország ellen a vörös csillag ügyében. 2008-ban a Munkáspárt 2006-ot megalapító Vajnai Attila is hasonló perben győzött. A két döntés után nyilvánvalóvá vált, hogy akit itthon jogerősen megbüntetnek egy vörös csillagért, az Strasbourgban szinte biztosan kártérítésre számíthat - igaz, hét év pereskedés után.
A kormány Fratanolo ügye után is jelezte, hogy nem ért egyet a strasbourgi ítélettel. Április végén Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek: e szerint a kormány kitart a vöröscsillag-viselés tilalma mellett és nem ért egyet a strasbourgi bíróság vonatkozó ítéletének végrehajtásával. Az igazságügyi tárca szerint a hatályos büntető törvénykönyvnek az önkényuralmi jelképekről szóló passzusát az Alkotmánybíróság egy 2000-ben hozott határozatában alkotmányosnak minősítette és az ellentétes a strasbourgi ítélettel.
A miniszter javaslata ellen 19 civil szervezet, és a Magyarországi Munkáspárt 2006 is tiltakozott. Az állam a kártérítést nem is fizette meg a június 8-i határidőig. A Fratanolo jogi képviseletét ellátó Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda még aznap bejelentette, hogy az Európa Tanács Főtitkárságának a bírósági ítéletek végrehajtását ellenőrző osztályához fordultak. A főtitkárság arról értesítette az irodát, hogy felvette a kapcsolatot Magyarországnak az Európa Tanács melletti állandó képviseletével, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal.
Elindult ezután az ötletelés arról, hogy ha az állam nem hajlandó fizetni, milyen forrásból teljesítsék a kártérítést. A fideszes Wittner Mária és a KDNP-s Stágel Bence olyan módosító javaslatot nyújtott be az országgyűlésnek, hogy a pénzt az MSZP költségvetési támogatásából fizessék ki, miután az alaptörvény alkotmányos erejűvé emelt átmeneti rendelkezései kimondják, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként osztozik mindazon felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Ezt a javaslatot a kormány nem támogatta. Július 2-án végül a parlament a fideszes Vas Imre és a KDNP-s Vejkey Imre ötletét támogatta, akik szerint a pénzt a pártok támogatására szánt költségvetési forrásból kell megfizetni. A kormány tovább is gondolta az elfogadott módosítót. Ezért zárószavazás előtt újabbat adott be, amely szerint nem csak a Fratanoló-ügyben, de a vörös csillag használatával kapcsolatban a jövőben hozandó ítéletek esetén is a pártok költségvetési támogatásából fizetné ki a büntetést.
Július 4-én az ATV reggeli műsorában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta: tisztességes megoldásnak tartják, hogy a pártok támogatásából fizetik ki a kártérítést. Ez elsősorban a pártok ügye, az a legtisztességesebb, ha a pártok finanszírozására rendelkezésre álló forrásból veszik el a pénzt, és abból fizetik ki a kártérítést, mondta. "Itt van egy ember, és a jövőben is lehetnek olyan emberek, akik bűncselekményt követnek el. A strasbourgi bíróság szerint viszont kártérítést kell nekik fizetni. Eminensen politikai az ügy: vörös csillagot hordani, tiltott önkényuralmi jelképpel visszaélni, ez tipikusan a pártokhoz (...), a pártok világához köthető ügy" - fejtette ki.
Mit mond a Büntető törvénykönyv?
Önkényuralmi jelképek használata
269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet
a) terjeszt;
b) nagy nyilvánosság előtt használ;
c) közszemlére tesz
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkoznak.