Paczolay: Nagy ügyekben nincs konszenzus

„Az Alkotmánybíróság a bírói nyugdíj ügyében minden korábbinál megosztottabb volt, és mára nem is tartható az elnökségem első két évében nyilvánvalóvá tett törekvésem, amely szerint a nagy horderejű ügyekben konszenzusos döntést kell hozni. Az elmúlt időszakban ez egyre nehezebbé vált, lassította a döntéshozatalt, ma pedig már világos, hogy bizonyos ügyekben teljesen reménytelen” – nyilatkozta a Népszabadságnak Paczolay Péter, a testület elnöke.

Az interjúban Paczolay Péter elmondta, hogy több alkalommal bírálta azt a gyakorlatot, hogy az alaptörvény módosításával írják felül az AB határozatát, mivel az nem felel meg az alkotmányosság követelményeinek. „Ugyanakkor reményemet fejeztem ki, hogy az új alaptörvény hatályba lépése után szakítanak ezzel a módszerrel. Most egyébként annyiban más a helyzet, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása kapcsán kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálódik az Európai Unió Bírósága, míg a strasbourgi emberi jogi bíróság az érintettek beadványa alapján jár majd el” – mondta.

Paczolay fontosnak tartja, hogy ilyen helyzetekben először a magyar jog keretein belül keressenek megoldást. „Bízom benne, hogy a mostani határozatunk nem arra ad majd újabb alkalmat, hogy a »ki az erősebb« kérdés jegyében kezeljék az ügyet, hanem az alkotmányos és a nemzetközileg is elfogadott elveknek megfelelő szabályozás születik” – mondta.

Az AB elnöke a Népszabadságnak elmondta, hogy határozott meggyőződése, hogy az Alkotmánybíróság a lehető legszigorúbb szankciót alkalmazta az ügyben, amivel minden tőle telhetőt megtett a jogsérelmek orvoslása érdekében. „A testület a normakontroll-eljárásban a felmentések alapjául szolgáló törvényt vizsgálta, és értelemszerűen a jogkövetkezmény is ehhez igazodott. Nincs például törvényi alapja annak, hogy az AB a köztársasági elnök egyedi felmentő aktusainak semmisségéről rendelkezzék” – mondta.

„A törvény visszamenőleges hatályú megsemmisítése volt az az eszköz, amellyel az AB valamennyi bíró, köztük a már felmentettek számára is biztosítani tudta sérelmeik orvoslását. Ez akkor is így van, ha ehhez további lépésekre van most szükség. Az érintettek ügyében azonban innentől kezdve a döntésünknek megfelelően kell eljárni, vagyis a jogellenes felmentéseket orvosolni kell” – mondta Paczolay a lapnak.

„Minden fanyalgó vélekedés dacára is úgy érzem azonban, hogy az AB bizonyítani tudta: kényes kérdésekben is a törvényhozás kontrollját jelentheti" – mondta Paczolay, aki egyéb ügyeket tekintve is bizakodó. Elmondta, hogy egy-egy fontos ügyben már az is látszik, hogy civil jogvédők is gyakran az AB-hoz fordulnak. „Az egyházügyi törvény esetében a jogsérelmet szenvedettek képviselőjeként, a terrorelhárítási központ titkos adatszerzésével kapcsolatban pedig közvetlen érintettként fordultak hozzánk” – mondta.

Paczolay szerint az ombudsman indítványozói joga kulcseleme az új szabályozásnak: az alapvető jogok biztosa eddig húsz ügyben nyújtott be indítványt utólagos normakontrollra, az utóbbi hetekben például a családjogi törvény, a hallgatók röghöz kötése, a nemzetiségi törvény, a választási törvény és az alkotmánybírósági törvény miatt is az AB-hoz fordult. „Összességében tehát egyértelműen adottak a feltételek ahhoz, hogy az AB a jövőben is eltávolítsa a jogrendből az alkotmányellenes törvényeket” – mondta.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!