Francia példával védekezik a kormány
További Belföld cikkek
- Megszólalt az ügyészség a Till Tamás meggyilkolásával gyanúsított férfi letartóztatásáról
- Kijöttek az adatok: csaknem 20 ezren fordultak orvoshoz a múlt héten
- Csak óvatosan a Budai alsó rakparton, ha nem figyel, könnyen büntetés lehet a vége
- Óbuda vezetése szerint Kiss László a börtönben is dolgozik, járnak neki a juttatások
- Csökkent a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben
„Úgy érezzük, hogy az örményeknek a túlzásoktól tartózkodniuk kellene”, mondta Martonyi János külügyminiszter kedden az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt. Martonyi ezt azzal indokolta, hogy korábban a francia hatóságok is átadták Örményországnak azt az örmény férfit, aki egy párizsi robbantásos merényletben több embert megölt. A külügyminiszter hozzátette: a precedenst a kormány nem akarta hangoztatni. A bizottsági meghallgatáson a jobbikos Gyöngyösi Márton később visszatért az örmény férfi kiadatására.
A bizottsági ülésen elhangzottak alapján Martonyi valószínűleg Waroujan Garbidjian nevű örmény férfira gondolt. A Liberation című francia napilap 2001. áprilisi cikke szerint a férfit azért ítélték el, mert az ASALA (Titkos Örmény Hadsereg Örményország Felszabadítására) tagjaként 1983. július 15-én a párizsi Orly repülőtéren felrobbantott egy bombát. A nyolc halálos áldozatot követelő robbanás a reptéren egy török légitársaság beléptető kapujánál történt. Waroujan Garbidjiant 1985. márciusában, Franciaországban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
Garbidjian szabadon bocsátását az 1990-es évek óta többször is kérte Örményország. Ügyvédei többek között azzal érveltek, hogy a merénylet elkövetésében szerepet játszott az örmény népirtás, illetve a börtönben megromlott Garbidjian egészségi állapota. Végül a francia hatóságok 2001. áprilisában elrendelték a feltételes szabadlábra helyezését, többek között Garbidjian börtönben tanúsított jó magaviselete miatt. A Liberation szerint, amikor az erről szóló döntés megszületett, lehetett tudni, hogy Garbidjian munkát és lakást fog kapni Örményországban. Abban tehát különbözik a két eset, hogy Garbidjiannak nem kellett volna Örményország folytatnia a büntetését.
Martonyi szerdai kijelentésében szerepet játszhatott az, hogy az örmény külügyminiszter keddi sajtóértekezletén azt mondta: megdöbbentő, ami Ramil Safarov átadása nyomán Budapestről hallható. A miniszter szerint Magyarország azt állítja, hogy nem volt tudomása arról, hogy Azerbajdzsán szabadon akarja engedni Safarovot, miközben magas rangú azeri képviselői azt mondják, hogy a magyar fél tudott erről. Magyarország azt állítja, hogy „Safarov átadása Azerbajdzsánnak a strasbourgi konvencióval összhangban történt, miközben az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke szerint az azeri-magyar megállapodás az említett konvencióval való visszaélés” – jelentette ki az örmény külügyminiszter.
Az Origo kedden arról írt, hogy Orbán Viktor kormányfő adott utasítást Ramil Safarov kiadására, annak ellenére, hogy tisztában volt vele, hogy előbb-utóbb szabadon engedik. Orbán egy keddi sajtótájékoztatón erre reagálva azt mondta: a döntés kormányzati szinten született meg, minden érintett tárca elmondta a véleményét. A Külügyminisztérium pontosan jelezte előre, milyen típusú következményei lesznek egyik vagy másik döntésnek. „Semmi nem történt a döntésünk után, amivel ne számoltunk volna előtte” – mondta a kormányfő.
Magyarország augusztus végén adta ki Azerbajdzsánnak azt az azeri férfit, akit életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek egy örmény katona meggyilkolása miatt. Örményország tiltakozását az váltotta ki, hogy a férfi hazaszállítása után azonnal elnöki kegyelemben részesült. A kormány azzal érvelt a kiadatás mellett, hogy Azerbajdzsán igazságügyi minisztériuma korábban arról tájékoztatta a magyar igazságügyi minisztérium, hogy nem alakítja át az ítéletet. A kormány szerint garanciának tekintették az erről szóló levelet.