Terítéken a választási regisztráció és a Ptk.
További Belföld cikkek
-
Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe - Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
- Ellepi a karácsonyi vásárokat a TEK a magdeburgi támadás után
- Ujhelyi István: Megérintette a Fideszt a bukás szele, olyan folyamatok indultak el, amikre 30 éve nem volt példa
- Dúl a kommentháború: Menczer Tamás, Kocsis Máté és Magyar Péter esett egymásnak a magdeburgi tragédia miatt
Háromnapos üléssel folytatódik a héten az Országgyűlés őszi ülésszaka. A szocialisták interpellációikban az adórendszert támadják majd: Veres János “Ez lenne az Európa legversenyképesebb adórendszere felé vezetõ út” címmel szólal fel, Szekeres Imre pedig azt fogja felpanaszolni Matolcsy Györgynek, hogy a 100 leggazdagabb adózó összesen 132 millió forint családi adókedvezményt vett igénybe 2011-ben, miközben az alacsony keresetűek nem tudtak igénybe venni összesen 112 milliárd forintnyi kedvezményt.
Az LPM a zöld vonalat viszi, Jávor Benedek azt tudakolja, lesz-e valódi biztonsági felülvizsgálat a paksi I-es reaktorblokk üzemidõ-hosszabbítása elõtt. A fideszes Kucsák László interpellációjában magas labdát ad fel Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek: azt kérdezi majd, hogyan változik a pedagógusok élete az iskolák állami fenntartásba kerülése után, és bizonyára megkapja a velős választ, hogy a tanárok ebből a jelentős változásból semmit nem fognak észrevenni.
A kérdésekben is mindenki hű lesz önmagához. Tóth József, XIII. kerületi MSZP-polgármester a párt szavazóbázisát erősítendő azt tudakolja a fejlesztési minisztertől, vajon a kormány tényleg cserben hagyja-e a panelházakban élőket. A jobbikos Staudt Gábor arra lesz kíváncsi, hogy lehet "a vörös gyilkosokat dicsõíteni", miközben magyar közéleti nagyjaink sírjait pedig elbontani készülnek a Fiumei Sírkertben, párttársa, Korondi Miklós pedig azt veti fel, milyen jogcímen kap segélyt a külföldrõl visszatoloncolt több ezer roma család.
Gondolnak a kormányfők özvegyére
Hétfőn az országgyűlés meghosszabbítja a Malév és a Budapest Airport privatizációját, illetve a Malév visszaállamosítását vizsgáló bizottság mandátumát. A Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos által egyértelműen politikai okokból életre hívott bizottság nevében is szerepel, hogy csak a szocialisták és szabad demokraták által végrehajtott tranzakciókat próbálják felderíteni. A bizottság mandátuma eredetileg szeptember 30-ig szólt, amelyet most december 30-ig hosszabbítottak meg. Az indoklás szerint az eddigi 7 ülésén már 15 embert meghallgattak, de még további 16 embert meghallgatása szükséges.
Ugyancsak hétfőn olyan törvénymódosítást is elfogadnak, amely a hivatalban lévő kormányfő halála esetén az özvegynek a mindenkori miniszterelnöki illetmény havi összegét biztosítja öregségi nyugdíjként. A szabályozás csak a hivatali idejük alatt elhunyt kormányfőkre vonatkozik, de a javaslat ezt visszamenőleg kiterjeszti a rendszerváltás utáni, demokratikus korszak korábbi kormányfőire is, így például Antal József özvegyére.
Az eddigi szabályok csak a hivatali ideje letöltése után elhunyt köztársasági elnök özvegyének ellátásról gondoskodtak, olyan szabály nem volt, amely az aktív államfő halála esetére vonatkozott volna. Lázár János, Font Sándor és a KDNP-s Salamon László javaslata szerint a köztársasági elnök halála esetén házastársát, élettársát, vagy örökösét is egy összegben hathavi államfői tiszteletdíj illeti, illetve rendszeresen a havi tiszteletdíjnak megfelelő nyugdíj.
Döntenek arról a törvényjavaslatról is, amely az szja 1 százalékát a nem közhasznú, azaz az állami szervvel vagy önkormányzattal szerződésben nem álló civil szervezeteknek is felajánlhatóvá teszi. Ugyancsak hétfőn tartják a zárószavazását a 2013-as költségvetést megalapozó, a gazdasági stabilitásról szóló, valamint a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatoknak.
A költségvetést megalapozó törvényekről
A kormánynak a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat mellé egy külön irományban mindig be kell nyújtania azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a költségvetés megalapozásához szükségesek. Ilyen például a kórházak korábbi típusú támogatási rendszerének megszüntetése, mivel azok állami kézbe kerülnek. De ilyen a játékadó bevételek tervezése is, ezek ugyanis eddig a sportért felelős minisztérium költségvetésében és a költségvetés közvetlen bevételei fejezetben is megjelentek, ami duplikálódáshoz vezetett. A módosítás ezt szünteti meg.
A számos módosítás között szerepel az is, hogy 2013-tól megszűnik a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap költségvetési támogatásának kötelezettsége. Hogy az alap rendelkezésére álló forrása ne csökkenjen, bevezetnek egy új szabályozást. A törvénymódosítás átírja az államháztartási és az önkormányzati törvény egyes részeit is.
A településfejlesztésről és az épített környezetről
Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára, az örökségvédelem eddigi rendszerének felszámolása után rugalmasabbá teszik az épített környezet alakítását és védelmét szolgáló szabályokat. A miniszter indoklása szerint így "a beruházói érdekek egyensúlyba kerülnek az önkormányzati fejlesztési és rendezési elhatározásokkal". Azaz, az új épületek "megvalósítása biztonságosabbá válik", mert a szabályok "rugalmasabbá tehetők" lesznek.
Olyan anomáliákat szüntetnek meg, mint a fővárosi keretszabályzat és szabályozási keretterv, amely helyett fővárosi rendezési szabályzatot alkotnak. Bevezetik a jól hangzó "integrált telepítési hatásvizsgálatot" is - amit egy bizottsági módosító a még jobban hangzó "összevont telepítési eljárásra" keresztelhet át. Ez az indoklás szerint az a folyamat, mely során előbb megállapítják, hogy mennyibe kerülne felépíteni valamit, mielőtt felépítik.
Bevezetik a településképi véleményezést is, ami pont az, aminek hangzik. A polgármester elmondhatja, hogy neki tetszik-e az új épület. Mindezt "csökkentett tartalmú és kidolgozottságú tervek", magyarán skiccek alapján. Ezzel váltanák ki a helyi tervtanácsi eljárást. A településképi bejelentési eljárásban pedig bevezetik a "hallgatás beleegyezés" elvét. Amennyiben a hatóság vagy a polgármester nem szól, hogy valami nem tetszik, akkor azzal tudomásul vette a tevékenységet.
Csökkentik a bürokratikus akadályokat is, például megfelelő szakmai garanciák mellett az építőipari kis- és egyéni vállalkozók mellőzhetik a felelős műszaki vezetőt. Ez esetben a szakmunkásé lesz a felelősség.
A szabálytalan építkezéseket viszont rendszeresen ellenőrzik és következetesen szankcionálják majd. Ebben az "építésügyi monitoring alkalmazása" segíti majd a hatóságokat.
A javaslathoz benyújtott első módosító indítvány máris egy megoldhatatlannak tűnő rejtvény. Eszerint ugyanis a 39. paragrafus (4) bekezdésében meghatározott személyek kamarai tagság nélkül is végezhetnének mérnöki tevékenységet. A szövegkörnyezet alapján szóba jöhető három törvények 39. paragrafusának ugyanis nincs (4) bekezdése. Ennek ellenére az önkormányzati bizottság javaslatát az előterjesztő is támogatja, így szinte biztosan el is fogadják majd.
Kedvenc módosítónkat is az önkormányzati bizottság terjesztette be, eszerint "építménybe építési terméket csak az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett szabad betervezni, illetve beépíteni", és hát ki ne örülne ennek.
Összesen amúgy 43 olyan módosító indítvány van, amit a bizottságok és a kormány is támogat, azaz, amelyeket a parlament is el fog fogadni.
A gazdasági stabilitásról
Matolcsy György legújabb áldozata az unortodoxia oltárán az ötlet, hogy az állam devizaadósságát egy neki tetsző, fiktív árfolyamon számolná el. Ennek érdekében módosítaná a gazdasági stabilitásról szóló, elméletben szigorú költségvetési korlátokat szabó törvényt, amely alól amúgy már korábban mentesítette önmagát.
A módosítással valamelyest szélesítik a Költségvetési Tanács jogköreit, a szervezet a jövőben félévente véleményezné a költségvetés alakulását, véleményezné a költségvetést megalapozó törvényeket és bármely, a költségvetést érintő kérdésben véleményt nyilváníthat. A korábban megszüntetett saját apparátusa helyett a tanács munkáját az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank segítené elemzésekkel. Mindez az Európai Unió követelésére történik.
Az ellenzék igyekezett módosítókkal kivenni a törvényből az államadósság számítására vonatkozó új, fiktív árfolyamos szabályt, de a kormánytöbbség ezt természetesen már a bizottságokban megakadályozta. Ahogy azt is elvetették, hogy a költségvetési tanács félévente kötelezően értékelje a költségvetés teljesülését.
Érdekesebbek viszont azok a támogatott, költségvetési bizottsági javaslatok, amelyek jelentősen felpuhítják az eredeti, amúgy sem túl kemény javaslatot. A stabilitási törvény szerint nem lehet kölcsönt felvenni akkor, ha nő az államadósság. Az új szabály szerint viszont ez nem vonatkozna arra az esetre, ha az államadósság év végi növekedése a kölcsön felvételekor még nem volt ismert. Nagy könnyítés ez annak a nemzetgazdasági minisztériumnak, amely általában nem szokott tudni arról, hogy tervei nem valósulnak meg, utaljon erre bármi.
Hétfőn módosítókról szavaznak a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges törvényekhez, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslathoz, valamint a környezetvédelemről szóló és a kereskedelemről szóló törvényjavaslathoz.
65 évre csökkentik a bírók nyugdíjkorhatárát
Miután az Alkotmánybíróság még július közepén formai és tartalmi okok miatt is elkaszálta a bírók nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre való leszállítását, kedden elfogadják azokat a módosításokat, amelyekkel az eredetileg tervezett 62 helyett 65 év lesz a korhatár, azzal a megkötéssel, hogy 62 éves kor felett vezető tisztséget bíró már nem tölthet be, de még bíráskodhat. Ehhez nemcsak Az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvényt kell módosítani, hanem az alaptörvényt is, ezért a vitára 10 órás időkeretet szánnak.
A javaslat elfogadása esetén törvény 2013. január 1-jétől lenne hatályos, de 12 hónapos átmeneti időszakot biztosít. A bíráknak 62 éves korukban nyilatkozniuk kell arról, hogy szeretnének-e tovább dolgozni, de aki a munkát választja, az sem tölthet már be vezető beosztást. Ugyanez vonatkozik az ügyészekre, valamint részben a közjegyzőkre és a végrehajtókra is.
Az üggyel a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság és az Európai Bíróság is foglalkozik. Utóbbi azért, mert az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen ebben az ügyben (is), de a kormány nem fogadta el az EB érveit. Az EB október elsején tárgyalja a kérdést. Legfőbb kifogása hasonló az Alkotmánybíróságéhoz, vagyis az, hogy nagyon rövid időt szabtak a kényszernyugdíjazásra, ezzel sérül a harmadik hatalmi ág függetlensége.
Terítéken a választási regisztráció és a Ptk.
A keddi ülésnap másik attrakciója, hogy megkezdik a sok vitát kiváltó választási eljárásról szóló törvény vitáját. Az Index is megírta, hogy a jegyrendszerre adott szabadság mellett semmilyen racionális érv nem szól azon kívül, hogy csökkenti a választási részvételt és ezzel elősegíti a Fidesz 2014-es győzelmét. Az MSZP az őszi szezonra stratégiát váltott: egyértelműnek látják, hogy a kormánytöbbség manipulálni akarja a következő választásokat, de ezúttal nem bojkottálják a parlamenti vitát, hanem részt vesznek benne.
A sarkalatos törvényt korábban megszokott gyakorlatnak megfelelően egyéni képviselői indítványként nyújtotta be Lázár János Kósa Lajossal és a KDNP-s Vejkey Imrével. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint ezzel ismét tudatosan megkerülték a kormányt terhelő szakmai és társadalmi egyeztetési kötelezettséget. Lázár János az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit is kiegészítené egy felhatalmazással, amely alkotmányos szinten tenné lehetővé a regisztráció bevezetését. A jogvédők szerint előzetes normakontrollra volna szükség, de ennek kockázatát a kormány nem vállalja.
A választási eljárás
A választási iroda levélben tájékoztatja az embereket a regisztrációról. A négyévenkénti feliratkozás szeptember 1-jétől - ha a következő év első felében választás van - a szavazás előtti 15. napig tart. A választópolgárok ekkor kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a következő ciklusban esedékes összes általános és időközi választásra. Aki a két regisztrációs időszak között válik nagykorúvá, 17 éves kora betöltése után bármikor kérheti felvételét a névjegyzékbe.
A Magyarországon élők ezt személyesen, a jegyzőnél, vagy az interneten, az ügyfélkapun keresztül tehetik meg, illetve szeptember 1-jétől két héten át a jegyzőnek címzett levélben is regisztrálhatnak. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok levélben iratkozhatnak fel, a regisztrációs időszak alatt bármikor.
Megszűnik az ajánlószelvény-gyűjtés. A jelöltállításhoz ezentúl kétszáz támogató aláírást kell összegyűjteni az egyéni választókerületekben, míg az európai parlamenti voksoláson ötezer ajánlás szükséges a listaállításhoz. Újdonság, hogy egy választópolgár több ajánlást is leadhat. Az ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi.
A 2014-es választáson nem lesz kampánycsend. A kampánykiadások nagy részét az állam adja: a tervek szerint minden jelölt a jelenleginél magasabb összegű, az egymillió forintot is meghaladó hozzájárulást kap majd. Az összeggel a választások után tételesen el kell számolni. Egyéb támogatást csak magánszemélyektől lehet majd elfogadni, de az várhatóan a költségeknek maximum az egyharmadát teheti majd ki.
Szerdán kerül terítékre az új polgári törvénykönyvről szóló javaslat, és ha minden jól megy 12 év előkészítés után novemberre lehet új Ptk.-ja Magyarországnak, amely azonban csak 2013
őszén lépne hatályba. Az eddig hatályos Ptk.-t a rendszerváltás előtti törvény toldozgatásával modernizálták. 1998-ban kezdődött meg az előkészítése egy alapjaiban új, immár a magántulajdonon alapuló piacgazdaság körülményeire szabott kódexnek. Az előző kormány idején 2009-ben már elfogadták az új törvényt, ám ez végül nem lépett hatályba, mivel olyan jelentős változtatásokat tartalmazott, amelyekre nem lett volna elég idő felkészülni. A választások után a kormány első döntései között bízta meg a már az első változat kidolgozását is irányító Vékás Lajost, hogy az általa vezetett polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottság dolgozza át az anyagot.
A Polgári törvénykönyv
Az új Polgáritörvénykönyv (Ptk.) a jelenlegi törvénykönyvnek hozzávetőleg a felét őrizte meg, a negyedét korrigálta, ugyanekkora részében viszont lényegileg megváltozott. Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett.
A kodifikáció egyik legfontosabb alapelve, hogy ami bevált, az ne változzon, semmi szükség "reformdühre", mondta júliusban Székely László, a kódex előkészítését koordináló miniszteri biztos. A korábbi változatban például olyan elképzelések is voltak, hogy a legutolsó kisboltnak is előírták volna, hogy legyen interneten közzétett elektronikus üzletszabályzata, miközben ilyet még az EU sem vár el.
Az új kódex nyolc könyvből áll. Félszáz paragrafus foglalja össze az ember mint jogalany témakörét, mintegy négyszáz a jogi személyekre vonatkozó szabályozást, mintegy kétszáz a dologi jogot, mintegy hatszáz a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozást, és mintegy száz tárgyalja az öröklési jogot. A családjogi fejezet liberálisabb lett, engedné az egyszerűbb válást akkor is, ha a felek még nem egyeztek meg a közös vagyonról. A házastársi hűség mellé bevezetnék a házastársak együttműködési kötelezettségét, tartásdíjat már a válás előtt is lehetne követelni, és lekerülne a tiltólistáról a volt anyóssal, apóssal kötött házasság.
Átalakulna az öröklési sorrend is. Az elhunyt szülei az özvegy mellé kerülnének, vele viszont a gyerekeknek kellene osztozniuk. A kitagadási okok listája a hálátlansággal bővülne. A tartásdíjrendszert is megváltoztatná az új kódex: csak azt a felnőttet kellene eltartani, aki nem maga tehet szegénységéről.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
