Románia
–
Hollandia
–
Vizsgálták, de nem minősítették a magyar demokráciát
További Belföld cikkek
- Tíz kilométeres a torlódás az M1-es autópálya felé
- Tűzoltók fogadtak egy párizsi járatot Ferihegyen
- Az MSZP pártigazgatója szerint a Balatonnak is lehetne saját főpolgármestere
- Enyhe lehűlést hoznak a zivatarok, néhol viharos széllökés vagy jégeső is lehet
- Beindul a parlament ősszel: 25 törvényt nyújt be a kormány szeptembertől
Egyelőre semmilyen konkrét megállapítást nem tett a demokrácia magyarországi helyzetéről, és az uniós normák megsértéséről az az európai parlamenti delegáció, amely három napon át tájékozódott Budapesten az alkotmányozásról, a médiatörvényről és a bírói függetlenségről. A bizottság ezután készíti csak el jelentését, határidőt nem kaptak a munka befejezésére.
"Minket nem egy idegen hatalom küldött, mi az Európai Unió állampolgárait, köztük a magyar állampolgárokat is képviseljük" - mondta López Aguilar, az Európai Parlament állampolgári jogi szakbizottságának delegációvezetője, aki három napon át tájékozódott Budapesten.
Az EP-képviselőkből álló küldöttséget a szocialista, liberális, zöldpárti és baloldali frakciók kezdeményezésére februárban EP-határozat bízta meg azzal, hogy készítsenek jelentést az alkotmányozás, az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése, az új választási törvény, a médiatörvény, az egyházügyi törvény, a bírói függetlenség, a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó szabályozás, és az adatvédelmi ombudsmani poszt megszüntetésének aggályos kérdéseiről.
A jelentés alapján dönthet később az EP arról, hogy szükséges-e alkalmazni az EU szerződés 7. cikkét, vagyis a szavazati jog felfüggesztését. Erre akkor kerülhet sor, ha fennáll a veszély, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az uniós értékeket.
A Budapestre érkezett nyolctagú delegáció vezetője, a spanyol López Aguilar az EP szocialista frakcióját képviseli, a jelentéstevő a portugál zöldpári Rui Tavarez. A delegációnak még egy szocialista, valamint két néppárti (egyikük a romániai Sógor Csaba) tagja van még, továbbá egy-egy liberális, konzervatív és baloldali képviselő is. "A delegációban mindannyian felfüggesztjük pártkötődéseinket, a jelentést átlátható, nyílt és kiegyensúlyozott módon készítjük el" - hangsúlyozta Rui Tavarez.
A delegáció három nap alatt találkozott a parlamenti pártok és a kormány képviselőivel, valamint a Kúria elnökével, civil szervezetekkel, politkai elemzőintézetekkel és szakértőkkel is. "Nagyon sok kérdést feltettünk, és nagyon sok választ kaptunk. Nem hamarkodjuk el a következtetéseket. Visszatérünk Brüsszelbe, összeülünk és elkészítjük a jelentést" - mondta Rui Tavarez.
A delegáció nem kapott határidőt a jelentés elkészítésére. Rui Tavarez nem tudta megmondani, hogy mikorra készül el a dokumentum. Mint mondta, azt egymás között és az EP állampolgári jogi szakbizottságában is meg kell tárgyalniuk, mielőtt az EP plenáris ülése elé terjesztik.
Az Európai Parlament február 16-i állásfoglalása felkérte az EP állampolgári jogi szakbizottságát, hogy készítsen jelentést arról, hogy a közelmúltbeli magyarországi jogszabályi változások, és az új alaptörvény összhangban vannak-e az európai szerződésekbe, és az EU Alapjogi Chartájába foglalt alapjogokkal és értékekkel. A tényfeltáró küldöttség látogatása ennek a munkafolyamatnak a része.
Az állampolgári jogi szakbizottság ezzel kapcsolatban eddig két munkaanyagot készített: az egyik az igazságszolgáltatás függetlenségével, a másik az alapvető jogok magyarországi helyzetével foglalkozik. Az elsőt Rui Tavares és Frank Engel, a másodikat Rui Tavares és Juan Fernando López Aguilar készítette.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
