Egy bíró ne dicsérjen szoborrongálást!
Az erőszak és a jog kizárja egymást, ezért nem fogadható el, ha egy bíró erkölcsileg pozitívnak minősíti a Horthy-szobrot festékkel leöntő ügyvéd cselekedetét – nyilatkozott Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a Kossuth Rádiónak csütörtökön. A kereki Horthy-szobrot piros festékkel leöntő Dániel Péter ügyvédet szerdán első fokon a Siófoki Városi Bíróságon bűnösnek mondták ki rongálás vétségében, de a bíró kimondta azt: a cselekedet „erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt”.
A jog, az ítélkezés, a büntető igazságszolgáltatás soha nem állhat az erőszak mellé, mondta Kónya István. „A szobor leöntése rongálás, tehát bűncselekmény. Ez nem a véleménynyilvánítás szabadsága, tehát erre itt nem ideillő hivatkozni”.
A történelmi szempontból vitát kiváltó hasonló ügyekben a bíróságokon különösen figyelnek erre, hiszen az ítélet, vagyis bűnösség kimondása ebben az esetben például ellentétes a bírói véleménnyel. Az elnökhelyettes nem emlékszik arra, hogy hasonló eset történt volna az ítélkezési gyakorlatban.
Kónya István hozzátette: az ilyen ügyeknél a bíróságnak ügyelnie kellett arra – miként a Kúria, illetőleg jogelődje a Legfelsőbb Bíróság is mindig ügyelt rá –, hogy „a konkrét cselekményre, a tényállásra koncentráljon, és emberi magatartásokat meghatározott szituációban a törvényhez mérten ítéljen meg. Hogy az tényállásszerű, bűnös-e vagy sem, elítélendő jogilag avagy sem; de a cselekmények erkölcsi, történeti motivációjával, annak történeti vagy politikai értékelésével nem foglalkozott.”
A bíróság nem jogerősen „a véleménynyilvánítás határait túllépő” Dániel Pétert szerdán a legenyhébb büntetésként kiszabható megrovásban részesítette, és a per során felmerülő 121 600 forint megfizetésére kötelezte. Az ügyészség az ítélet ellen súlyosításért és pénzbírság kiszabásáért, a vádlott pedig azért fellebbezett, hogy mondják ki a bűncselekmény hiányát, valamint azt, hogy a cselekmény nem jelentett veszélyt a társadalomra.