Mindenki akart, senki se kapott

Egészen fura helyzet alakult ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egy iskolákat érintő pályázatán. Történt, hogy a szokásosnál sokkal nagyobb összegeket nyerhettek iskolák, ráadásul egyszerűsített eljárás szerint írták ki a pályázatot. Utóbbi azt jelenti, hogy aki formailag érvényes pályázatot készít, az nyer is, amíg az EU által biztosított keret tart.

A baj abból lett, hogy nagyon sokan pályáztak. Vidéken nyolcszor, a közép-magyarországi régióban pedig huszonhatszor annyi pénzt igényeltek az iskolák, mint amennyi rendelkezésre állt. A legnagyobb baj pedig abból lett, hogy ez a hatalmas túljelentkezés egyetlen nap alatt, a pályázati jelentkezés első napján már megvolt.

Márpedig van egy olyan szabály, hogy az ilyen egyszerűsített eljárású pályázatok esetén azon a napon, amikor a keretet meghaladja az igények száma, le kell zárni a pályázatot, és az adott napon beérkező jelentkezések már nem érvényesek. Csakhogy itt az első nap megtörtént ez. Így hiába volt a kiírás elképesztően sikeres, senki sem tudott élni a lehetőséggel, mert szinte mindenki élni akart vele.

Az „innovatív iskolák fejlesztése” nevű pályázatra szeptember 24-től lehetett jelentkezni. A kiírás alapján elég szabadon lehetett tervezni, a nyelvoktatástól az egészséges életmódra nevelésig sok minden belefért. Sok iskolának nagyon fontos volt az is, hogy az elnyerhető pénz ötödét eszközvásárlásra lehetett költeni. Ráadásul egy-egy iskola akár 300 millió forintra is pályázhatott, tanulónként félmillió forint volt a felső határ, és ez a szokásosnál jóval nagyobb összeg volt.

Mindez együtt vezetett a pályázat hatalmas sikeréhez, mondta az Indexnek egy pályázatíró cég munkatársa, aki szerint az utóbbi idők legjobb TÁMOP-os kiírása volt ez (TÁMOP: Társadalmi Megújulás Operatív Program). Úgy vélte, hogy a hatalmas túljelentkezésben benne volt az is, hogy többször is elhalasztották a kiírást, és ezért nagyon sok iskola már régebben készen volt pályázati anyagával.

Közép-Magyarországon 1,3 milliárd forint volt a keret, ám 376 pályázó 34 milliárdot kért. Az ország többi részére 15,13 milliárd forint volt a keret, ám 1181 pályázó majdnem 120 milliárdot kért. Egyetlen nap alatt.

Csuda lehetőség

A pénzhiánnyal küszködő iskolák nagyon akarták ezt a pénzt. Több igazgató is azt mondta az Indexnek, hogy az EU-s pályázatok jelentik az egyetlen esélyt arra, hogy az alapműködésen túl nyújtsanak még valamit a diákoknak. Balogh László, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója azt mondta, hogy több párhuzamos pályázata is bent van az NFÜ-nél az iskolának, de ennek a TÁMOP 3.1.4-es kiírásnak különösen örültek, mert a szokásos összegeknél nagyobbra, 150 millió forintra pályázhattak. „Ez csuda lehetőség volt, hihetetlenül nagy forrással” – mondta.

Fotó: Czeglédi Zsolt

Balogh az Indextől tudta meg, hogy az első napi túljelentkezéssel lehetetlenné vált a pályázat elbírálása. „Szomorkodnék, ha ez tényleg így lenne” – mondta, hozzátéve, hogy azt inkább el tudná fogadni, ha az iskolája kiesne a pályázók közül, mintha az egész pályázatot érvénytelenítenék a probléma miatt. „Inkább sorsoljanak, mert bárhova is kerül ez a forrás, nagyot lökne a szekéren” – mondta.

Csepreghy Nándor, az NFÜ szóvivője az Indexnek azt mondta, hogy már gondolkoznak a megoldáson. Még nem döntötték el, hogy mi legyen, de felmerült a támogatási keret növelése, illetve az is, hogy valamilyen módon sorrendet állítsanak fel a pályázók között.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!