Magyar cégek mehetnek Azerbajdzsánba

A válság után semmi sem lesz olyan,mint előtte, új nemzetgazdasági stratégiára van szükség, mondta Szijjártó Péter a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára az azeri-magyar vegyes bizottság budapesti ülésén. Mint Szijjártó elmondta, ezért száll be Magyarország is abba a versenybe, amelyet más nyugati országok is elkezdtek már a keleti nyitással, ezért keresi a kapcsolatot Magyarország a kaukázusi térség országaival, köztük Azerbajdzsánnal is.

A magyar gazdaság kínálata és a fejlődő azeri gazdaság kereslete jól illeszkedik egymáshoz, mondta Szijjártó Péter. A két ország viszonyában eddig szabályos magyar hegemóniáról lehet beszélni: a 2011-es kereskedelmi forgalom 53,8 millió dollárt tett ki, amelyből több mint 53 millió dollár volt a magyar export. A magyar vállalatok komoly részt vállalhatnak az Azerbajdzsánban beindult jelentős infrastruktúrafejlesztésekben, út-, híd- és vasútépítésekben. Szijjártó Péter elmondta: az elmúlt két évben háromszor járt Azerbajdzsánban, és személyes tapasztatai alapján is meg tudja erősíteni a jelentős fejlődést.

Bakuban a magyar cégek számára kereskedőházat hoznak létre. Magyarország számára komoly lehetőségek vannak a várostervezésben, a víztisztításban, az energetikában, a közlekedési gépgyártásban, a vetőmagexportban és a gyógyszeriparban. Szijjártó Péter szerint már csak a megállapodást kell aláírni egy felsőoktatási ösztöndíjpályázatról amely diákcserét tesz lehetővé a két ország között.

A magyar vállalkozásoknak kiváló lehetőségek nyílnak Azerbajdzsánban, és az azeri kormány minden eszközzel segíti is a beruházásokat, mondta Sahin Musztafajev gazdaságfejlesztési miniszter. A miniszter szerint a magyar mérnöki irodák részt vállalhatnak az infrastruktúra-fejlesztési programokban. Az azeri állam eddig 10 milliárd dollárt fektetett ilyen beruházásokba, és jelentős a magánberuházások aránya is. Számítanak az energetikai beruházásoknál is a külföldi befektetőkre. Az azeri miniszter kiemelte: ipari zónát, egyfajta ipari parkot akarnak létrehozni külföldi befektetőknek, a beruházóknak pedig adókedvezményeket is adnának.

Azerbajdzsán számít a magyar mezőgazdaság termékeire is, főként a baromfitenyésztésből. Az azeri gazdaságfejlesztési miniszter nagy lehetőségeket lát a turizmus fellendítésében is. Mint mondta, Azerbajdzsánból már eddig is nagy számban mentek turisták Magyarországra, de szeretnék kiépíteni azokat a csatornákat is, amelyeknek köszönhetően több magyar turista látogat el az ő országukba. Már eddig is sok magyar gyógyszeripari terméket importált Azerbajdzsán, most a kétoldalú együttműködés keretében szeretnék elérni, hogy azeri-magyar vegyes vállalatok alapításával a gyártásban is részt vehessenek.

A találkozó első napján együttműködési megállapodást írtak alá a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége és az Azerbajdzsáni Vállalkozók Szövetsége, valamint a Fiatal Magyar Vállalkozók Országos Szövetsége és az Azerbajdzsáni Fiatal Vállalkozók Hálózata között.

Augusztus végén Magyarország  kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot azeri katonatisztet, aki Budapesten megölte örmény tiszttársát. Safarov hazaérkezése után elnöki kegyelemmel szabadlábra került és előléptették. Örményország augusztus 31-én bejelentette, hogy felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Az eset után felmerült, hogy Azerbajdzsán állampapír-vásárlással támogatná a magyar kormányt, de ezt az Azerbajdzsáni Köztársaság Állami Olajalapja (SOFAZ) hivatalosan cáfolta.

Artak Zakarján, az örmény parlament külügyi bizottságának elnöke hétfőn azt mondta: Magyarországnak hivatalosan bocsánatot kellene kérnie Örményországtól.