Mi jöhet a játékgépezés után?

Ilyet kormány Magyarországon nem csinált a jobbágyfelszabadítás óta: több százezer ember mindennapjait változtatta meg a nyerőgépek teljes betiltásával. A húzás még a fideszeseket is meglepte, mivel korábban arról volt szó, hogy csak átállás lesz az adócsalást kizáró, központi szerver alapú üzemeltetésre, és abszolúte ellenőrizetlen pletykák szerint egyes vállalkozó kedvű fideszes nagykutyák már szerverközelben voltak.

De a helyzet mégiscsak az, hogy mostantól a magyar kocsmák lakosságának 30 százaléka, illetve a játékszalonok teljes népessége kénytelen lesz új szórakozás után nézni. De mi lehet az, amit

- egyedül

- kocsmában

- fél- háromnegyed- és tökrészegen

- órákon át

lehet csinálni, egy kocsmalakó is képes megérteni a szabályait, emellett monoton, addiktív és ha lehetséges, teljes anyagi nyomorba taszítja az űzőjét?

A fenti szempontokat újraolvasva nyilvánvaló, hogy ezeknek maradéktalanul csak a piálás felel meg, ha az anyagi nyomort kivesszük a feltételek közül, akkor még szóba jöhet a kivágott nadrágzseben keresztül történő önkielégítés és kormányelőterjesztések olvasgatása. De mi egyikre sem buzdítanánk játékfüggő olvasóinkat, hiszen mások is ülnek a kocsmában, ezért inkább előadnánk a saját alternatív javaslatainkat.

1.) Pasziánsz

Az átlagos nyerőgépfüggő képtelen lenne 999 másodperc alatti időt elérni Aknakeresőben, a Fekete Macska túl bonyolult, az Admirális méginkább, a Jegyzettömb unalmas így marad a Pasziánsz.

2.) Itt a piros, hol a piros

Könnyen megtanulható szerencsejáték, ami, ha mással játssszuk, igen kockázatos, ha saját magunkkal, akkor csak korongrészegség esetén, vagyis a célnak pont megfelel, hiszen pénzt akarunk veszteni. Felszerelésigénye minimális, a nagy sörgyárak ráadásul hamar előjönnének a logóval ellátott három pohárka + szivacsgolyó szettekkel.

3.) Találj be a pohárba!

Teli poharunkat vagy kupicánkat az asztal szélétől tíz centire állítjuk, az asztal pereméhez pedig fémpénzt helyezünk, amit megpróbálunk belepöckölni a pohárba. Telitalálat esetén kiisszuk a pohár tartalmát. Onnantól, hogy egymás után háromszor hibáztunk, a szabály megfordul, innentől akkor kell inni, ha nem találtunk bele. Ha kétszázassal játszunk és minden körben lenyeljük a pénzt, a tbp minden szempontból pótolhatja a nyerőgépet.

4.) Solitaire snóbli

A játékos leül a kocsmaasztalhoz, elővesz 3 pénzdarabot, amiből a markába fog nullától háromig bármennyit, majd megtippeli, hogy hány pénzdarab van a kezében. Ha eltalálja, megiszik egy pohárral. A játszma az első hibázásig tart, a versenyző ekkor talicskába fekszik és hazatolják.

5.) Gyufásdoboz-pöckölő

A hosszanti oldalára állított gyufásdobozt felpöcköljük a levegőbe. Ha a földre esik, kettőt iszunk, ha az asztalra, egyet.

6.) Állatossorsjegy-kaparás

Ez az egyetlen nyerőgép-alternatíva, amit nem kocsmában, hanem postán kell játszani. A ruhánkba rejtett piásüveggel beülünk a legközelebbi postára, ahol negyedóránként veszünk egy 2-300 forintos kaparós sorsjegyet, aztán meghúzzuk az üveget. Elvileg játszhatjuk úgy is, hogy előre megvesszük a sorsjegyeket és azokkal megyünk a kocsmába, de ilyenkor pontosan tudjuk előre, mennyit fogunk veszíteni, ami megöli a szerencsejáték lényegét.

7.) Részeg SMS-ezés

Miért ne a XXI. század egyik legnépszerűbb tömegsportja foglalja el a nyerőgépek helyét? A legszegényebbek kézzel írjanak levelet, bár ez a módszer kétségtelenül eggyel unalmasabb, az azonnali, felháborodott válaszok híján, de a leépültség egy bizonyos fokán túl ez már úgysem tűnik fel.

8.) Egyszemélyes nemzetes

A játékos papírpénzt vagy fém kétszázast helyez maga elé az asztalra, majd egy országra gondol. Utána azt suttogja maga elé: "Jöjjön az a híres, nevezetes --" és ide bemond egy országnevet. Ha azt az országnevet mondja, amelyikre ő gondolt, gyorsan fölkapja a pénzt és megpróbálja megdobni vele a szoszédos asztaloknál egyszemélyes nemzetest játszók valamelyikét.

9.) Egyszemélyes kockapóker

Öt kockával dobunk egyet, majd megiszunk egy pohárral.

10.) Kit dugnék meg?-játék

Lekönyökölünk az asztalra, a fejünket a kezünk közé fogjuk, és elgondolkodunk azon, melyik kolleganőnket/kollegánkat/osztálytársunkaz/zárkatársunkat dugnánk meg, ha bármelyiket választhatnánk. Ennél jobb szórakozás nincs mindaddig, míg el nem képzeljük, hogy mit szólna mindehhez a kolleganőnk/kollegánk/osztálytársunk/zárkatársunk. Ha elképzeltük, kezdjük keményen inni és úgy dohányozni, mintha nem lenne holnap.

Ha pedig képtelenek vagyunk pótszerekkel beérni, vegyünk egy netkapcsolattal rendelkező okostelefont, üljünk be a kocsmába, és játsszunk valamelyikkel a rengeteg online félkarú rabló közül.