Már a kisföldalattizás is csak álom

Négy perc utazási idő, két megálló: ez a leghosszabb távolság, amit ma egy kerekesszékes utas meg tud tenni a budapesti metróhálózaton. Majdnem három év telt el azóta, hogy 2010. január elsején hatályba lépett az esélyegyenlőségi törvénynek az a passzusa, amely előírta az akadálymentes tömegközlekedés biztosítását. Az M3 vonalán most 20-ból 1, az M2 vonalán 11-ből 3 megálló akadálymentes. A kisföldalattiban régebben volt legalább néhány korlátlift, de mára ezek is eltűntek.

2004-ban Aba Botond, a BKV akkori vezérigazgatója azt ígérte: „2007-ig az Örs vezér tere kivételével mindenhol lesz lift a kettes metró vonalán”. A BKV ki is írt egy közbeszerzést még 2005-ben a liftépítésre, de olyan brutális árajánlatokat kapott, hogy a dolgot lefújták. Pénzből később sem lett több, és bár egy ideig lehetett bízni abban, hogy az M2 rekonstrukciója alatt majd jönnek a liftek, végül csak kettő megépítése jött össze. Az egyik a Pillangó utcánál, a másik a Puskás Ferenc Stadionnál van.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

A hármas metró akadálymentesítéséről még csak szó sem igazán volt. A tavaly átadott Kőbánya-Kispest végállomáson hiába van lift, nem mennek sokra a mozgáskorlátozottak azzal, hogy ott felszállhatnak a metróra, ha egyszer nincs hol kiszállniuk.

A kisföldalatti vonalán régen a Deák téren, a Széchenyi fürdőnél és a Mexikói úton voltak korlátliftek. Sok köszönet nem volt bennük, mert állandóan tönkrementek, a Széchenyi fürdőnél lévőt ráadásul rendszeresen szétverték, mondta az Indexnek a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke, Dorner Lajos. Szerinte ez nem volt működőképes megoldás, „csak pénzkidobásnak volt jó”. A BKV-nak idén nyáron lett elege a korlátliftekből. „Az M1-es metró vonalán egykor beépített, mára már erősen elhasználódott, felújításra szoruló, ugyanakkor gazdaságosan már nem javítható korlátlifteket ez év júniusában a BKV elbontatta” – írta az Indexnek a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Egyelőre az Andrássy úti 105-ös buszt ajánlják helyette.

A metró-akadálymentesítés elmaradása ugyan ellentétes az esélyegyenlőségi törvény szellemével, de nem sérti meg azt. A törvény megengedi, hogy a mozgáskorlátozottak közlekedését „szállítást végző hálózat működtetésével" biztosítsák. Némi jóindulattal ilyen hálózat a BKV taxirendszerű midibusz-szolgáltatása. A midibuszok háztól házig viszik a mozgáskorlátozott utast és egy kísérőjét, ha van. Ezért nem kell pluszpénzt fizetniük, elég, ha van jegyük vagy bérletük, mint bárki másnak a szokványos békávézásnál.

A minimumot teljesítjük

Midibusszal utazni viszont körülményes, és a lehetőség nem is adott bármikor. Hétvégén például egyáltalán nem lehet kérni ezt a szolgáltatást, és hétköznapokon is csak reggel öttől este kilencig járnak a midibuszok. Hétvégi programokat, esti vendégséget tehát nem lehet erre alapozva szervezni, de még színházba se igen lehet elmenni.

A midibuszozást előre el kell tervezni. Az utazási igényt a BKK diszpécserénél munkanapokon nyolc és négy között lehet jelezni. A BKK ajánlása szerint a szűkös kapacitások miatt célszerű ezt minél hamarabb megtenni, lehetőleg egy nappal a tervezett utazás előtt. Midibuszból egyébként összesen öt van, négy állandóan üzemel, egy pedig tartalék, közölte a BKK. Egy midibuszban kényelmesen egyszerre 4 kerekesszékes ember tud utazni úgy, hogy 4-5 kísérő is elfér mellettük. A BKK szerint naponta 50-60 mozgáskorlátozott ember veszi igénybe ezt a szolgáltatást.

„Tisztában vagyunk azzal, hogy így csupán a törvényi minimumot teljesítjük, tudjuk, hogy nem ez jelenti a végleges megoldást” – írta a midibuszrendszerre utalva a BKK. Metró-akadálymentesítés-ügyben a szűkös anyagi források mellett arra hivatkoznak, hogy a műszaki, környezeti adottságok is nehezítik a helyzetet.

A kettes metró vonalán  30-40 méter mélyen lévő állomásokhoz is kellene liftet építeni, gyakorlatilag bányászkodni kellene, ami se nem egyszerű, se nem olcsó, magyarázta a VEKE elnöke. A hármas metró vonalán könnyebb lenne valamivel, mert ott csak hat mélyállomás van, többségben vannak a kéregállomások.

Segítsenek a jegyellenőrök?

A VEKE elnöke szerint van olyan megoldás, ami nem kerülne nagyon sokba, csak „jószándék és hozzáállás kérdése” lenne. Igaz, nem teljesülne a mozgáskorlátozott utasok jogos kívánsága, hogy önállóan használhassák a tömegközlekedési eszközöket. Az elképzelés lényege, hogy az állomás személyzete segítsen levinni a kerekesszéket a mozgólépcsőn.

Ez Dorner szerint úgy tudna működni, hogy amikor a mozgáskorlátozott utas megérkezik az állomásra, megnyom egy jelzőgombot, erre érte jön a személyzet, odaviszik az álló mozgólépcsőre, az elindul, együtt fel-vagy lemennek, és végül lesegítik a mozgólépcsőről. Egyelőre ilyen feladatra bevethető ember nincs: az állomásokon most takarékossági okokból csak egy fős személyzet van, neki pedig a monitorokat kell figyelnie, nehogy beessen valaki a metró alá. A VEKE elnöke szerint akár a metróban dolgozó jegyellenőrök, biztonsági őrök is vihetnék fel-le a kerekesszékeket. Hozzátette, hogy az eljárást megfelelően le kellene szabályozni, és oktatni kellene a segítő személyzetet, mert - ezt ő is elismeri - a mozgólépcsős szállítás elég balesetveszélyes lenne.

Előz a négyes metró

A kettes metró akadálymentesítése most épp egyáltalán nem is szerepel az aktuális tervek között. A hármas metrónál valamivel jobb a helyzet, de a BKK azért nagyon óvatosan fogalmazott: „az M3-as vonal rekonstrukciója során a műszaki adottságok és a pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével kerülhet sor akadálymentesítésre.”

A kilátások még a kisföldalatti esetében a legjobbak, erre már elnyertek uniós forrásokat. Igaz, 2013-ban még csak a tervezés fog zajlani, és egyelőre csak erre van pénz. A kivitelezezésre majd 2014-ben tudnak leghamarabb pályázni. Jó eséllyel hamarabb fognak tehát a mozgáskorlátozottak a teljesen akadálymentesre tervezett négyes metrón utazni, mint újra a kisföldalattin.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!