Orbán is, Bajnai is nagy bajtól félt

Egyszerre beszélt Orbán Viktor miniszterelnök és Bajnai Gordon volt miniszterelnök, egymástól néhány villamosmegállóra, a Duna partján, Budapesten. Mindketten sorsfordítónak látják a közeljövőt, csak más dolgok miatt aggódnak.

Orbán két erős párhuzama

Orbán Viktor beszédében két gondolatot tartott a legizgalmasabbnak a Demokrácia és Dilemma Intézet. Az első arról szólt, hogy a 2002-2010 közötti kormányzatot lényegében összemosta a szovjet hadsereggel. „Október 23-a minden évben emlékeztet minket arra, hogy a forradalom és szabadságharc leverőinek törekvései nem tűntek el a magyar közéletből. Elég, ha 2006. október 23-ára gondolunk: lovasroham, könnygáz, vasbotok, gumilövedékek, utána a brutalitásban élen járók kitüntetése és megjutalmazása. Jó, ha ezt észben tartjuk.” Ezzel el is intézte az MSZP-t, a DK-t, és a velük összefogásra készülőket, lényegében kiiktatva őket a legitim erők sorából.

Orbán másik fontos gondolata az volt, hogy párhuzamot vont a szovjet diktatúra és a kapitalista világrend között. A szovjet típusú diktatúra alatt nyögő Magyarországról ezt mondta: „Kiderült, hogy nem a saját lábán, nem a nép akaratán áll, hanem egy világbirodalom zsinórján függ.” A 2008 előtti világról pedig ezt: „Kiderült, hogy a nyugati világ gazdasága – amelyhez immár mi is tartozunk – nem a saját lábán áll. Nem a saját lábán, vagyis nem a becsületes munka alapján áll, hanem egy pénz-világbirodalom hitelzsinórján függ.”

Összeomlik a világ

Orbán apokaliptikus víziója a fenti tételből következik. Szerinte most dől el, hogy a nyugati világrend szétesése után mely országok lesznek képesek kilábalni, és melyekre köszönt a totális káosz és elszegényedés. Szerinte az EU még nem döntötte el, hogy melyik irányba vigye a kontinenst, de a békemenet résztvevői most megmutatták, hogy melyik lenne a helyes irány. Ezzel világpolitikai jelentőséget adott a beszéde előtti kormánypárti tüntetésnek.

Orbán unortodoxnak is nevezett gazdaságpolitikáját ezzel egy civilizációs küzdelem történetébe illesztette, amelyben „a nagy változás megrostálja a világ nemzeteit, szétdobálja őket”. Ebből a kiindulópontból ismételte meg korábban több nemzeti ünnepen elmondott gondolatát, hogy nem hagyhatjuk, mások mondják meg hogyan alakuljon az ország sorsa.

Konkrét ügyek helyett egy világra szóló civilizációs küzdelem kontextusába helyezte az Európai Bizottság és Magyarország vitáit. Ezzel pedig azt is jelezte, hogy a kormányával ellentétes irányok a teljes pusztulásba vinnék az országot. Aki nincs velünk, az ellenünk van, emelte a politikai viták tétjét egzisztenciális magasságokba.

Bajnai: nem kell új párt

Bajnai Gordon meghirdette az Együtt 2014 mozgalmat, vagyis egy összellenzéki választási koalíciót hirdetett. Azt mondta, hogy nem alakít pártot, hanem mindenkire vár, és utalás szinten (zöldek, baloldaliak, stb.) felsorolta a baloldal összes pártját. „Magyarország újraegyesítéséhez elsőként a változást akarók egyesítésére van szükség. Ehhez pedig nem kell újabb, a többiekkel versengő párt.” Vagyis nagyjából választ adott arra a dilemmára, amit hétfőn a Demokrácia és Dilemma Intézet vetett fel azzal kapcsolatban, hogy alanyi jogon, vagy egy népfront jellegű pártszövetség élén akar-e visszatérni a hatalomba. Ugyanakkor az általa álmodott összefogás részleteiről (közös lista? egymás ellen nem induló jelöltek?) semmilyen technikai részletet sem árult el.

„Az új, erős politikai közép szereplői ugyanis a másiknak csak a megoldásait vitatják, de a létét soha” – mondta a tervezett összefogás identitásáról. „Magyar itt mindenki (...) azok is, akik a Kossuth téren hallgatnak most beszédeket. De még azok is, akik mondják a beszédeket!”. Vagyis jóval engedékenyebbre vette a hangot mint Orbán tette, amikor ellenfeleire gondolt.

Bajnai is történelmi távlatot nyitott

Ugyanakkor Orbánhoz hasonlóan ő is nagy összeomlástól akarná megóvni Magyarországot. Csak ő az ország pusztulását nem a külföldi rossz befolyástól, hanem a mostani kormánytól félti. „Most azért jöttem fel újra a színpadra, mert azt értettem meg, és azt akarom most elmondani nektek, hogy 2014 nem csupán a következő választás éve: 2014 Sorsforduló lesz! Olyan döntés, amely újabb negyedszázadra meghatározza a jövőnket.” Később így fogalmazott: "a kormányváltásnál többre van szükség, (...) Ezért a kormányváltás nem elég: rezsimváltás kell! (...) Ám még ez is kevés (...)”. Hasonlóan hangzott beszédének ez a része, mint ahogy Orbán Viktor beszélt a 2010-es kampányban, aki szintén az ország megmaradását emelte az akkori választás tétjévé.

Kétharmadot a nem létező szövetségnek

Bajnai elég határozottan utalt arra, hogy új alkotmányt szeretne, vagyis lényegében kétharmados többséget akar a most életre hívott baloldali összefogásnak. „Mindez azt jelenti, hogy már a kormányváltáshoz is választói összefogásra van szükség. És kétszeresen igaz ez a hataloméhes rezsim lebontására. E furcsa polipot ugyanis kétharmadossá tett törvények és cinikus alkotmánymódosítások tartják életben. De különösen nagy szükség van összefogásra akkor, ha a rezsimváltás nyomán új korszakot is akarunk nyitni! Olyan korszakot, amelynek alkotmánya közös ügye lehet minden hazafinak, minden demokratának.”

Vagyis lényegében éppen ugyanazt hirdette meg, amit 2010-es kampányában Orbán Viktor: kétharmados felhatalmazást kér a szokásos kormányváltásnál is erősebb változtatások végigviteléhez.

A párhuzam a két kampány között azonban annyiban sántít, hogy Bajnai egy olyan politikai csoportosulás nevében jelezte e többség összehozásának fontosságát, amelynek potenciális tagjai közül egyelőre egy sem jelezte részvételi szándékát. Legalábbis a pártok közül egyik sem, és jelenlegi formájában sem a Milla, sem a Haza és Haladás Egyesület sem pedig a Szolidaritás nem indulhat el választáson, hiszen egyik sem párt.

Az ellenzéki pártok közül eddig csak a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc mondta ki egyértelműen, hogy támogatja Bajnai ambícióit, és arra is bíztatta, hogy legyen miniszterelnök-jelölt. Az MSZP és az LMP egyelőre hallgat, nem kommentálták Bajnai tervét.

Régen a bal jobb volt

Bajnai jelezte azt is, hogy az eddigi baloldali kormányokat jobbnak tartja a mostani kormánynál. Ezzel mintha válaszolt volna Orbán 2006 – 1956 párhuzamára. „Mert igenis van lényegi különbség a mostani 2 év, és az azt megelőző 8 között. Aki ezt nem ismeri el, az nem igazságos. (...) A mögöttünk hagyott időszak minden kormányához lehet kérdőjelet tenni, de nem lehet közéjük egyenlőségjelet tenni. Nem lehet őket összemosni.” A Gyurcsány-kormány egykori minisztereként persze furcsa is lenne ha nem így gondolná.

Riogatás

Miközben Bajnai a polgárháborús logika felszámolásáról, Orbán pedig szeretetről és szépségről is beszélt, mindkettejük üzenete egyértelműen arról szólt, hogy hatalmas fordulópont előtt vagyunk, ami bőven túlmutat a szokásos politikai ügymeneten, és ezért nagyon veszélyes a túloldal. Orbán arra figyelmeztet, hogy az ő gazdaságpolitikája nélkül a káoszba süllyedő országok közé sodródnánk (kb. örökre), Bajnai pedig arra, hogy ha 2014-ben nem nyer az ellenzék, akkor 25 évre reménytelen hely lesz Magyarország.

Egy dologban azért egyetértettek: a saját maguk által helyesnek vélt egyetlen út nagyon nehéz lesz. „Tudjuk, sokan nem hiszik, hogy sikerülhet. A hegy valóban magas, de van út a tetejére.” – mondta Orbán Viktor. „Nehéz lesz, de meg lehet csinálni! Ezért hát mondjátok el mindenkinek: van remény, ha van összefogás!” – mondta Bajnai Gordon.

Nagy dolgok

A Demokrácia és Dilemma intézet szerint az október 23-án megszólaló politikusok ezúttal szinte vakmerően tekintettek előre. Orbán Viktor gondolatai a nyugati civilizáció végéről semmiképpen sem tartoznak a mostani világpolitikai diskurzus fősodrához. Bajnai kétharmados igénye egy nem létező pártszövetség nevében szintén merész gondolatokról árulkodik.