Orbán: Nem fogadjuk el az idegen kormányzást
További Belföld cikkek
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
- Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök
„Október 23-a minden évben emlékeztet minket arra, hogy az 1956-os forradalmat leverők törekvései nem tűntek el a magyar közéletből” - mondta a Kossuth téren elmondott, mindössze negyedórás ünnepi beszédében Orbán Viktor kormányfő. Orbán szerint elég 2006 októberére, a lovasrohamra, a könnygázra gondolni. "Jó ha ezt észben tartjuk" - tette hozzá.
Orbán párhuzamot vont a kommunizmus bukása, illetve a 2008-ban kezdő nyugati világ gazdasági válsága között. Szerinte azért rendült meg mindkét rendszer, mert egyik sem az igazság útján járt. A válság közepette Európa még nem döntötte el, hogy hova álljon, „balra vagy jobbra fordítsák-e a kormány kerekét” - fogalmazott. Szerinte az Európai Unió kételkedik önmagában, a józan ész helyett ideológiára támaszkodik, miközben józan észre, a szívek felemelése lenne szüksége. Az EU-nak nemzetek nélkül nincs szíve, kereszténység nélkül nincs lelke - mondta, majd pedig köszönetet mondott a Békemenetnek a támogatásért.
Beszédében a kormányfő többször is kritizálta az EU-t. Szerinte Brüsszelben még most is vannak olyanok, akik a spekulánsok rendszertét akarják visszaállítani, akik azt akarják, hogy emberek viseljék a válság terheit. Az EU-ra utalva is több mondatot is azzal a fordulattal kezdett, hogy „nem fogadjuk el”. Majd ezt követően felsorolta a „kettős mércét”, hogy „idegennek kormányozzák az országot”, hogy „a szocialista kormányok hibái miatt az egész országot büntessék”, hogy EU intézményei tiszteletlenek legyenek a magyarokkal”. Orbán felsorolását rendszerint taps szakította félbe.
Ezt követően Orbán kormány eredményeit sorolta. Ezek között említette az új alkotmányt elfogadását, a nyugdíjak értékének megőrzését, a minimálbérek emelését, a devizahiteleseknek segítő intézkedéseket, az államadósság csökkentését. A legnagyobb tapsot akkor kapta, amikor azt mondta, hogy kilencven évvel Trianon után több százezer határon túl élő embernek adták vissza a magyar állampolgárságát. Orbán ezt azzal is hangsúlyozta, hogy a színpadra azzal a 100 esztendős felvidéki tanítónővel jött ki, aki élt a kettős állampolgárság lehetőségével, ezért a szlovák állam elvette a szlovák állampolgárságát.
A csüggedőknek Orbán azt üzente, hogy az 1956-os forradalmat a kisemmizett munkások vitték végig, hitből, szabadságvágyból és hazaszeretetből visszaadták a nemzet méltóságát. Szerinte fele akkora hittel már hegyeket tudnunk megmozgatni. „Annyira élünk csak, amennyire Magyarország él" - üzente beszéde végén Orbán Viktor minden magyarnak, "azoknak is, akik néhány száz méterre vannak most tőlünk", vagyis a párhuzamosan zajló ellenzéki tüntetőknek is.