Kevesebb uniós pénzzel kell beérnünk

A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke szerint jelenleg úgy tűnik, hogy Magyarország a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban a korábbinál mintegy 20 százalékkal kevesebb forrásra számíthat. Az országnak ennek ismeretében kell felkészülnie a következő költségvetési időszakra - hívta fel a figyelmet Horkay Nándor kedden a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén.

A szakember emlékeztetett: a jelenlegi, 2007-2013 közötti időszakban az EU-források mintegy 1800 milliárd forintot tettek ki. Szólt arról is, hogy szakértők szerint a tagállamok képviselői novemberben még nem döntenek az EU következő, 2014-2020 közötti büdzséjéről, várhatóan a jövő év közepén hozzák meg a döntést.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén tárgyalt a fenntarthatósági követelmények érvényesíthetőségéről a terület- és tájhasználati stratégiában, különös tekintettel a 2014-2020 közötti uniós támogatások felhasználásának megtervezésére. Horkay Nándor tájékoztatása szerint a jövő héten kezdődik el az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció társadalmi vitája.

Az elképzelések szerint 2030-ra Magyarország gyarapodó, értékteremtő és biztonságos országgá válhat. Ehhez meg kell szervezni a patrióta gazdaságot, népesedési fordulatot kell elérni, meg kell teremteni az ország energiafüggetlenségét, valamint a teljes foglalkoztatottságot. A célkitűzések között szerepel a települések autonóm öngondoskodó és önfenntartó képességének visszaállítása, valamint az ország iparosítása is.

Az elnök kiemelte: dönteni kell arról, hogy az ország milyen gazdasági területeket részesít előnyben. Az elképzelések szerint prioritást kap majd többek között az egészségipar, a kreatív tudásgazdaság, továbbá a zöldgazdaság - a mezőgazdaság és az élelmiszeripar -, valamit a kékgazdaság - a vízhez kapcsolódó ágazatok - fejlesztése.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a termőföld és az ország vízkészlete a nemzeti vagyon fontos része, ennek szellemében kell bánni és gazdálkodni ezekkel a javakkal. Ezt szolgálja az Országgyűlés által most tárgyalt új földtörvény is - jegyezte meg. Ezt további törvények követik majd az üzemszabályozásról és a családi gazdaságokról, a törvénycsomag hosszú időre meghatározza a mezőgazdaságból élő és a vidéki emberek életét - tette hozzá.

Szaló Péter, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a terület- és településrendezés a fenntarthatóság biztosításának egyik leghatékonyabb és legfontosabb eszköze. Ezekkel az eszközökkel ugyanis befolyásolni lehet a tájhasználatot, valamint a tájképi értékek védelmét.