Szerdán dől el, büntet-e Brüsszel

Szerdán adja ki az Európai Bizottság az őszi országjelentéseit, aminek tartalma Magyarország esetében különösen fontos következményekkel járhat. Most vizsgázik az a két csomag, amelyeket ezen az őszön jelentett be a kormány. Mint ismert, október elején egy 397 milliárdosnak mondott, majd annak uniós kritikái miatt 12 nappal később újabb 367 milliárdosnak számolt csomagot jelentett be Matolcsy György, az összesen 764 milliárdosnak számolt megszorítás valós költségvetési hatása azonban a különféle elemzői számítások szerint 450-550 milliárd forint lesz.

A nagy kérdés az, hogy ezek után a bizottság elhiszi-e, hogy a bejelentett intézkedésekkel a GDP arányában három százalék alatt marad-e a költségvetési hiány idén és jövőre. Az is kérdés, hogyha a válasz igen, akkor az a magyar gazdaság állapotáról augusztusban igen kritikus képet festő Brüsszel szerint fenntartható módon történik-e, vagy csak egyszeri intézkedéseknek köszönhetően (vagyis Brüsszel megítélése szerint trükközéssel).

A tét igen nagy. Amennyiben ugyanis az unió nem hisz a bejelentett csomagok eredményességében, akkor a bizottság javasolhatja Magyarország megbüntetését, illetve befagyhatnak a hiteltárgyalások Magyarország és az IMF–Európai Bizottság páros között (erre egyébként is van esély, miután a megszorítások szerkezete az IMF szerint nem tükrözi a nemzetközi szervezetek nyári tárgyalásokon és az azokat követő levelekben megfogalmazott ajánlásokat).

Nem egyszerűen igen vagy nem a kérdés

Persze nem az EU-ról lenne szó, ha ennyire egyszerűek, és árnyalatok nélküliek volnának a lehetséges forgatókönyvek.

Mert ha a bizottság azt mondja, hogy nem teljesülhetnek a magyar kormány tervei, akkor nagy kérdés még, hogy mit javasol majd a tanácsnak, és mit kér Magyarországtól.

Budapesttől valamilyen korrekciót kérhet Brüsszel, vagyis további megszorítást, lehetőség szerint a kiadási oldal megvágásával, és nem rendkívüli adók kivetésével. Ennél is izgalmasabb lesz, hogy javasolja-e a tanácsnak (vagyis a tagállamok kormányainak), hogy Magyarországot büntessék meg a deficiteljárás alapján. Magyarország csatlakozása, vagyis 2004 óta ilyen eljárás elszenvedője, mert még egyetlen kormány egyetlen évben sem teljesítette Brüsszel igényeinek megfelelően a tagságból következő, és így kötelező hiánycélt.

Az eurózóna tagállamainak, ha a túlzottdeficit-eljárásban büntetést kapnának, akkor fizetniük kellene. A zónán kívülieket a kohéziós támogatások (vagy azok egy részének) felfüggesztésével büntetik. Az EU történetében egyetlen alkalommal fordult elő, hogy egy tagállamot a deficiteljárás alapján megbüntettek, és ez éppen Magyarország volt. Tavasszal a bizottság javaslatára 144 milliárd forint kohéziós pénz befagyaztásáról határozott a tanács. Azonban a magyar kormány reakciója – jobb költségvetést ígért Budapest – meggyőzte Brüsszelt, és nyáron visszavonták a büntetést. Egyetlen fillértől sem esett el Magyarország, mert a szabály szerint a felfüggesztés mindig a következő év januárjától lép hatályba.

Túl közel van január

Ezért most különleges izgalmas, hogy mennyire forszírozza a bizottság Magyarország megbüntetését (amennyiben tényleg nem megy át náluk a két Matolcsy-csomag). Mert ha a büntetést javasolja a tanácsnak, akkor arról a december 4-én tartandó ECOFIN (pénzügyminiszterek tanácsa) dönthet, és ha ők is a büntetés mellett vannak, akkor aligha lesz ideje a magyar kormánynak januárig úgy korrigálnia, hogy ezt a büntetést még január előtt Brüsszel feloldja. Az is lehet azonban, hogy a bizottság, még ha elégedetlen is a magyar kormány eddigi teljesítményével, a szankcióval kivár, megnézi az újabb magyar lépéseket, és csak tavasszal dönt arról, hogy mi legyen a deficiteljárással.

Budapest kerülné a büntetést

A magyar kormány eddig egyetlen brüsszeli büntetéstől sem tartott úgy, mint a kohéziós pénzek felfüggesztésétől. A kötelezettségszegési eljárások, és az ezekből indult perek az EU bíróságán sokkal kevésbé hatotta meg Budapestet. A pénz elvétele viszont elég rosszul kommunikálható ügy lehet.

Keményen vagy figyelmesen?

Az esélylatolgatásoknak nagyon sok dimenziója van. Egyrészt létezik egy általános, az egész uniót figyelembe vevő szempont: mennyire legyen most kemény Brüsszel? Magyarország nagyon komoly vállalásokat tett, sokkal nagyobbat faragott le a hiányából, mint egy csomó EU-tagállam. Így kérdés, hogy mennyire nézne ki furcsán, ha éppen itt büntetne Brüsszel. Nagy kérdés, hogy mennyire lesz például Brüsszel elnéző azokkal az eurózónához tartozó tagállamokkal szemben, ahol a hiánycélt sokkal kevésbé tudták tartani. Vigyázni kell ilyenkor a kettős mérce vádjával, vagyis ha Brüsszel elnéző lesz nyugaton, akkor nem lehet nagyon szigorú keleten sem.

Szintén érdekes, hogy mennyire akarja politikai alapon büntetni Magyarországot Brüsszel. A magyar kormány állandóan úgy érzi, hogy a kereszténységre hivatkozó alkotmánya és a válságadók miatt büntetik aránytalanul Brüsszelben. Ezeket a vádakat Brüsszel rendre visszautasítja, azonban az nem kizárt, hogy éppen a magyarokon a legegyszerűbb példát statuálni, mert a magyar kormány megítélése amúgy sem jó.

Ahogy az is fontos kérdés lesz, hogy mennyire koncentrál majd Brüsszel a konkrét számokra, és mennyire a módszerekre. Mert nagyon nagy összeg a kiszivárgott hírek szerint nem lesz vita tárgya. Sokkal fontosabb kérdés lesz, hogy fenntarthatóság tekintetében mennyire lesz szigorú Brüsszel. Így például a bankadó felezésének elmaradása miatt is panaszt emelhet Brüsszel, illetve tranzakciós adó emelésére is mondhatják azt, hogy ez akadályozza a növekedést, ezért nem látják majd fenntarthatónak. Ráadásul a bankadó megtartása éppúgy átmeneti tételnek minősülhet, mint ahogyan eddig annak minősítette azt Brüsszel, márpedig ebben az esetben lehetséges, hogy ennek hatását sem fogadja el érdemi, fenntartható hiánycsökkentésnek.

Izgalmas kérdés, hogy mennyire működött Orbán Viktor üzenete az októberi EU-csúcson. Akkor sajtótájékoztatóján a miniszterelnök azt mondta, hogy Brüsszel még a második kiigazítási csomagot is kevesli, de már csak kis tételt vitatnak, és Budapest mindent meg fog tenni, hogy Brüsszelnek tetsző összegek jöjjenek ki. És azt is hozzátette, hogy egyáltalán nem Brüsszelnek tetsző módon akar majd korrigálni, így további bankadót, közműadót helyezett kilátásba.

Az Origo információja szerint a kiszólás akár be is jöhet a kormánynak, mert az újabb különadóktól megijedt multik állítólag már azért lobbiznak, hogy a bizottság ne büntesse Magyarországot, mert az ostor végül rajtuk csattan majd. Ám ugyanennek az érvelésnek van egy másik fele is, ami ha a bizottság következetes akar maradni, akkor keményen kell fognia Budapestet, hiszen az ideiglenes válságadókat eddig sem fogadta el érvényes eszköznek a hiány lefaragására.

A hiteltárgyalás is múlhat rajta

Magyarország számára azonban nem csupán a büntetés kérdése miatt érdekes a szerdán megjelenő jelentés, hanem az EU–IMF-hiteltárgyalások menete miatt is. Ugyan érkeztek olyan hírek, hogy az IMF a kormány médiakampánya és a bankadó szinten tartása miatt igazából már lemondott a tárgyalások folytatásáról - azt egy keddi rendezvényen a Brüsszelt szigorú, precíz könyvelőnek nevező Varga Mihály főtárgyaló is elismerte, hogy a médiakampány okozott zavart Washingtonban -, a magyar kormány azt kommunikálja, hogy erre a jelentésre vár az IMF és a Bizottság a folytatáshoz.

Ha a bizottság nagyon kemény lesz Magyarországgal szemben, akkor az erősen visszavetheti a megállapodás egyébként is halványuló esélyeit. Ami iránt már Varga sem tűnt elkötelezettnek: azt mondta, arról fog beszélni, lesz-e és ha igen, mikor hitelmegállapodás. Aztán végül azt mondta: "hogy lesz-e, arra azt tudom mondani, hogy lehet. És hogy mikor, azt nehezebb megmondani".