A cinkotai rémtől a kulcsi mészárosig

Kiss Bélát, a cinkotai bádogosmestert miután felesége elhagyta, a zárkózott férfi magányában Hofmann álnéven társkereső hirdetéseket adott fel, majd a kiválasztott nőket a házába csalta. A gyanútlan nőknek azonban később nyoma veszett.

Miután kitört az I. világháború, Kiss Bélát behívták katonai szolgálatra, a lakást pedig rábízta barátjára, a helyi községi megbízottra. 1916 májusában jött a hivatalos értesítés, Kiss Béla harc közben elesett. Pár hónapra rá a bádogosmester házát megvette egy gyógyszerész, aki kíváncsi lett, mit rejtenek a műhelyben sorakozó bádoghordók. Felfeszített egyet, alkohol volt benne, az alkoholban egy női tetem felpuffadt teste. Ezen kívül még hat másik nő holtteste került elő a leforrasztott hordókból.

A cinkotai bádogosmester rémtette óra 84 év telt el. Faragó Ottó szerint Kiss tekinthető az első, klasszikus értelemben vett sorozatgyilkosnak. A bűnügyi újságíró a Magyar sorozatgyilkosok (1900-2012) című könyvében a bádogos történetétől elkezdve, egészen 2012 áprilisáig, a kulcsi családi tragédiával bezáróan negyven magyar sorozatgyilkosságot dolgoz fel.

A két sorozatgyilkosság között eltelt száz évben a bűnügyi jegyzőkönyvek már-már elfeledett gyilkosságokról is pontos képet adnak, mint amilyen annak a kéjgyilkosnak a története, aki a 60-as években közel egy évtizedig büntetlenül támadta meg áldozatait, helyette pedig egy tiszaföldvári férfit ítéltek el, tíz évet kellett lehúznia a szegedi Csillagban.

A magyar sorozatgyilkosokat bemutató könyv szerzője a szerdai könyvbemutatón egy megdöbbentő adattal is szolgált. Kiss Béla bűncselekménye után a 20-as, 30-as években nagy számban főleg nők, ezen belül is a bábák követtek el sorozatgyilkosságokat. Különféle mérgezési eszközökkel, arzénnal, nikotinnal ölték meg a torzszülötteket és a gyógyíthatatlan betegeket, azonban mindezek elfogadottak voltak akkor a magyar tanyavilágban. A bűncselekmények nem kimondottan sorozatgyilkosságnak, mégis a magyar kriminalisztika történetében ezek a gyilkosságok tekinthetők a legtöbbnek: legalább 160 ilyen esetet jegyeztek fel a hatóságok.

Újkori gyilkosok

De hogy pontosan milyenek a magyar sorozatgyilkosok, nem lehet egyértelmű keretek közé szorítani őket. Vannak köztük intelligens emberek, de egyszerű, szerelemféltés miatt gyilkoló elmebetegek is.

A sorozatgyilkosságok történetében azonban fordulópontnak számít 1998. Ezt követően rengeteg olyan cselekmény történt, amit az újkori sorozatgyilkosságokat időszakának nevezett Faragó Ottó. Az újságíró ennek okát a társadalom elszegényedésében látja, ami miatt egyre több családirtás is volt az elmúlt években. A gazdasági körülmények romlásának a hatására négy-öt olyan bűncselekmény történt, ahol valaki a saját családtagjára fordított fegyvert.

"Míg az 1900-as évek elején a mérgezések, majd a kötél általi kivégzések és a fegyverrel elkövetett gyilkosságok jellemezték a sorozatgyilkosokat, az újkori családirtók történtében olyan eszközöket is alkalmaznak a gyilkosok, mint például a láncfűrész" – jegyezte meg az újságíró, hozzátéve, a társadalmi változások egy újkori sorozatgyilkos típust is alkottak: akik pusztán kéjvágyuk kielégítésére követnek el gyilkosságokat. Amerikában évtizedek óta „divat” ez irányzat, és érezhetően látni lehet, hogy Magyarországon is megjelentek ezek a fajta gyilkosságok.

A könyv szerzőjének emlékezetében mégis Balog Lajosnak, a százhalombattai rémnek a története maradt meg leginkább. Balog a kilencvenes években négy lányt gyilkolt meg brutális kegyetlenséggel, amiért 25 évre ítélték. A gyilkos legelső kihallgatásán Faragó is részt vett. Azért tartja a legmegdöbbentőbb és legkegyetlenebb gyilkosnak, mert kedvtelésből gyilkolt. „Olyan öntörvényű ember volt, aki még nem is volt buta, és egyszerűen megölt négy lányt, mert ezt így látta jónak” – jegyezte meg Faragó.