Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86%

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1%

Nem lehet mindent beleírni az alaptörvénybe

2012.11.13. 08:41
Csak azért, mert valamit beleírnak az alaptörvénybe, még lehet alkotmányellenes, vonta le a következtetést Sólyom László volt köztársasági elnök az Európai Unió Bíróságának a bírák korai nyugdíjazása ügyében hozott ítéletéből.

Kudarcot vallott a kormány módszere, hogy az alkotmánybírósági vizsgálat kizárása érdekében olyan részletszabályokat írnak az alaptörvénybe, melyek ellentmondanak az alapelveinek, írja a komment.hu-n megjelent jegyzetében Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke.

Sólyom az Európai Unió Bíróságának november 6-i, a bírák nyugdíjazását az európai jogba ütközőnek minősítő döntése apropóján írt. A magyar kormány és az Országos Bírói Hivatal az ítélet után nem kommentálta a döntést, vagy csak annyit mondott, hogy az ítélet végrehajtásával kapcsolatban nincs kötelezettsége. Maga Orbán Viktor pedig arról beszélt, hogy az európai bíróság egy olyan törvényről hozott ítéletet, amit az Alkotmánybíróság korábban már megsemmisített.

Sólyom érvei szerint azonban ez az állítás hamis. Az európai bíróság szerinte nemcsak a bírák nyugdíjazásáról szóló bírósági törvényről, hanem az alaptörvény részét képző átmeneti rendelkezésekről is ítéletet mondott, melyek ugyanúgy az uniós jogba ütköznek.

Ebből következik, hogy Sólyom szerint ugyanígy alkotmányellenes lehet az általános választójogot korlátozó előzetes regisztráció is, még ha azt a kétharmados kormánytöbbség részletszabályaival együtt beleírta az alaptörvénybe.

Sólyom szerint a strasbourgi ítélet tanúlsága az, hogy ha a magyar Alkotmánybíróság kontrollját ki is lehet kerülni a részletszabályok alaptörvénybe foglalásával, az uniós felülvizsgálatot már nem lehet.

Ebből pedig az is következik, hogy a magyar Alkotmánybíróságnak is képesnek kell lennie érvényt szerezni az alaptörvény lényegét adó alapvető rendelkezéseinek azokkal az alaptörvénybe felvett részletszabályokkal szemben, melyek ellentétesek ezekkel az alapelvekkel. Vagyis az alkotmányon belül is van hierarchia, magyarán az alaptörvény egyes rendelkezései is lehetnek alkotmányellenesek.

A volt köztársasági és alkotmánybírósági elnök írásában leginkább az Alkotmánybíróság új, kétharmados kormánytöbbséggel megválasztott tagjait bírálta, mégpedig azért, mert ők voltak azok, akik szembe mentek az alkotmányon belüli hierarchia gondolatával. Ők voltak azok, akik ellene szavaztak az AB a bírák jogállásáról hozott ítéletével és indoklásukban amellett érveltek, hogy az AB nem vizsgálhatja magát az alkotmányt.