Hintázott? Porolt? Lefeküdt? Bűnhődjön!

Néhány magyar önkormányzat egészen abszurd módon próbálja szabályozni polgárainak viselkedését. Csörögön például büntetés terhe mellett tilos köztéren labdázni. Még rosszabbul járhat, aki 14 évesnél idősebb, és vesztére Hódmezővásárhelyen hintázna vagy csúszdázna, ott ugyanis ez szigorúan tilos. Annak se könnyű, aki valamilyen  tárgyat akarna elhelyezni Vásárhelyen egy köztéri szobor közelében, ha azt ugyanis „oda nem illő tárgynak" minősítik, jön a büntetés. Ózdon a helyi törvény teljes szigora csap le arra, aki a temetőben kispadot ácsolna a családi sírhant elé. Nem Csörögön lesz az új Ozora, az biztos, a településen ugyanis kifejezetten tilos bódult állapotban a földre feküdni. Solymárról menekülnek az öreg nénik, közterületen ugyanis nem szabad gazdátlan állatot etetni, bezzeg ha az állatnak van tulajdonosa, addig tömhetjük a főtéren, míg a kedvünk tartja.

Az Alkotmánybíróság kedden nemcsak a hajléktalanság tiltását nyilvánította alkotmányellenesnek, hanem azokat a törvényparagrafusokat is, amik a kelleténél nagyobb szabadságot adtak az önkormányzatoknak a mit szabad-mit nem szabad kérdésében. A 2011-es önkormányzati törvény arra adott felhatalmazást a helyi képviselőtestületeknek, hogy rendeletben mondják meg, mit tekintenek pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásnak.

Ezzel az a gond az Alkotmánybíróság szerint, hogy az önkormányzatok nagyon széles jogkört kaptak a tiltott magatartások meghatározására, miközben a gazdasági érdekük minél nagyobb szigort diktál, hiszen a beszedett bírságok náluk landolnak. A törvénybe tehát kódolva volt a hatáskörrel való visszaélés veszélye. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkormányzati törvényben adott rendeletalkotási felhatalmazás alaptörvény-ellenes.

Virágot szedni is közösségellenes

Mire a testület döntése megszületett, addigra sok önkormányzat már élt a felhatalmazással. Tele lett az ország „egyes tiltott, közösségellenes magatartásokról” szóló helyi rendeletekkel. Ezek mind olyasmiket szankcionálnak, amelyek a társadalomra nem veszélyesek, ezért szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősülnek, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétesek, vagy legalábbis ezt gondolja róluk a helyi képviselő-testület.

Miskolc nem aprózta el. Áprilisban meghozott, szeptemberben kibővített rendelete számításaink szerint összesen 69 féle dolgot minősít közösségellenes magatartásnak. Bírságra számíthat például az, aki

• fűre hajt a kocsival („zöldterületre járművel ráhajt, vagy azon parkol"),
• virágot szed („közterületen lévő virágot, dísznövényt szed, károsít vagy élő növény részeit engedély nélkül begyűjti" – eszerint nemcsak az ágyásból kilopott dáliáról, hanem az útszéli ibolyáról is szó van)
• idegesítően berregteti a motorját („gépjárművével az épület kapualjában, udvarán indokolatlanul, a gépjármű rendeltetésszerű használatával össze nem egyeztethetően zajt okoz")
• óvatlanul rázza ki a porrongyot („épületből ablakon keresztül portörlő ruhát úgy ráz ki, hogy azzal az ablak alatt vagy mellett elhelyezkedő lakásokat beszennyezi”)
• vagy eteti a galambokat.

Ezek a különlegesebb példák voltak, de Miskolc 69 tilalma között megtalálható az efféle rendeletek visszatérő motívumainak többsége is. Szinte minden ilyen rendelet foglalkozik például a házak környékének rendben tartásával. Bírsággal fenyegetik, aki nem takarítja a háza előtti járdarészt, nem vágja le a kilógó gallyakat, nem söpri el a havat, nem nyírja le a füvet.

A járdától a vécéig

A konkrét követelmény változó. Hódmezővásárhelyen például centiméterre előírták, mikortól számít már túl hosszúnak a fű. A helyi rendelet szerint közösségellenes magatartást tanúsít az az ingatlantulajdonos, aki nem gondoskodik az ingatlan környezetében lévő fű vágásáról, „melynek magassága nem haladhatja meg a termőföld felső síkjától számított 15 centimétert”.

A Győr-Moson-Sopron megyei Beleden az önkormányzat nem áll meg a kerítésnél, azt is előírja, milyen legyen az emberek saját kertje. Ott tiltott közösségellenes magatartást követ el az is, aki „az általa használt vagy tulajdonát képező ingatlant felszólítás után sem műveli meg, nem tartja rendben, gyomtól, gaztól nem tisztítja meg." A 300 fős borsodi falu, Dubicsány még egy lépéssel tovább megy, egészen a vécékig. A dubicsányi rendelet szerint tiltott, kirívóan közösségellenes magatartást követ el az az ingatlantulajdonos vagy használó, aki nem gondoskodik az ingatlanhoz tartozó illemhely rendeltetésszerű használatáról, rendszeres tisztántartásáról, fertőtlenítéséről.

Koplalnak a solymári kóbor macskák

Visszatérő elem ezekben a rendeletekben a közterületi alkoholfogyasztás, a települési jelképekkel való visszaélés, a póráz nélküli kutyasétáltatás tiltása is. Az állatokkal egyébként is szeretnek foglalkozni a tilalmi rendeletek, de nem mindegyik önkormányzatot ugyanaz irritálja.

Miskolcon például sok lehet a gond a lépcsőházakba piszkító kutyákkal, mert a rendelet azt fenyegeti, aki „állatot úgy tart, etet, hogy azzal mások lakásának erkélyét, ablakpárkányát, vagy az épület közös használatra szolgáló területeit, helyiségeit beszennyezi". Beleden a kóborló kutyák gazdáinak lehet félnivalójuk: „a tulajdonában lévő ebet nem saját ingatlanán vagy használatában lévő területen tartja oly módon, hogy az a közterületre ne kóborolhasson el."

Ráckevén azt foglalták rendeletbe, hogy kutyát piacra vinni nem szabad. Dubicsányban közösségellenes magatartást tanúsít, aki haszonállatot közterületen legeltet, nagy és középtestű állatot nem zárt helyen tart, illetve aki állatot beenged a temető vagy oktatási intézmény területére. Ha a solymáriak szabálykövetők, a helyi rendelet májusi hatályba lépése óta rossz világ köszöntött az ottani kóbor macskákra. Solymáron bírság fenyegeti azt, aki „kóborló, gazdátlan állatot közterületen helyhez szoktat vagy közterületen etet”.

Ózdon lakásban egynél, kertes házban kettőnél több kutyát nem lehet tartani, hacsak az ember nem ebtenyésztő. A képviselő-testület még arra is gondolt, mi legyen, ha a kutyának kölykei születnek, és emiatt valahol túllépik a megengedett létszámot. A rendelet szerint közösségellenes magatartást tanúsít az, aki az ebek szaporulatát nyolchetes koruk után megtartja.

A békés részeg is rosszul járhat

A temetőkben elvárt viselkedést is szeretik szabályozni az önkormányzatok az ilyen rendeletekben. Ózdon például megütheti a bokáját, aki meggondolatlan módon ácsol magának egy kis padot a családi sírhely elé. Közösségellenes magatartást tanúsít ugyanis, aki az üzemeltető hozzájárulása nélkül padot, ülőalkalmasságot létesít a parcellákban.

A Komárom-Esztergom megyei Vértesszőlős önkormányzatának nemcsak azokkal van baja, akik a közterületen isznak, hanem azokkal is, akik éppen nem isznak, de részegek. Tilalmat szeg Vértesszőlősön, aki „közterületen szeszesital hatása által kirívó magatartást tanúsít”. A rendelet nem részletezi, mi számít kirívó magatartásnak. Csörög ebből a szempontból konkrétabb, ott azt fenyegeti pénzbüntetés, aki „közterületen ittas vagy bódult állapotban fekszik".

Csörögön egyébként annak is lehet félnivalója, aki csengetéssel megzavarja mások nyugalmát, és aki „a nem erre kijelölt közparkban, utcán vagy egyéb közterületen futballozik vagy egyéb labdajátékot játszik". Pénzbírságot kaphat a nyakába közösségellenes magatartásért az a csörögi szülő is, aki "a települési ünnepélyek alkalmával az ünnepség alatt gyermeke felügyeletéről nem gondoskodik és a gyermek viselkedése az ünnepséget zavarja".

Csepelen és az V. kerületben a gördeszkások megregulázását is magára vállalta az önkormányzat. Rosszul járhat ezekben a kerületekben, aki „emlékműveken, utcabútorzaton, egyéb közterületi berendezési tárgyon, lépcsőkön, kőpadokon, szökőkút peremén gördeszkázik, görkorcsolyázik, rollerezik vagy kerékpározik".

Hódmezővásárhelyen a szobrokra felmászás tilalmát nevesítették a helyi rendeletben, és azt is bírsággal fenyegetik, aki „szobrok környezetébe nem illő tárgyakat elhelyez". Itt tiltott közösségellenes magatartásért felel az is, aki „a játszótereken lévő játszóeszközöket nem rendeltetésszerű módon használ, illetve az a 14 éven felüli aki ezen eszközöket használja (kivéve a játszóterek sportcélú eszközeit)".

A különféle helyi rendeletekben közös, hogy a tiltott közösségellenes magatartás elkövetőjét 150 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal vagy ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal fenyegetik. Az eljárás lefolytatására hol a polgármesternek, hol a jegyzőnek adtak hatáskört. Ahogy az Alkotmánybíróság is rámutatott, az önkormányzatoknak érdeke fülön csípni a közösségellenes magatartással vádolható embereket, mert a beszedett pénzbírság náluk marad. Miskolcon időről időre összehangolt razziát tartanak a különféle hatóságok, ezeken már például a kutyasétáltatási szabály betartatását is ellenőrzik.

Az önkormányzatoknak kéne visszavonniuk

Az Ab határozata elvi jelentőségű, mert elsőként rögzíti, hogy a szabálysértések jogi szabályozása csak akkor alkotmányos, ha érvényesülnek a büntetőjog szigorú garanciái – mondja Hollán Miklós, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársa.

Az új szabálysértési törvény megszüntette az önkormányzatok azon jogkörét, hogy szabálysértésekre vonatkozó büntető rendelkezéseket alkossanak. Az új önkormányzati törvény leple alatt azonban azt más néven visszacsempészték a jogrendszerbe. A büntető normák megalkotása az Országgyűlés jogköre, ezért az Ab Hollán szerint helyesen járt el, amikor az erre vonatkozó felhatalmazást is megsemmisítette, mert az önkormányzatok alkotmányos feladataitól idegen a büntető jogalkotás.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az összes, ezen az alapon született önkormányzati rendelet is érvénytelen. Azokat az önkormányzatoknak kellene visszavonniuk – mondja Hollán. Ha ezt nem teszik meg, akkor az ott élők fordulhatnak az Ab-hez.

Az Alkotmánybíróság döntéséből nem következik a megszüntetett jogszabályok alapján indított, és már befejezett eljárások felülvizsgálata: az csak akkor lett volna lehetséges, ha azt az Ab egyértelműen elrendeli, ami viszont nem történt meg.  A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint ezért az érintettek csak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságától remélhetik, hogy igazságot szolgáltat a számukra.