Hoffmann: Nem teljesíthető a béremelés

Nem teljesíthető a pedagógus-szakszervezetek húszszázalékos béremelési követelése - ismételte meg oktatási államtitkár a kormány álláspontját a pedagógusok sztrájkbizottságának délelőtti bejelentésére reagálva péntek este Móron.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a szaktárca és a sztrájkbizottság között eddig lezajlott négy tárgyalás eredményét összegző pénteki sajtótájékoztatón azt mondta: a pedagógusok sztrájkbizottsága nem mondott le a közalkalmazotti bértábla húszszázalékos növelésének igényéről, bár a kormány a kérést a héten vállalhatatlannak nevezte. Galló Istvánné közlése szerint a szakszervezeti vezetők a következő, december 11-ei tárgyaláson új javaslatot tesznek a béremelés forrására. Hoffmann Rózsa péntek este a kormánypárti politikusok
országjárásának móri állomásán közölte: az azonnali és a nem pedagógus közalkalmazottakra is vonatkozó általános, húszszázalékos béremelés csaknem 300 milliárd forintot jelentene a költségvetésnek éves szinten.

Egy költségvetési hiánnyal küzdő államnak emiatt ez nem is lehet tárgyalási alap - tette hozzá. Megjegyezte: kíváncsi arra, hogy a szakszervezetek honnan teremtenék elő a húszszázalékos béremeléshez a forrásokat. Hangsúlyozta: a jövő évi költségvetésben szerepel a pedagógusok
béremeléséhez szükséges 50-70 milliárd forint. Közölte, hogy januártól semmiképpen nem lesz béremelés a pedagógusoknál, de 50 százaléknál nagyobb esélyt lát arra, hogy "a pedagógus-életpályamodell szeptember elsejei bevezetésével lesz bérrendezés".

Hoffmann Rózsa kitért arra, hogy tömeges pedagóguselbocsátást nem terveznek, mert a nyugdíjazások száma "bőven kompenzálja" azt a létszámcsökkenést, amelyet a csökkenő gyereklétszám megkövetelhet. Hozzátette, iskolabezárást sem terveznek, de elképzelhető, hogy a
felső tagozatok esetében összevonások lesznek, ott, "ahol az állami átvétel után irracionális létszámmal és gazdálkodással működő intézményt találnak".

Az államtitkár az esetleges sztrájkkal kapcsolatban azt mondta: nem lesz sztrájk, ha mégis bekövetkezik, akkor is csak csekély mértékű lesz. Közlése szerint a sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek kérései közül többet is befogadtak, "a kormány bizonyította tárgyalási
készségét". Hoffmann Rózsa hozzátette: a sztrájkolók sztrájkhoz való jogát nem vitatják, de "azok jogát is biztosítani kell, akik dolgozni akarnak, nem beszélve a szülők és a gyerekek érdekeiről".

Ahogy arról az Index is beszámolt, a tanárokat képviselő szakszervezetek október 19-én alakítottak sztrájkbizottságot. A törvény szerint a sztrájkbizottság megalakítása után a kormány képviselőinek hétszer kell egyeztetni a szakszervezetekkel. Ezen idő alatt egyszer lehet figyelmeztető sztrájkot tartani. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor lehet megkezdeni a sztrájkot.

A tanárok követelései között szerepel, hogy január elsejétől a közalkalmazotti bértáblán 20 százalékos emelést hajtsanak végre. Mivel átgondolatlannak, bizonytalan finanszírozású hátterűnek, következményeiben pedig kiszámíthatatlannak tartják a 2011 végén elfogadott új köznevelési törvényt, azt kérik a kormánytól, hogy annak bevezetését halassza el, és tárgyalják újra a lényeges pontokat. A tanárok azt is követelik, hogy függesszék fel az iskolák január elsejétől tervezett állami átvételét, és a pedagógus-életpályamodell bevezetését, amely jelentős elbocsátásokkal járhat.