no

Döntött a parlament, Andy Vajna örülhet

2012.12.03. 18:23
Több jogszabályt is módosított mai ülésén az Országgyűlés. Változott a filmes és a környezetvédelmi törvény, döntöttek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pénzéről.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítását 292 igen, 9 nem, 37 tartózkodás mellett fogadták el. A javaslat két eljárás technikai egyszerűsítését tartalmazza: megszüntetik környezetvédelmi ügyekben az előzetes konzultációt, erre ugyanis a kötelező hatásvizsgálatok rendjének megváltoztatása miatt már ne volt igény, és egyszerűsítik a vízkészletjárulék-bevallási és -fizetési eljárást is.

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról 243 igen, 82 nem, 16 tartózkodás mellett döntöttek. A javaslat szerint a cégek nemcsak a filmgyártó vállalkozásoknak nyújtott támogatások után, hanem egy erre a célra létrehozott letéti számlára való befizetéssel is jogosultak lesznek az adókedvezményre. A filmalap által a letéti számlán gyűjthető összeget 3 milliárd forintban maximálták. Érdekessége a javaslatnak, hogy az adókedvezmény a számítógépes és konzolos videojátékok animációs betéteire is vonatkozna. Az új módosítás fő haszonélvezője Andrew Vajna filmipari kormánybiztos excége, a Digic Pictures 3D animációs stúdió lenne.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2013. évi egységes költségvetéséről 241 igen, 97 nem, 0 tartózkodás mellett született döntés. Az indítvány szerint az NMHH 35 milliárd forintból, a médiatanács 126 millió forintból és 4,5 milliárd forintos költségvetésen kívüli keretből gazdálkodhat, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) büdzséje pedig 78,3 milliárd forint lesz jövőre.

Újabb döntését korrigálta az Országgyűlés az államfő észrevételére

A képviselők hétfőn az államfő észrevételét figyelembe véve újra elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvényeket. Az Országgyűlés Áder János átiratára reagálva, korábbi határozatával ellentétben mégsem teszi kötelezővé a bíróságok és ügyészségek csatlakoztatását a központi illetményfejtéshez.

A Ház hétfőn 248 igen szavazattal, 99 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el ismét a 2013-as büdzséhez kapcsolódó jogszabály-változtatásokat, amelyeknek szeptember végén elfogadott változatát október elején küldte vissza a köztársasági elnök.

Az Országgyűlés szeptember 24-én szavazta meg a jövő évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosítását, amelyben változtattak egyebek mellett az államháztartási törvényen, rögzítve, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok és az Országgyűlés Hivatala kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerveknek kötelező csatlakozniuk a központosított illetményszámfejtéshez.

Az államfő szerint azonban ez a rendelkezés ütközik a bírák, valamint az ügyészek jogállásáról szóló törvényekkel, azok ugyanis kimondják, hogy személyi nyilvántartásaik más nyilvántartási, illetve adatrendszerrel nem kapcsolhatók össze.

A Ház egy újabb zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadásával válaszolt a köztársasági elnök észrevételére, amelyben úgy módosították a már elfogadott, de ki nem hirdetett törvény szövegét, hogy a változtatások ne az államháztartás központi alrendszerébe, hanem csak a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekre vonatkozzanak.

Az Országgyűlés április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről való kitelepítésének kezdőnapját országgyűlési emléknappá nyilvánította, az erről szóló fideszes javaslatot 317 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és két tartózkodó szavazattal hagyták jóvá.

A határozatban rögzítették, hogy az Országgyűlés szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról; és támogatja olyan megemlékezések szervezését, oktatási anyagok készítését, amelyek a Felvidékről való kitelepítéssel kapcsolatosak.
Az Országgyűlés emellett kifejezi nagyrabecsülését mindazoknak, akiket az adott időszakban csehországi kényszermunkára deportáltak, és ebben a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.