Drasztikusan csökken a tandíjmentes helyek száma
További Belföld cikkek
- A Pénzügyminisztérium két osztályvezetője is beismerte bűnösségét a korrupciós botrányban
- Márki-Zay Pétert feljelentette Lázár János felesége
- Orbán Viktor: Szeretnék megnyugtató dolgokat mondani, de nem tudok
- „Ott van a sok kölyök, minek tartsam meg?” – élet-halál harcot vívtak egymással a kutyák
- A kormány benyújtotta a magyar kutatási hálózat átalakításáról szóló javaslatot
A szerdai kormányülésen elfogadták a 2013-as felsőoktatási keretszámokról szóló javaslatot, erősítették meg az Index kérdésére kormányzati források. A döntésről csütörtök délelőtt számol be a kormányszóvivő és az emberi erőforrások minisztere.
Információink szerint az elfogadott számok lényegében megfelelnek annak az előterjesztésnek, amely kedden kiszivárgott. Forrásunk ehhez annyit tett hozzá, hogy kisebb módosulások történtek az eredeti javaslathoz képest, de a fő irányok nem változtak. A számok alapján tehát az újonnan felvett hallgatók túlnyomó többségének részben vagy egészben fizetnie kell majd tanulmányaiért.
Jövőre drasztikusan csökkentik a teljes állami finanszírozású hallgatók számát a három éves alapképzésben, az öt-vagy hat éves osztatlan képzésben, illetve a két éves felsőoktatási szakképzésben: csak 10 480 hallgató kap állami ösztöndíjat, nekik nem kell fizetniük a képzésért. Ilyen helyek főként a műszaki, természettudományi karokon, az orvosi és egészségtudományi képzéseken, illetve a tanárképzésben lesznek.
46 330-an részösztöndíjasként tanulhatnak, az ő esetükben a képzési költség felét az állam állja, a másik felét a diáknak kell megfizetnie. Miután részben állami támogatást kapnak, ezeknek a hallgatóknak is alá kell írniuk majd a hallgatói szerződést, amelyben vállalják, hogy diplomájuk megszerzése után képzési idejük kétszereséig (alapesetben hat évig) Magyarországon dolgoznak. A gazdasági és jogi képzéseket nem fogja támogatni az állam, így az ide jelentkező hallgatóknak teljes költségtérítést kell fizetniük. A mesterképzésben 16 ezer állami hely lesz, a doktori képzésben 1300.
Mint szerda reggeli elemzésünkben megírtuk: az alapképzésbe, illetve az osztatlan képzésbe 2013-ban belépő hallgatók több mint 80 százalékának így valamennyit fizetnie kell majd tanulmányaiért. A részösztöndíjasok esetében a szemeszterenként fizetendő összeg átlagosan 50-100 ezer forint lehet. A költségek fedezésére igénybe vehetik a diákhitelt, amelyet munkába állásuk után törleszthetnek.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kedden azt mondta: ha a kormány a kiszivárgott előterjesztésben foglalt keretszámok mellett dönt, az azt jelenti, hogy Magyarországon bevezetik a tandíjat.
A Hallgató Önkormányzatok Országos Konferenciája az ELTE Online-on szerda este azt közölte: "immár bizonyíték van arra, hogy a kormány az ifjúság ellen van. Erre a lépésre nincs ésszerű indok, nincs magyarázat és nincs mentség. Elherdálják az ország jövőjét, külföldre kergetik öcséinket és hugainkat. Véleményünk szerint nem az árulja el a hazáját, aki elhagyja a boldogulása érdekében, hanem az árulja el a honfitársait, aki megszavazta ezt a képtelen előterjesztést. Nem hagyjuk, hogy az ifjúságot a felső tízezer arisztokráciájára és alattvalókra osszák, ennek megakadályozására minden eszközt fel kell használni."
A hallgatói szervezet Facebook-oldalán bejelentette: csütörtökön fél 11-kor ismerteti követeléseit a Nemzetgazdasági Minisztérium József Nádor téri épülete előtt.