Szabina
7 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Itt a fizetős felsőoktatás

2012.12.05. 00:17 Módosítva: 2012.12.05. 00:37
A kormány nyilvánosságra került keretszámjavaslata szerint a 2013-ban egyetemre kerülő diákok túlnyomó többségének tanulmányait már csak részben finanszírozza az állam. A jövőre egyetemre felvett diákok több mint 80 százaléka így részben vagy egészen maga lesz kénytelen megfizetni tanulása költségeit. A havi költség még a részösztöndíjasoknál is magasabb lehet Bokros Lajos egykori tandíjánál.

A két héttel ezelőttihez képest jelentősen átdolgozta a felsőoktatási keretszámokra vonatkozó javaslatát az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az Index birtokába került előterjesztés szerint jelentős átcsoportosítást hajtanának végre az államilag finanszírozott helyek megoszlásában.

84 százalék fizeti fog

A felvehető hallgatók száma az előterjesztés szerint

Felsőoktatási szakképzés (az egyetemeken, főiskolákon folyó kétéves, gyakorlatorientált képzés)

- állami ösztöndíj: 200

- részösztöndíj: 1300

Alapképzés (hároméves egyetemi vagy főiskolai képzés)

- állami ösztöndíj: 7710

- részösztöndíj: 37350

Osztatlan képzés (öt- vagy hatéves képzés: orvos, jogász, állatorvos, építész, művészeti képzés)

- állami ösztöndíj: 2380

- részösztöndíj: 2360

Mesterképzés (az alapképzésre ráépülő kétéves képzés)

- állami ösztöndíj: 16 000

Doktori képzés

- állami ösztöndíj: 1300

Az állam az eddig tervezett 30 ezer helyett csak 10 500 új hallgató képzését finanszírozná teljes egészében (állami ösztöndíj) a kétéves felsőoktatási szakképzésben, illetve az alap- és osztatlan képzésben. 46 330 diáknak csak részösztöndíjat kínálnak. Esetükben csak a képzési díj felét állják, a másik részt a hallgatónak kell megfizetnie.

A fenti számok azt jelentik, hogy az állam ugyan a felsőoktatás belépő képzésein a korábbinál több diák képzési költségeihez járul hozzá, mégis a 2013-as lesz az első olyan év, amikor a felvett hallgatók túlnyomó többségének már így vagy úgy fizetnie kell tanulmányaiért. Tavaly összesen 65 ezer diákot vettek fel állami és költségtérítéses felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre és osztatlan képzésre, és ez a szám várhatóan jövőre is ekörül alakul majd. A 10 500 teljes finanszírozású hallgató leszámítása után tehát ebből a 65 ezer diákból több mint 80 százalék félig vagy egészben kénytelen lesz tandíjat fizetni.

Havi 16 ezer a tandíj?

De mennyit? Nézzünk egy példát: ha valaki 2013-tól politológiát szeretne tanulni és csak részösztöndíjas helyre kerül be, akkor a szemeszterenkénti kb. 170-180 ezer forintos tandíj felét, azaz 80-90 ezer forintot saját zsebéből kell állnia. Ez havi lebontásban 16-18 ezer forintot jelent, ami az inflációt figyelembe véve éppen a duplája a Bokros Lajos által 1995-ben javasolt havi 2000 forintos szintnek (17 év inflációjával felszorozva az akkori kétezer forint ma kb. 8200 forintnak felel meg). A hallgatók jövőre ehhez diákhitelt vehetnek fel, amelyet tanulmányaik végeztével kell majd visszafizetni.

A kormány javaslata csak néhány száz teljes állami ösztöndíjas helyet irányoz elő a bölcsészettudomány képzéseken (550), a társadalomtudományi képzéseken (270), az agrár képzéseken (350), így az ide jelentkezők jelentős része jó eséllyel felesben fog majd fizetni. Az már korábbról ismert volt, és az új javaslat csak megerősíti, hogy a jogi és gazdasági képzések finanszírozásából teljesen kiszállt az állam: aki tehát jogásznak, közgazdásznak akar tanulni, annak a teljes képzési díjat meg kell fizetnie.

A javaslat nem véletlenül váltotta ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) felháborodását. Nagy Dávid elnök kedden azt mondta: az előterjesztés alapján Magyarországon bevezették a tandíjat, és meghazudtolták a 2008-as népszavazás végeredményét.

Orvosnak, mérnöknek, tanárnak jó menni

A teljes állami finanszírozású, azaz tandíjmentes helyeket a korábban kijelölt prioritásoknak megfelelően a műszaki, a természettudományi, az informatikai, az agrár (kifejezetten az osztatlan állatorvosi képzés), illetve és az orvos- és egészségtudomány képzésekre koncentrálták. Az orvosi karokon osztatlan képzésben 1100 hallgató képzését állja az állam (további 900-an részösztöndíjasok lehetnek). Ugyanennyi a keretszám a most kiemelt területté és osztatlan képzéssé alakuló tanárképzésben is. Az előterjesztés szerint a korábbiakhoz képest az nem változna, hogy a 16 ezer diák tanulását finanszírozná 100 százalékban az állam az alapképzésekre ráépülő mesterképzéseken, illetve 1300-an kapnának ösztöndíjat doktori tanulmányaikhoz.

A kormány most láthatólag minden erővel a részösztöndíjas forma felé tolná a hallgatókat pedig ez a finanszírozási forma tavaly megbukott. Akkor eredetileg 15 500 ilyen helyet hirdettek meg, de a keretszámokat módosították. Végül csak 5000 részösztöndíjas helyet hagytak meg, a fenmaradó keretet pedig teljes állami finananszírozású helyekre változtatták át. Az 5000 részösztöndíjas helynek így is csak a felét tudták betölteni.

Jól mutat a statisztikában

A részösztöndíjas helyek számának drasztikus növelésével az állam két legyet üthet egy csapásra. Bár ezek a diákok felerészben maguk fogják fizetni tanulmányaik költségét, az állami szerepvállalás miatt azonban nekik is alá kell majd írniuk "a röghöz kötési szerződést". Ebben vállalják, hogy diplomájuk megszerzése után képzési idejük dupláját, tehát általában hat évet Magyarországon fognak dolgozni.

Másrészt jól jön a statisztikákba is ez a szám, hiszen a kormányszóvivő szerdán mindent egybevéve azt mondhatja majd: az állam közel 75 ezer hallgató tanulmányait támogatja, hiszen részben vagy egészen tényleg ennyi diáknak fizetik majd a tanulmányait a felsőoktatási szakképzésben, az alap- és osztatlan képzésben, illetve a mesterképzésben, valamint a doktori képzésben.