Rozgonyi Ernő is kilépett a Jobbikból

Kilépett a Jobbik frakciójából és a jövőben független országgyűlési képviselőként folytatja a munkáját Rozgonyi Ernő - jelentette be az Országgyűlés plenáris ülésén az elnöklő Latorcai János.

A politikus döntésének okairól egyelőre nem lehet részleteket tudni. Az MTI telefonon kereste Rozgonyit, egyelőre azonban nem sikerült elérnie. Kilépésével 43 fősre csökken a Jobbik frakciójának létszáma, az ellenzéki pártnak a 2010-es választások után még 47 mandátuma volt.

A Jobbik elnöksége felszólítja Rozgonyi Ernőt a mandátuma visszaadására - írta közleményében Vona Gábort a párt elnöke. „Együttműködési készséget egyáltalán nem mutatott, a mai frakcióülésen nem jelent meg, külön kérésemre sem kívánta képviselőtársainak szemébe nézve indokolni döntését” - írja a pártelnök, aki szerint Rozgonyi döntése meglepetésként érte a frakciót.

Közleményében Vona arra is kitért, hogy a Jobbik tevékenysége komoly hazai és külföldi érdekeket sértett, így elképesztő erő összpontosul a párt megfojtására. „A hatalmas, embert próbáló harcban vannak veszteségek, árulások, dezertálások. Rozgonyi Ernő esetében arról van szó, hogy egy idős ember elfáradt, nem bírta tovább a pártra és ezáltal rá is nehezedő nyomást” - fogalmaz Vona.

Rozgonyi 1933. augusztus 16-án született. Saját honlapján közzétett önéletrajza szerint mindkét nagyapja magas rangú katonatiszt, apja közgazdász doktor volt. „Családom a háború és az államosítás során mindent elvesztett” – írta. Édesapja ugyanakkor az épülő szocializmusban magas beosztásokban, pénzügyi, később tervosztályvezetőként, illetve főkönyvelőként dolgozhatott egy állami építőipari vállalatnál.

Rozgonyi személyes történetében fontos momentumként emeli ki hogy 1950-ben egy röpcédulázó csoport tagja volt, amely „a szovjet megszállás és az általuk hazánkra erőltetett bábkormányzat ellen lépett fel”. 1970-71-ben „provokátorok hazug vádjai alapján” izgatás és közösség megsértése vádjával indult ellene eljárás, de az ügyészség által javasolt szigorított börtön helyett végül csak pénzbírságra ítélték.

1989-ben a KDNP-be lépett be, de amikor kiderült, hogy „a párt első számú embere gondosan beépített ügynök”, 1993-ban kilépett, hogy "az akkoriban alakuló MIÉP" alapító tagja lehessen. A MIÉP politikusaként 1998-ban képviselői mandátumot is szerzett, de később Csurkában és élettársában, akit életrajzában csak „Gizikének” nevez, is csalódnia kellett. 2003-ban megalapította a Magyar Nemzeti Frontot. A szervezetet később egyesíteni akarta a Jobbikkal. Ez nem sikerült, de az MNF kettészakadt és ő 2004-ben a Jobbikhoz csatlakozott.

Kedden Bödecs Barna jelentette be a kilépését, ő azonban szerdára visszavonta a frakcióból való kilépését, így az ő utódlásáról a Jobbik elnöksége dönthet. Bödecs annyit közölt: személyes indokok vezették, melyeket nem kíván részletesebben megindokolni. Ugyanakkor a Jobbikot szakmai munkájával a továbbiakban is támogatni tervezi a most távozó képviselő.

November elején Lenhardt Balázs távozott a frakcióból. Lenhardt elmondása szerint többek között azért romlott meg végleg a viszonya a pártvezetéssel, mert a vezetőség tudta nélkül feljelentette Szegedi Csanádot. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy lényeges stratégiai kérdésekben 2010 óta szembenállt a párt vezetésével.

A Jobbik elnöksége áprilisban döntött arról, hogy kizárja a frakcióból Endrésik Zsoltot, a politikust néhány héttel később a pártból is kizárták. A döntést az ellenzéki párt vezetése azzal indokolta, hogy Endresik információkat szivárogtatott ki a hvg.hu-nak, illetve valótlan információkkal a párt megosztására törekedett.

Pősze Lajost még 2010 decemberében zárták ki a frakcióból, mivel Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint Pősze eltávolodott a párt irányvonalától. Pősze és a párt viszonya azután romlott meg, hogy a politikus egy Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta: nem szerencsés, hogy a párt nevével összefüggésben a legtöbben a Magyar Gárdára vagy Budaházy Györgyre asszociálnak.