A béreken kívül a legtöbb dologban megegyeztek a pedagógusokkal

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a találkozó után újságírók előtt azt mondta: az elmúlt hetek egyeztetésein 20 pontban sikerült megállapodni, és végül egy, a szakszervezetek számára nagyon lényeges nyitott kérdés maradt, az, hogy miként számítják a pedagógusok munkaidejét, óraszámát.

A felek közötti megállapodás szövegtervezetét egy közös munkacsoport fogja majd kidolgozni, és ha megszületik a konszenzusos szöveg, akkor  várhatóan jövő év elején aláírhatják a dokumentumot. Ha mégsem sikerülne ilyen szöveget megalkotni, várják a bíróság döntését a sztrájkkészültséggel kapcsolatban – fejtette ki a tárca vezetője, aki azonban bízott benne, hogy a munkabeszüntetést sikerül majd elkerülni.

Maradtak vitás kérdések

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke azt mondta: a sztrájkbizottság szakmai kérdésekről tárgyalt, és valóban megállapodás született olyan kérdésekben, amelyek a pedagógusok számára a munkahelyek biztonságát garantálják. Példaként említette, egyezségre jutottak arról, hogy a pedagógusok finanszírozott álláshelyeinek a kiszámítása miként történjen. Kitért arra is, hogy a Híd-program kedvezményezett iskolái a szakiskolák lesznek, valamint lehetőség lesz a kisiskolák esetében az átlaglétszámtól való eltérésre.

Vannak még vitatott pontok, így a pedagógusok túlmunka-szervezése, de ezek mind szakmai kérdések – hangsúlyozta, majd hozzátette: abban maradtak, a sztrájkbizottság 20 százalékos béremelésre vonatkozó igényét az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács hatáskörébe utalják. A tanácsban ugyanakkor még arról sincs megállapodás, hogy 2013-ban a bérkompenzáció határa hol lesz. Ha 130 ezer forintos összeghatárig kapnak az érintettek bérkompenzációt, akkor a pedagógusokra ez jövőre vonatkozik, és nettó keresetcsökkenést fognak elszenvedni.

Nincs kizárva a sztrájk

Galló Istvánné kitért arra is, hogy ha a bérről nem lesz megállapodás a tanácsban, legalább oly módon, hogy ne szenvedjenek el a pedagógusok bércsökkenést, továbbra fenntartják a sztrájk lehetőségét.

A PSZ elnöke beszámolt még arról, azzal, hogy Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerülnek át az oktatási intézmények, egy ágazati kollektív szerződés megkötésének lehetősége nyílt meg. Erre a javaslatukra azonban kedden még nem kaptak választ.

Balog Zoltán ehhez azt tette hozzá: „természetesen nem fordulhat elő”, hogy a pedagógusok bércsökkenést szenvedjenek el. Komoly béremelést terveznek az elkövetkező évben, és reméli, hogy az életpálya-modellt szeptembertől sikerül majd bevezetni. Szólt arról is, hogy a bérrendezésnek el kell majd érnie a felsőoktatást is.

A tanárokat képviselő szakszervezetek október 19-én alakítottak sztrájkbizottságot, miután a kormány bejelentette: ha az ország gazdasági helyzete nem javul, akkor 2013 szeptemberérről 2014 januárjára halasztják a tanároknak megígért béremelést. A pedagógusok követelései között szerepel, hogy január elsejétől a közalkalmazotti bértáblán 20 százalékos emelést hajtsanak végre. Azt kérik a kormánytól, hogy közösen tárgyalják újra a köznevelési törvényt, mert azt átgondolatlannak, bizonytalan finanszírozású hátterűnek, következményeiben pedig kiszámíthatatlannak tartják. A tanárok azt is követelik, hogy függesszék fel az iskolák január elsejétől tervezett állami átvételét, és a pedagógus-életpályamodell bevezetését, amely jelentős elbocsátásokkal járhat.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár november végén teljesíthetetlennek nevezte a pedagógusok 20 százalékos béremelési igényét. Mint mondta: egy költségvetési hiánnyal küzdő államnak ez nem is lehet tárgyalási alap. Közölte, hogy januártól semmiképpen nem lesz béremelés a pedagógusoknál, de 50 százaléknál nagyobb esélyt lát arra, hogy "a pedagógus-életpályamodell szeptember elsejei bevezetésével lesz bérrendezés".