Vegyél fel tandíjhitelt, és majd lesz valami?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Nagy Attila Tibor: Ez súlyos figyelmeztetés a DK-nak, a Momentum politikai halállal néz szembe - Gyurcsány Ferenc kemény posztban állt bele Orbán Viktorba
- Mentővel ütközött egy autó a Király utca és a Nagykörút sarkán
- CPAC Hungary: Ha Donald Trump visszatér, újra együtt fogunk dolgozni
- Karácsony Gergely üzent „a feltűnési viszketegségben szenvedő, pénzszóró″ mobilfoxosoknak
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Most már az egyetem sem lesz ingyen?
Az egyetemi képzés soha nem ingyenes. Mindig pénzbe kerül az oktató, az adminisztrátor, fizetni kell a fűtést és a világítást, meg kell venni a papírt a fénymásolóba és a vegyszert a laborba. Ezt vagy az állam fizeti, vagy a diák. Eddig az állam állta az egyetemre felvett diákok többségének képzési költségét. Aki nem volt elég penge a felvételin, vagy egy állami képzést már elvégzett, az eddig sem juthatott be ezekre a térítésmentes állami helyekre. Ettől függetlenül lehetett egyetemista, ha maga fizette meg a képzése költségét. Évek óta az egyetemre járók kb 40-45 százaléka maga fizet a tanulmányaiért.
Akkor most mi változik?
Az, hogy a 2013-tól felvett diákok nagyobb részének tanulására az állam is már csak a pénz felét adná oda az egyetemnek. A másik felét a diáknak kellene kifizetnie vagy ehhez diákhitelt kellene felvennie. Ez olvasható ki a keretszámokból.
Mik azok a keretszámok?
Az állam minden évben előre megmondja, hány új hallgató képzését állja az egyetemeken és a főiskolákon. Leírják egy táblázatban, hogy hány diák képzéséhez adnak pénzt a felsőoktatás öt szintjén: a kétéves, érettségi utáni szakképzéseken, a 3-4 éves alapképzéseken, az erre épülő 1-2 éves mesterképzéseken, az orvosok, gyógyszerészek, építészmérnökök, jogászok 5-6 éves osztatlan képzésén, és a doktori képzésben. Ezekre idén összesen 51 ezren kerülhettek be az állam pénzén.
És jövőre?
Jövőre összesen 74 ezer hallgató képzéséhez járul hozzá az állam, de a felvételizők nagy részét érdeklő alapképzésben és osztatlan képzésben jóval kevesebb diák tanulmányait fizeti majd teljes egészében. Idén ezekre még 37 ezer ember kerülhetett be teljes állami támogatással, jövőre viszont már csak 10 ezer. 40 ezer hallgatónál csak a képzési költség 50 százalékát fizeti ki állam. Az állam tehát összességében több diák tanulmányaihoz járul hozzá valamilyen formában, de 80 százalékuknak ehhez majd valahonnan hozzá kell tenni a pénz másik felét.
Akkor ez most a tandíj? Vagy ez mi?
Bokros Lajos óta magyar politikus előbb meri nyilvánosan kimondani azt, hogy kurva anyád, mint hogy tandíj. A szocialisták annak idején képzési hozzájárulásnak nevezték, amit a Fidesz és a KDNP 2008-ban népszavazással töröltetett el. Talán érthető, hogy most nekik is ki kellett találni valami álnevet, ezért ezt most részösztöndíjnak hívják. A kormány most azt mondja, hogy a szocialistáké volt az igazi tandíj, mert azt mindenkinek meg kellett volna fizetnie. Az övékét ezzel szemben csak annak a bizonyos 40 ezer embernek. Maradjunk annyiban, hogy ha az embernek hozzá kell járulnia képzése költségeihez, akkor az tandíj.
És ez mekkora összeg lesz?
Ez attól függ, ki milyen szakra kerül be. Ma egy költségtérítéses szociológusképzés félévenként 150 ezer forint, a fizikus, biológus, műszaki menedzser 250 ezer körül van, egy villamosmérnöki képzés pedig szemeszterenként 325 ezer forint. A részösztöndíjasoknak ennek a felét kéne megfizetniük. Félévenként így 70-160 ezer forintról beszélünk.
És ezt miből fizesse ki az, akinek nincs pénze, meg a szüleinek se? Vállaljon munkát egy kocsmában vagy egy sztriptízbárban?
A kormány szerint a legjobb megoldás az, ha diákhitelt vesz fel. A pénzt így alapesetben akkor kell majd visszafizetnie, ha a diplomája megszerzése után munkába áll.
Tehát nem akkor szívatják meg az embert, amikor tanul, hanem amikor elkezd dolgozni. De ha jól értem, a diákhitelt ugyanúgy az állam adja? Akkor ennek mi értelme?
Ezzel tulajdonképpen egy halasztott tandíjfizetést vezetnek be. Ez nem állami pénz lesz. A képzésre fordítható öszeget a Diákhitel Központ szerzi be kötvények kibocsátásával bankoktól. A pénzt a hallgató nem is fogja látni, mert a tandíját a Diákhitel Központ nyílegyenesen átutalja az egyetemnek. Az államnak itt annyi lesz a kiadása, hogy a kamattámogatást fizesse.
De ki lesz az a hülye, aki egy brutál hitelválság után kölcsönt akar majd felvenni?
A Diákhitel 2 kamata az állami támogatás miatt tényleg nagyon alacsony, a legutóbbi állás szerint évi 2 százalék lesz. A Diákhitel 2-vel azonban az a baj, hogy senki nem tudja megmondani neked pontosan, hogy a diplomád megszerzése után mennyit kell majd törlesztened.
Az hogy lehet?
Mert a törlesztés mértéke attól függ, mennyi lesz mondjuk 4 év múlva a minimálbér, utána pedig a kereseted. A diploma megszerzése utáni első két évben ugyanis a minimálbér alapján kell törleszteni, utána pedig mindig a két évvel korábbi bruttó fizetésed 4-11 százalékát vonják le a felvett hitel nagysága alapján. Előre tehát csak azt tudják megmondani, hogy majd a mindenkori két évvel korábbi fizetésed 4-11 százaléka lesz a törlesztőrészlet. A futaimidő meg addig tart, amíg vissza nem fizeted a felvett pénzt. Ezt például nagyon meg lehet szívni azzal, ha éppen munkanélküli leszel, de a két évvel korábbi csúcsmenedzseri fizetésed alapján kell törlesztened a diákhiteled.
De mégis ez mennyi pénz lehet és mennyi ideig kell majd fizetni?
Ez is attól függ, ki milyen szakon végzett. Ha valaki önköltséges képzésen szerez műszaki menedzser diplomát, az kb 1,7 milliós adóssággal kezdi a pályáját. Aki részösztöndíjas lesz, az ennek a felével. Ez tehát egy bruttó 300 ezret kereső kezdő mérnök esetén havi kb 8-15 ezer forintos törlesztést jelenthet majd kb. 10 éven keresztül. Ez így elsőre nem nagy pénz, de akinek emellett egy lakáshitelt is törlesztenie kell, az már igencsak komoly havi kiadás lesz. A kormány most azzal próbálja vonzóvá tenni a Diákhitel 2-t, hogy ha az állam szolgálatába szegődsz, akkor ők fizetik vissza a hiteled, és erre a cégeknek is adókedvezményt adnának. Akinek egyébként most van pénze a tanulmányokra, az jobban jár, ha ezt az összeget beteszi akciós, 8 százalékos kamatra a bankba, felveszi a 2 százalékos kamatú diákhitelt, majd a végén egyben visszafizeti az egészet.
Ha az ember nagyon keményen tanul, és magas pontszámot ér el a felvételin, akkor bekerülhet legalább tandíjmentes helyre?
Nem feltétlenül. Az állam ugyanis a keretszámokkal azt is kijelölte, hol lesznek ingyenes helyek és hol nem. Ha mérnöknek, informatikusnak, fizikusnak, agrárszakembernek, tanárnak vagy orvosnak akar menni valaki és jól teljesít, az kaphat tandíjmentes helyet. Aki ezek közül kevésbé jó, az részösztöndíjas lehet. Akármennyire is vágod is azonban a matekot, a törit, és van mellé két nyelvvizsgád, ha jogász vagy közgazdász akarsz lenni és maximális pontszámot kapsz a felvételin, akkor is fizetned kell majd tandíjat. Itt ugyanis nem lesz se teljes, se feles állami támogatás.
Milyen jogon dönti el az állam, hogy a tanár vagy az orvos tanulat ingyen, a jogász és a közgazdász pedig nem?
A szél a Széll Kálmán terv felől fúj. Már 2010-ben kimondták, hogy értelmetlen szakokra az állam nem pazarolja a pénzét, az ország felemelkedésének záloga pedig az, ha több műszaki végzettségű ember kerül ki az egyetemről. Az állam tehát most kijelöli, milyen képzéseket támogat, és ezzel ösztönözni is akarja a felvételizőket arra, hogy inkább ezeket a szakokat válasszák. Szerintük egy jogász vagy közgazdász úgyis jól fog keresni, úgyhogy majd gond nélkül vissza tudja fizetni a diákhitelét. Nekik viszont legalább egy előnyük lesz.
Micsoda?
Aki nem állami pénzen tanul, annak legalább nem kell aláírnia olyan szerződést, hogy a tanulmányi ideje kétszeresét, azaz 6 vagy akár 12 évet Magyarországon dolgozik le. Az állam ugyanis azoktól, akik részben vagy teljesen állami pénzen tanulnak, elvárja, hogy itt gazdagítsák a GDP-t, és itt fizessenek adót. Szerinte így hasznosulna a befektetett állami pénz.
Mi lesz ebből?
Ebből várhatóan az lesz, hogy jóval kevesebben mennek majd egyetemre. Hiába a diákhitel, ilyen kiszámíthatatlan feltételekkel ezt nem fogják sokan bevállalni. Ha kevesebb hallgató lesz, az egyetemeknek is kevesebb pénze lesz. Csak a népszerű és a megfelelő képzést nyújtó intézmények maradnak majd talpon.
És ez jó lesz az államnak?
Ez az államnak sem lesz jó, mert felmérések bizonyítják, hogy ahol magasabb a diplomások aránya, az az ország eredményesebb, jobban is fejlődik, több adóbevétele van, és a polgárai is egészségesebbek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
