Schiffer nem tűri a platformosodást

A Lehet Más a Politika etikai bizottságának (eb) eheti állásfoglalása szerint a párttagok politikai kezdeményezési és szervezkedési joga alapján a pártban létrehozhatók önszerveződő csoportok (például platformok), de csak az LMP alapító nyilatkozatával nem ellentétes politikai álláspontok vagy vélemények párton belüli szervezet formálására, képviseletére.

Nem árthatnak a párt jó hírének

Az állásfoglalásban a testület azt is kijelenti, hogy a párt politikai döntéseinek képviselete minden párttag kötelessége. Esetleges egyet nem értésüknek csak emellett, másodlagosan adhatnak hangot, de kisebbségben maradt véleményük közlésével sem árthatnak a párt jó hírének, érdekeinek – írják. A kisebbségben maradt párttagoknak nincs joguk kibújni a döntés végrehajtása alól. Kivételt csak a lelkiismereti meggyőződéssel ellentétes ügyek képeznek – áll az anyagban.

Az eb hangsúlyozza, hogy a politikai kezdeményezésre épülő szerveződések célja és tevékenysége nem irányulhat a párt összetett közösségének megosztására, a párt legitim politikájával szembeni alternatíva nyilvánosság előtti felmutatására, a párttestületek határozatainak nyilvános bírálatára, megváltoztatásukat célzó nyomásgyakorlásra. A platformok vagy más szerveződések nem játszhatják ki a testületi döntéseket, nem akadályozhatják azok végrehajtását és nem szolgálhatnak „párton belüli belső ellenállásra” vagy párton belüli demokratikus jogokkal való egyéb visszaélésre – írják.

Az etikai bizottság Schiffernek alkotmánybíróság

Az országos választmány ezt követően szerdán sürgős ügymenetben döntött arról, hogy felfüggeszti az LMP-n belüli platformok működését. Schiffer András az ügyben írt levelében azt írta, hogy számára az etikai bizottság „alkotmánybíróság”. Szerinte az a tény, hogy a hatályos alapszabály taxatív felsorolást tartalmaz a párton belül alakítható szervezeti formákról, jelenleg nem teszi lehetővé platformok szabályszerű megalakítását. A politikus azt írja, hogy az eb nem azt mondta ki, hogy eleve tilos platformot alapítani „holott egy jogpozitivista felfogás alapján mondhatta volna”, csak rávilágított arra, hogy szabályozott keretek nélkül a „jelenlegi platformozás” alapszabály-ellenes.

Schiffer elmondta, hogy a Párbeszéd Magyarországért Platformot a párt novemberi kongresszusi döntése után hozta létre a kisebbségbe került csoport. A platform alapító levele félreérthetetlenül kinyilvánítja lojalitásának hiányát a kongresszusi döntéshez – írta. Szerinte az egyik platformtag, Kaltenbach Jenő odáig ment, hogy a nagy nyilvánosság előtt, élő adásban, a kongresszusi döntés „meghekkelésére” szólított fel. Ilyen márpedig nincs, mert ez a legelemibb normasértés, amit „pártspecifikusan” el lehet követni – mondta.

Schiffer András azt írja: szeretné világossá tenni, hogy politikailag kifejezetten hasznosnak tartja, ha egy pártban világosan artikulálódni tudnak nézetkülönbségek, ehhez viszont alapszabályt kellene módosítani, de legalábbis szabályozott kereteket teremteni. Schiffer szerint tarthatatlan, ha bizonyos intézmények, intézményi döntések, alapszabályi rendelkezések kizárólag azoknál és annyiban élveznek elismerést, illetve bírnak kötelező erővel, akiknél és ameddig nem okoznak érdeksérelmet.

Jávor: Erővel és hatalmi eszközökkel

Jávor Benedek nem tartja megalapozottnak a platform felfüggesztését, ami szerinte egy világos üzenet arra nézve, hogy a másik oldal „erővel és hatalmi eszközökkel” akarja megakadályozni a platform által kezdeményezett belső vita elindítását. Ezzel ellehetetlenítik a kisebbségi vélemények képviseletét – mondta. Mint mondta, a Fideszen belül sem tiltották el Ángyán Józsefet vagy Pokorni Zoltánt attól, hogy föld- illetve oktatási ügyekben nyilatkozzanak, de „úgy látszik az LMP-n belül ez nem lehetséges”.

Arra a kérdésre, hogy ez pártszakadáshoz vezet-e, Jávor Benedek azt mondta, bízik benne, hogy párton belül lehet kezelni a helyzetet. A platform létrehozását november végén, az LMP kétnapos kongresszusát követően kezdeményezte az LMP-n belül az ellenzéki párt nyolc parlamenti és három fővárosi képviselője, köztük a frakcióvezetői posztról akkor lemondott Jávor Benedek. Ezt megelőzően a kongresszuson a delegáltak 84:77 arányban szavazták meg azt a határozatot, amelyik szerint a párt nem csatlakozik az Együtt 2014-hez, de bármilyen más típusú együttműködésre nyitott.