1896-os halála sem védi meg Frankelt

A szokásos év végi közmeghallgatáson Tarlós István főpolgármester bejelentette: szerinte a közgyűlés egyetért abban, hogy Frankel Leóról ne legyen út elnevezve Budapesten, ezért a budai utat átnevezik Zsigmond király útjára. Az átnevezést egy bizonyos Szabó András nevű budapesti lakos vetette fel, akinek minden bizonnyal szívügye a kérdés, mert már a tavalyi, 2011-es közmeghallgatáson is feszegette, minek viseli közterület Frankel Leó nevét.

Szabó okkal reménykedhetett abban, hogy megéri egy év múlva újra előhozni a kérdést. Tavaly az illetékes főosztályvezető már kijelentette: nyilvánvaló, hogy voltak Frankel Leó életútjának megkérdőjelezhető eseményei. Hozzátette ugyan, hogy valaki életútjának, történelmi jelentőségének a megítéléséhez a teljes tevékenységét kell figyelembe venni, de végül azzal zárta a témát, hogy köszönik a javaslatot, és azt gondolják, hogy ezt meg lehet majd vizsgálni a későbbiekben.

Hogy Frankel életútjával kapcsolatban mi nyilvánvaló, mi nem, az egyébként kétségesnek látszik a szerkesztőségben végzett minifelmérésünk alapján. Hét emberből csak egy találta el, hogy melyik évszázadban halt meg Frankel Leó, és ő is csalt. A budai, 1844-es születésű munkásmozgalmár 1896 óta nyugodott a párizsi Pere-Lachaise temetőben. (Egy olvasónk cikkünk megjelenése után felhívta a figyelmünket arra, hogy Frankel Leó hamvait 1958-ban hazahozták, a Nemzeti Sírkertben a Munkásmozgalmi Pantheon azóta a nyughelye).

Párizsi kommün, Internacionálé, munkáspárt

A Magyar Életrajzi Lexikon szerint Frankel Leó pályája Németországban kezdődött. 17 évesen költözött oda, ötvösként dolgozott, amíg be nem szippantotta a munkásmozgalom. Pár év múlva Párizsban telepedett le, megismerkedett Marxszal, és bekapcsolódott az I. Internacionálé munkájába. Részt vett a felkelésben, és a párizsi kommün munka- és kereskedelemügyi bizottságának vezetője lett. A kommün bukása után elhagyta az országot, távollétében halálra ítélték. Londonba költözött, beválasztották az Internacionálé főtanácsába. 1876-ban jött vissza Magyarországra. Ő lett a Magyarországi Általános Munkáspárt egyik alapítója és vezetője. 1881-ben börtönbüntetésre ítélték politikai tevékenysége miatt. Miután szabadult, előbb Ausztriába költözött, majd végül újra Párizsban telepedett le, ott is halt meg.

Az életrajzot nézve elsőre különösnek tűnik, mi keresnivalója volt Frankel Leó nevének az "egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról" szóló törvényjavaslatban. Ezt a javaslatot fideszes és KDNP-s képviselők nyújtották be a parlamentnek nyáron, novemberben szavazta meg a parlament, és január elsején hatályba is fog lépni. A törvény egyebek mellett azt mondja ki, hogy közterület, közintézmény alapvetően nem viselheti olyan személy nevét, aki "a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett".

A törvény persze Frankel Leót kifejezetten már nem nevesíti, a neve a javaslat indoklásában bukkant fel, azon a hosszú listán, amelyet a zsakutca.iksz.net kutatásai alapján állítottak össze a képviselők a problémásnak tartott nevekről.

Előrevetítette a visszaéléseket?

A törvényjavaslat ellen egyébként pont Frankel Leó példájával próbált hadakozni Lendvai Ildikó egy általa benyújtott, észrevétlen maradt módosító javaslattal. Lendvai azt bizonygatta, hogy itt valójában a baloldalhoz kötődő emberek névadóságát akarja megtiltani a kormányoldal. "Frankel Leó nevéhez a magyar történelemben az első komoly baloldali párt megalakítása fűződik, ráadásul már 1896-ban meghalt, így semmiféle köze nem lehetett a huszadik századi önkényuralmakhoz. Az a bűne, hogy 1880-ban megalapította a Magyarországi Általános Munkáspártot, amelyből 1890-ben létrejött a szociáldemokrata párt, hivatalos lapjával, a Népszavával?" - tette fel a kérdést, és még egy sor hasonlót.

Frankel Leó korai halála előkerült ellenzéki érvként a pécsi közgyűlésben is, amikor az ottani Frankel Leó utca sorsáról döntöttek idén június 21-én. Hoppál Péter, a helyi Fidesz-frakcióvezető válasza akkor az volt rá, hogy Frankel Leó munkásmozgalomban betöltött tevékenysége előrevetítette az 1919-es eseményeket, majd a Rákosi-korszak visszaéléseit. "És
a Kádár-korszakról nem is beszélve", adja vissza Hoppál szavait a közgyűlésről készült jegyzőkönyv. Pécsen Pákolitz István költő lett az utca új névadója.

A zsakutca.iksz.net gyűjtése alapján egyébként a Frankel Leó út léte nem csak Budapest és Pécs problémája, van Frankel utca Ajkán, Kaposváron, Siófokon, Tatán, Salgótarjánban, Pusztavámon, Tiszakécskén, Túrkevén, Fegyverneken és Gyálon is.

Ingyen lesz az igazolványcsere

Januárban lép életbe a törvény, utána beindulhat egy utcaátnevezési hullám. A névcserére esélyes utcákban élőknek elvileg pénzbe nem fog kerülni a változás. A törvény rögzítette, hogy az utcanévváltozások miatt szükségessé vált hatósági igazolványok, például a személyi, a vállalkozói igazolvány vagy a forgalmi engedély cseréjére vonatkozó hatósági eljárások illetékmentesek.