Miért ne most akarjon új útlevelet?

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter átadta a felújított központi okmányirodát szerda reggel, a tizenharmadik kerületi Visegrádi utcában. Navracsics szerint a hivatal új kialakítása „a kormányablakok jövőjét vetíti előre”, vagyis így fognak majd kinézni az egyablakos ügyintézésre kijelölt új irodák. Jelenleg 29 kormányablak működik az országban, ezek tavaly januárban nyíltak meg. A kormány célja, hogy 2013 végére 300 ilyen iroda működjön országszerte, amiket részben a régi okmányirodák átalakításával, részben pedig a vasútállomásokon létrehozott új irodákkal valósítanának meg.

A miniszterelnök-helyettes elmondta: a közigazgatás átalakítása „annyit ér, amennyit ebből a polgárok éreznek”. A cél az, hogy az állampolgárok egy jobb, udvariasabb, pontosabb és tisztelettudóbb állammal találják szembe magukat. Ennek első próbája lehet, hogy mennyire lesz zökkenőmentes az átállás az önkormányzati jegyzők által igazgatott okmányirodáktól a hétfőn kinevezett járási hivatalvezetők alá tartozó kormányablakokig.

Az elmúlt napokban számos olvasónk panaszkodott arra, hogy már januárra sem tudott időpontot foglalni az okmányirodákban. Az irodák több esetben a „közigazgatási rendszer átalakítására” hivatkoztak. Navracsics Tibor többször hangsúlyozta, hogy a járási rendszer bevezetése semmilyen fennakadást nem okozhat az okmányirodák működésében. Cikkünkre hivatkozva megemlítette, hogy az csak „körülbelül tíz okmányirodát sorol fel, míg az országban több száz ilyen működik”. Szerinte az anomália annak köszönhető, hogy az okmányirodákban jövő héttől január 6-ig egyébként is igazgatási szünet van, mint minden évben.

Kérdésünkre Vetési István, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke elmondta, hogy az okmányirodák informatikai rendszerében nem lesz semmilyen változás januártól, mivel azok eddig is egy központi rendszerről futottak. Az időponthiány szerinte három okra vezethető vissza. Egyrészt januárban rendszeres jelenség, hogy betelnek az időpontok, mikor sokan ebben az időszakban mennek síelni, és ezelőtt intézik az útlevelüket. Másrészt egyes okmányirodák vezetői késnek az új időpontok feltöltésével, erre azonban a KEKKH nem adhat nekik közvetlen utasítást, mivel a jegyzők irányítása alá tartoznak. Harmadrészt pedig az igazgatási szünet pontos időtartamát december 31-ig a jegyzők, január 1-től viszont a járási hivatalvezetők jelölik ki. Mivel a szünet rendszerint az újév előtti és a közvetlenül azutáni időszakot is érinti, ezért az okmányirodák vezetői bizonytalanok lehetnek arra nézve, hogy mikortól adhatják ki az első időpontokat.

A központi okmányiroda viszont az ünnepnapok kivételével a kérdéses időszakban is folyamatosan üzemel, ezért a hivatal vezetői azt tanácsolják: aki máshol nem tudja elintézni az ügyeit, az jöjjön a Visegrádi utcába. Az iroda munkatársai egyébként átlagosan legfeljebb félórás várakozási időt ígérnek, de ez az eljárási szünet ideje alatt megugorhat, ha más kerületekből is ide jönnek ügyet intézni az emberek.

A szerda reggel modellként bemutatott központi okmányiroda dizájnja letisztult, van benne internetsarok és wifi-hozzáférés, a gyerekeknek pedig játszósarkot és pelenkázót is kialakítottak. A kapacitások is nőttek: az eddigi 20 helyett mostantól 32 ügyintéző fogadja az ügyfeleket. A felújítás összesen 55 millió forintba került, ebből 30 millió forintot az intézmény bérbeadója beszámított a bérleti díjba, a maradék 25 milliót pedig a hivatal gazdálkodta ki. Navracsics elmondása szerint a tervezett 300 kormányablak kialakításának költségei még a polgármesterekkel lefolytatandó egyeztetésektől is függnek, mindenesetre előreláthatólag 6-7 milliárd forint uniós forrást lehetne elkülöníteni erre a célra. Ez 270 új vagy felújított irodával számolva azt jelentené, hogy nagyjából 24 millió forint jutna egy irodára.