Emma
-2 °C
6 °C

Már csak a röghöz kötés maradt

2012.12.19. 12:41 Módosítva: 2012.12.19. 15:48
Az egyetemekre 2013-ban államilag támogatott képzésre felvett hallgatók száma nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő. Az EMMI karácsonyig nyilvánosságra hozza, hogy az ingyenes helyekre való bejutáshoz hány pontot kell majd elérni az egyes szakokon. A kormány legalább 24 milliárd forinttal több pénzt ígér 2013-ban a felsőoktatásnak.

A keretszámokat eltörlik, de 2013-ban legalább annyi vagy több diák kerülhet be tandíjmentes helyre, mint idén, erről döntött a kormány a szerdai ülésén. Igazából csak az a módszer változik, amellyel a diákok bekerülhetnek az ingyenes helyekre. Ennek feltétele 2013-tól egyedül az lesz, hogy a felvételizők elérjék a szakonként és intézményenként előre kitűzött felvételi ponthatárt.

Aki a pontszámot eléri, az ingyenesen tanulhat. Aki nem, az teljes költségtérítést fizet (a ma felsőoktatásba járók 45 százaléka önköltséges formában tanul). Giró-Szász András kormányszóvivő bejelentése szerint részösztöndíj nem lesz, mert az csak bonyolultabbá teszi a rendszert.

Karácsonyig közzéteszik a ponthatárokat

Az ingyenes helyekre való bejutási pontszámokat december 31-ig kell közzétenni, de az EMMI már karácsonyig meghirdeti ezeket. Giró-Szász András kiemelte: a kormányhatározatban szerepelni fog, hogy 2013-ban a felsőoktatásba államilag támogatott képzésre felvehető hallgatók száma nem lehet kevesebb mint 2012-ben.

Akkor összesen 55 ezer hallgató tanulmányait fizette az állam, közülük 37 ezer volt az alap- és osztatlan képzésbe, 16 ezer pedig a mesterképzésekre felvett diákok száma. Ha a meghirdetett pontszámokat többen érik el, többen is tanulhatnak ingyen, de 55 ezernél nem lehet kevesebb ez a szám, mondta a kormányszóvivő.

Az állam nem adja ingyen

Annak maradnak Ingyenesek a tanulmányai, aki vállalja, hogy tanulmányait a meghatározott időre elvégzi, diplomát szerez, majd Magyarországon vállal munkát. A kományszóvivő hangsúlyozta: Magyarország nem akar az adófizetők pénzén jóléti államoknak képezni orvosokat és más értelmiségieket. Hasonló problémákkal küszködik egyébként Franciaország, Németország, Románia, Lengyelország vagy Szlovákia is. A diplomások elvándorlása ezekben az országokban is belpolitikai téma, ők is keresik erre a megoldást, jegyezte meg Giró-Szász András.

Giró-Szász András hangsúlyozta: a kormány az új rendszerrel javítani szeretné a diplomák minőségét, és növelni akarja az egyetemet elvégzők arányát, azaz csökkenteni a lemorzsolódást. A "röghöz kötést" meghatározó hallgatói szerződések ma sem csak azt tartalmazzák, hogy aki tartósan külföldön dolgozik, annak vissza kell fizetnie az állam által a képzésére fordított összeget. Annak is vissza kell fizetnie a ráfordított állami kiadás felét, aki félbehagyja államilag finanszírozott tanulmányait. Aki túlfut a képzési idő másfélszeresén, onnantól már az is csak költségtérítéses formában tanulhat.

Több pénzt ígérnek a felsőoktatásnak

A kormány már múltkori ülésén határozott arról, hogy három bizottságot állít fel. Ezek a felsőfokú oktatási intézményének adósságrendezésével, az európai uniós pályázatok önrészének átvállalásával és az elhibázott ppp-konstrukciók felülvizsgálatával foglalkoznak. Giró-Szász András kiemelte: ha a 2013-as költségvetésben erre a három intézkedésre fordított kiadásokat, valamint a hallgatók képzésére fordított költségeket összeadjuk, akkor azt lehet kijelenteni, hogy jövőre 24 milliárd forinttal több pénz jut a felsőoktatásra, mint idén. Ez az összeg még több is lehet, ha jövőre a 2012-es keretszámnál több diákot vesznek fel államilag támogatott képzésre.

Előveszik a statisztikákat

Az egyes intézményekre és szakokra kitűzött felvételi ponthatárokat információink szerint az előző évek ponthatárstatisztikái alapján határozzák majd meg. Ezek alapján körülbelül előre jelezhető, hány hallgató éri majd el azt a szintet, amellyel bekerülhet az állam által finanszírozott képzésre.

Az eddigi keretszámos rendszerben annyi diák juthatott be térítésmentesen a felsőoktatásba, ahány helyet előzetesen az állam meghirdetett. A ponthatárokat ez alapján úgy állapították meg, hogy ezeket a helyeket fel tudják tölteni. Most a rendszert megfordítják: előzetesen meghatározzák a bejutási pontszámokat - lehetőleg úgy, hogy kb. ugyanannyi diák juthason be mint tavaly.

A kormány célja láthatóan az, hogy körülbelül ugyanannyi diák képzését kelljen csak finanszíroznia jövőre is, mint idén. Ez a módszer a diákok szempontjából egyszerűbb, a kormány számára ugyanakkor nehezebbé és bonyolultabbá teszi a tervezést. Nem lehet ugyanis előre megmondani, hogy a felvételiken hány diák éri majd el a bejutáshoz szükséges ponthatárt.

A kormány akár azt is megtehette volna, hogy egy nehezebb felvételivel jelentősen csökkenti az állami képzésre bejutók számát. Mivel most meghatározták, hogy az ingyenes helyekre bejutók száma 2013-ban nem lehet kevesebb a tavalyinál, ez a veszély nem fenyeget. Nagy kérdés azonban, hogy a későbbi felvételiken hogyan alakul majd a szabályozás.

A gazdasági és jogi képzésért fizetni kell

Az állam ezzel a rendszerrel is elérheti azt, hogy a Széll Kálmán terv által preferált területekre, így a műszaki-, a természettudományi-, az agrár-, az egészségtudományi- és a pedagógusképzésekre arányosan több diák bekerülését támogassa. Ezeken a képzéseken így várhatóan alacsonyabb bejutási pontszámot határoz majd meg.

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter kedden azt mondta: az a lehetősége továbbra is megmarad az államnak, hogy bizonyos képzéseket ne támogasson. Így várhatóan a gazdasági és jogi képzéseken 2013-tól csak költségtérítéses formában tanulhatnak majd a felvett diákok.