KDNP-sek tüntettek férfi és nő házasságáért

Fáklyás tüntetést szervezett az Alkotmánybíróság múlt heti, a családvédelmi törvény egyes részeit megsemmisítő döntése ellen a csaladhalo.hu. Az oldal főszerkesztője Paulik András, aki egyben a KDNP-frakció sajtóirodájának vezetőhelyettese is. A meghívóban azt írták, hogy ők megteszik ugyan, amit az Alkotmánybíróság rendel, de fenntartják a jogot, hogy néhány dolgot mindenkinek a tudtára adjanak. Olyasmi dolgokról van szó, mint például hogy szerintük mindenkinek joga van úgy élni, ahogyan szeretne, de nem nevezheti magát mindenki tetszése szerint házastársnak és családnak. Továbbá azt sem akarják, hogy gyermekeik egy olyan világban nőjenek fel, ahol minden relatív. Végül, teszik hozzá, azt szeretnék, ha még unokáik számára is egyértelmű lenne, ki az a férfi, ki az a nő, mi az a házasság és mi az a család.

Az Alkotmánybíróság a múlt héten semmisítette meg a családvédelmi törvény egyes, az öröklési szabályokkal, valamint a család fogalmával összefüggő rendelkezéseit. Még júniusban Szabó Máté ombudsman fordult a testülethez, miután a törvény bizonyos részeit diszkriminatívnak találta. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a családjogi törvény túl szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra, vagy családba befogadó gyámság alapjaira épülő kapcsolatrendszerként határozta meg. A testület döntéséről itt olvashat bővebben.

Ez egy befogadó törvény volt

A nagyjából száz tiltakozó a Battyhány térről főleg gyertyákkal és mécsesekkel felszerelkezve, az adófizetők pénzéből kivezényelt rendőrök biztosításával vonult az Alkotmánybíróság Donáti utcai épülete elé. A csendesen sétáló tömegben felbukkant Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára is. Rétvári kérdésünkre elmondta, hogy szerinte egy befogadó törvényt semmisített meg az Alkotmánybíróság, amelynek előkészítését számos konzultáció előzte meg. Az valóban igaz, hogy az azonos neműek párkapcsolata például nem fért bele a családkoncepcióba, de szerinte különböző dolgokat különbözőféleképpen kell szabályozni. Konkrétan, ami az azonos neműek kapcsolatát illeti, ott az államtitkár számára elfogadható a jelenlegi szabályozás.

Rétvári szerint semmi szokatlan nincs abban, hogy egy államtitkár egy alkotmánybírósági döntés ellen szervezett demonstráción vegyen részt. Számos olyan rendezvény van, amelyen magánemberként megjelennek politikusok, ide ő is most mint keresztény ember érkezett, még ha persze tudja is azt, hogy államtitkári mivolta nem leválasztható róla. Szerinte a tüntetés létjogosultságát az is bizonyítja, hogy több alkotmánybíró különvéleményében jelezte, hogy nem értenek egyet a testület döntésével, valamint megszólalt a sajtóban több korábbi alkotmánybíró is, akik szintén nem látták helyesnek a törvény vonatkozó részeinek megsemmisítését.

A feladatuk most az, hogy további konzultációk segítségével új törvénytervezetet fogadjanak el. Rétvári szerint a készülő új törvény esélyeinek szempontjából nem sokat számít, hogy pont a törvény megsemmisítésének napján választották alkotmánybírává a KDNP-s Salamon Lászlót, hiszen ők olyan törvényt akarnak alkotni, amelyet tizenöt és nem pedig egy fős többséggel hagy majd jóvá az Alkotmánybíróság.

Alaptalan félelmek

A rendezvényen feltűnt Stágel Bence, a KDNP parlamenti képviselője is. Szerinte az államnak abba nem szabad beleszólnia, hogy ki milyen együttélési formát választ magának, az ugyanakkor igenis az állam dolga, hogy eldöntse, melyik együttélési formákat támogatja. Stágel szerint sem problematikus, hogy államtitkárok és parlamenti képviselők tüntetnek az Alkotmánybíróság döntése ellen, épp ez mutatja, hogy egy független intézményről van szó és hogy Magyarországon működik a demokrácia. Példaként azt is említette az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség vezetői tisztségét is betöltő képviselő, hogy előző este a diákok is tüntethettek, annak ellenére is, hogy szinte minden követelésüket teljesítette már a kormány.

Stágel Bence se gondolta azt, hogy Salamon László kinevezése majd érdemben változtatná meg az Alkotmánybíróság működését. Mint elmondta, eddig is sokat bírálták a kormánypártokat, amiért kormányközeli jelölteket ültetett a testületbe, de pont a hasonló a döntések mutatják azt, hogy ezek alaptalan félelmek voltak. Hiszen például a családvédelmi törvény kapcsán az előadó alkotmánybíró az a Szalay Péter volt, akit szintén a Fidesz jelöltje volt a posztra.

Különvélemény

A tömeg egy "Az ég kék, a család az család" feliratú transzparens mögött vonulva, rövid séta után érkezett meg az Alkotmánybíróság épülete elé, ahol egy egészen furcsa hangulatú rendezvény vette kezdetét.

Azbejné Havancsák Izabella, a csaladhalo.hu szóvivője rövid köszöntő után előbb részleteket olvasott fel a megsemmisített törvényszövegből, amit a közönség több tagja is finoman bólogatva hallgatott, majd pedig felolvasta az Oxford Dictionary család szócikkét angolul, végül pedig a magyar Wikipedia család fogalmáról szóló bejegyzését. Azbejné szerint mindkettő összhangban van az eltörölt törvénnyel, hiszen mindegyik szöveg központi tényezőnek tekinti a gyermek meglétét a család definiálásakor. Ezután arról beszélt röviden, hogy legfontosabb erőforrásunk a család, melyet az államnak tiszteletben kell tartania.

E felvezetés után pedig egy szóvivő társával hosszasan idéztek a különvéleményt megfogalmazott három alkotmánybíró, Pokol Béla, Dienes-Oehm Egon és Balsai István indoklásaiból. A jogi szaknyelven megfogalmazott, többszörösen összetett mondatok hosszú perceken át történő felolvasása egy teljesen új elemet hozott be a hazai tüntetéskultúrában.

A felolvasás végén a tömeg megtapsolta a család szűkebb fogalma mellett kiálló alkotmánybírákat, majd a rendezvény véget ért.