Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Kövér: Elég lenne három hetenként a plenáris ülés

2012.12.22. 09:40 Módosítva: 2012.12.22. 09:45
Kövér László szerint a parlamenti képviselők létszámának csökkenése, és ezzel arányosan munkaterhük növekedése indokolja legfőképpen, hogy 2014-től a parlament háromhetes munkarendben ülésezzen.

A házelnök a készülő új házszabályról elmondta, hogy a részletes vita helyett főként egy törvényelőkészítő bizottságban zajlana a módosító javaslatok formálása és összegzése, ahol a plenáris ülések vitáinál színvonalasabb, szakszerűbb munkavégzés folyhatna.

"Az elnök is elbóbiskol a pulpituson"

Az új házszabály előkészítését egyelőre az Országgyűlés elnökének közvetlen munkatársai végzik, de a házelnök azt ígéri, hogy az egyeztetésbe hamarosan bekapcsolódhatnak a parlamenti frakciók képviselői is. Kövér szerint a javaslat jövő tavasszal kerülhet a Ház elé, 2014-ben az új parlament már ezen szabályok alapján működne, azaz hetente lenne interpellációs blokk az Országgyűlésben és két- vagy háromhetenkénti plenáris ülésezés.

Kövér László azt mondta: régóta az a véleménye, hogy a 386 képviselővel is a háromhetes ülésezési rend az optimális. "2014-től pedig, amikortól 199-re, tehát a jelenlegi alig több mint felére csökken számuk, a munkaterhük a duplájára nő, és nemcsak a törvényhozásban, hanem a választókerületekben is" - fogalmazott. Szerinte a parlament jelenlegi "hektikus" működési módjával ez nem tarható.

Az ellenzék az elképzelés napvilágra kerülése óta saját jogainak csorbítását hangoztatja. Kövér László erre azt mondta, örül, hogy az ellenzéki pártok a következő ciklusban is erre a szerepre készülnek, de egyelőre fantomokkal harcolnak, és a minimálisan elvárható az lenne tőlük, ha először megismernék, amiről beszélnek.

Szerinte a részletes vitának a mai formájában nem sok értelme van. "Üres, unalmas, néha személyeskedő szócséplés, szegény gyorsírókon kívül a kutya nem figyel oda, sokszor még a levezető elnök is elbóbiskol a pulpituson" - véli az Országgyűlés elnöke.

Bolhacirkusz

Kövér László elképzelései alapján egy törvényelőkészítő bizottság jönne létre átvéve a mostani alkotmányügyi bizottság idevágó funkcióját. Ez a testület létszámában, politikai súlyában is a legerősebb bizottság lenne, elnökét a mindenkori kormánypárti többség adná, és oda minden frakció a "legjobb erőit", a legfelkészültebb szakértőit delegálná.

Ez a bizottság tárgyalná meg azokat a kérdéseket, amelyek jelenleg a plenáris ülésen a részletes vitában kerülnek terítékre, és rendezné koherens szöveggé azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a képviselők a különböző bizottságokon keresztül nyújtanának be. A házelnök elmondta, hogy a formálódó új szabályok szerint a képviselői véleménynyilvánításba nem férne bele semmilyen eszköz, amely túlmegy a verbalitáson.

"Minden frakció kifeszítené a maga molinóját szív küldi szívnek jegyében, üzenetként a választóknak, vagy a képviselők integethetnének a kameráknak, hogy itt vagyok, anyu!" - mondta a politikus, megjegyezve, nem megengedhető, hogy "bolhacirkuszt" csináljanak a törvényhozásból. Az Országgyűlés elnöke úgy látja, hogy eléggé megszenvedte a parlament tekintélye az elmúlt 20 évet. De mint mondta, 2010-ig akármilyen hőfokon izzott is a politika, olyan típusú megnyilatkozásokra, mint mostanában, nem volt példa az Országház falain belül.

Kövér László rövid távon nem fűz reményeket ahhoz, hogy az új szabályoktól javul a törvényhozás morális megítélése. Inkább azt tartja a legfontosabb célnak, hogy a tekintély további romlása ne következzen be. "Némely parlamenti képviselőről, különösen LMP-s és jobbikos képviselőkről, az a meggyőződésem, hogy mentálisan nem nőttek fel" - fogalmazott a politikus.

Kövér: Sólyomnak is van felelőssége benne

Nyilatkozatában a házelnök kitért Sólyom László volt államfő és egykori alkotmánybírósági elnöknek az alkotmányos kultúra hanyatlását megfogalmazó kijelentésre. Mint mondta, "óvatos stílusra intve magát" úgy fogalmaz: abban, hogy 2010-re alkotmányos szempontból is a csőd szélére jutott az ország, Sólyom Lászlónak is, aki szemlátomást nehezen viseli köztársasági elnöki tisztségének elvesztését, van felelőssége.

Szerinte alkotmánybírósági elnökként Sólyom volt az, aki úgy honosította meg a testület működését, hogy az a parlamentarizmus alapelveit felrúgva, kvázi fellebbviteli fóruma lett az Országgyűlésnek, úgy, hogy az alkotmánybírók a képviselőkkel és a kormány tagjaival ellentétben senkinek sem tartoznak elszámolással. "És ezzel a helyzettel nemegyszer vissza is éltek, a "láthatatlan alkotmány" nevű istenség papjainak teokratikus hatalmát hozva létre a népszuverenitás felett" - tette hozzá.

"Hogy hanyatlik-e az alkotmányos kultúra vagy sem, és ha igen, ennek mi az oka, ezt én differenciáltabban látom, mint a tisztelt volt köztársasági elnök úr, és helyes lenne, ha mindenki önkritikusan számolna el az elmúlt 20 évével" - jelentette ki az Országgyűlés elnöke.