A volt külügyi államtitkár gyanúsításán is módosított az ügyészség
További Belföld cikkek
- Szaloncukrot loptak, majd egy Mézeskalács Házikóba is be akartak törni a tolvajok Szombathelyen
- Kimondták a NER-ről: „Ez a norma”
- Fontos határidőre figyelmeztette az Oktatási Hivatal a felvételizőket
- Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha
- Gázolás és járműhiba nehezítette a MÁV reggeli közlekedését
Papp Gábor, a volt államtitkár ügyvédje megerősítette: az eddigi 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegető, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel szemben lényegesen enyhébb, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegető bűnpártolás gyanúját fogalmazták meg védencével szemben. Horváthné Fekszi Márta, ahogy korábban is, most is panasszal élt a gyanúsítás ellen.
Fazekas Géza ügyészségi szóvivő szombaton közölte, hogy Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját és Császy Zsolt értékesítési igazgatót az eddigi hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolással gyanúsítja az ügyészség. Közölte azt is, hogy az államot ért kárt is többre becsülik a korábbinál, összesen mintegy 80 millió dollárra.
A szóvivő azt mondta: a Központi Nyomozó Főügyészség január első napjaiban folytatólagosan hallgatta ki Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot a magyar állam tulajdonában lévő moszkvai kereskedelmi képviselet 2008-as - a gyanú szerint szabálytalan - eladásának ügyében, amelynek rajtuk kívül még két gyanúsítottja van, Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkár és Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövet.
Az ügyészség Tátrai és Császy gyanúsítását nem szüntette meg, hanem a minősítésén változtatott, hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolás lett a gyanú tárgya, amelyet eddig is és ezután is folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás egészít ki - közölte akkor a szóvivő.
A változtatás okáról szólva kifejtette, hogy az eljárás során - többek között az orosz féltől jogsegély útján - beszerzett adatok és bizonyítékok értékelése alapján megállapították: az ingatlant még a magyar vagyontanács döntése előtt eladták, a vételárat átutalták Magyarországra, az orosz hatóságok pedig be is jegyezték az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonosváltozást.
A megalapozott gyanú szerint a magyar vagyonkezelő akkori vezetői, Tátrai Miklós és Császy Zsolt valótlan tartalmú okiratokkal azt akarták elérni, hogy a vagyontanács - dacára annak, hogy a vételárat már átutalták, és a tulajdonosváltozást is bejegyezték - hozzon döntést az ingatlanértékesítésről. Ezzel akarták megakadályozni az eredeti állapot esetleges helyreállítását, és a vevőnek kedvezőbb helyzetet biztosítani, azaz a vagyontanács döntése a törvényes eljárás látszatának fenntartására, valamint az általuk és az ügyben eljáró nagykövet által elkövetett kötelességszegés és a bekövetkezett hátrány leplezésére irányult - magyarázta Fazekas Géza.
Hozzátette, a vagyontanács döntése idején már zajlott az ingatlan továbbértékesítésének előkészítése, és azután meg is történt. Összegzése szerint Tátrai Miklós és Császy Zsolt többszörösen megszegte vagyonkezelési kötelezettségét, az adatok alapján pedig a magyar államot mintegy 80 millió dollár - mai árfolyamon átszámítva mintegy 17 milliárd forint - vagyoni hátrány érte, amely nagyobb, mint az eljárás elején feltételezett, hétmilliárd forintos kárösszeg.
Fazekas Géza szavait azzal zárta, hogy a nyomozásnak még nincs vége - legutóbb február 7-ig hosszabbították meg -, és nem zárható ki, hogy lezárásáig nőhet a gyanúsítottak száma. Az MTI hétfőn kereste az ügyészséget Horváthné Fekszi Márta ügyében, a sajtóosztály keddre ígért választ.