Paczolay: Az AB nem politikai döntéseket hoz

2013.01.09. 19:00 Módosítva: 2013.01.09. 19:01
"Az Ab számos határozata politikai következményekkel jár, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a testület politikai szempontok szerint dönt." - válaszolt az AB-elnök Kövér László támadására.

"Nyilvánvaló ugyan, hogy az Ab számos határozata politikai következményekkel jár, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a testület politikai szempontok szerint dönt. Eddig minden alkalommal az alkotmányjogi szakmai érvek mentén jött létre a többség, és amíg ez így marad, addig nincs ok aggodalomra. - mondta mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke szerdán. - A közélet szereplői gyakorta saját politikai érdekeik szerint értékelik az Ab határozatait, és ezen nincs mit csodálkozni. Azonban az Ab hatáskörgyakorlását megkérdőjelező, megalapozatlan vádaskodásoknak jogállamban nincs helyük. Különösen érthetetlen ez a vád a választási regisztrációval kapcsolatban, amelyet a testület a köztársasági elnök indítványára vizsgált."

Kövér támadta az AB-t

Paczolay ezzel minden bizonnyal Kövér László azon szavaira reagált, amelyekben politikailag elkötelezett döntéssel vádolta meg a testületet. A házelnök úgy fogalmazott: "Megítélésem szerint az Alkotmánybíróság tagjainak többsége tudatosan és vállaltan politikai mezőre lépett."

Az AB péntek délelőtt jelentette be, hogy alkotmányellenes a választási eljárási törvény több rendelkezése. A választói feliratkozásról a testület azt mondta: a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztráció indokolatlanul korlátozná a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes.

Arról, hogy a 15 tagúra növelt testülethez 2011 őszén öt új alkotmánybíró érkezett, és a következő hónapokban további kettő fog csatlakozni, Paczolay Péter elmondta: a gyors változás, a tagok felének lecserélődése a bíróság működése szempontjából jelentős próbatétel.

(Ebben a parlamenti ciklusban csak a kormánypártok jelöltjeit választotta meg az Országgyűlés alkotmánybírónak, eddig 8 embert: 2010-ben Stumpf Istvánt és Bihari Mihályt, 2011-ben Balsai Istvánt, Dienes-Oehm Egont, Pokol Bélát, Szalay Pétert és Szívós Máriát, 2012 decemberében pedig a februárban hivatalba lépő Salamon Lászlót. Holló András alkotmánybíró mandátuma ez év áprilisában jár le.)

Odafigyelnek a kiszivárogtatásra

A folyamatban lévő alkotmánybírósági ügyekre vonatkozó információk kiszivárogtatásával kapcsolatban az Ab elnöke elmondta: a korábbi tapasztalatokra tekintettel a legutóbbi két eljárás határozattervezeteit minősített irattá nyilvánította. "Mivel a választási regisztrációról szóló határozat tartalma mégis idő előtt nyilvánosságra került, további lépésekre van szükség" - jelentette ki Paczolay Péter.

Az AB-elnök hangsúlyozta:  "Az Ab feladata az alaptörvény és az egyéni alapjogok védelme, a jogalkalmazás és a jogalkotás alkotmányossági kontrollja. Feladatait a testület természetesen akkor is ellátja, amikor kétharmados parlamenti többségük van a kormányzó pártoknak. A működés hatékonysága szempontjából persze nem lényegtelen körülmény, hogy a kétharmados többség megváltoztathatja az alkotmányt vagy szűkítheti az Ab hatáskörét. Az Ab ettől függetlenül nem tehet mást, minthogy határozataiban érvényt szerez az alkotmányosságnak."