Magyar katonák is mennek a mali háborúba

A külügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki a magyar kormányt képviselte a brüsszeli megbeszélésen, a tanácskozás után emlékeztetett: Maliban francia vezetéssel katonai intervenció zajlik, mert iszlamista, radikális terrorista csoportok puccskísérletet hajtanak végre az ország vezetése ellen. Az Infó rádió beszámolója szerint az államtitkár azt mondta: az a veszély fenyeget, hogy kialakul egy második Afganisztán Európától délre.

Az unió külügyi tanácsa a francia katonai fellépést nemzetközi jogilag is indokoltnak tartja és támogatásáról biztosította, az uniós kiképző misszió telepítésével együtt. Az a következő időszak egyeztetésein dől el, hogy Magyarország milyen nagyságrendben vesz részt az egyik, illetve másik misszióban.

Támogatás, szolidaritás

Brüsszelben azt is a csütörtöki tanácskozás után jelentették be, hogy az Európai Unió katonai kiképzőket küld Maliba egy francia tábornok vezetésével, valamint pénzügyi támogatást nyújt a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Szervezete (ECOWAS) több ezer fős katonai küldetéséhez. „Saját lehetőségeinek és az igényeknek megfelelően Magyarország kész részt venni mind a Franciaország által Maliban indított, az Európai Unió által most hivatalosan is megtámogatott katonai akcióban, mind pedig a létrehozandó kiképző küldetésben” – mondta Németh Zsolt.

A közös közlemény nem szól a kiképző misszió létszámáról, de diplomaták elmondása szerint egyelőre mintegy 200-250 uniós kiképzőről lehet szó. Az ECOWAS Afrika-közi hadereje a tervek szerint 3500 főt számlál majd. Az uniós kiképző misszió vezetője Francois Lecointre francia tábornok lesz.

Az EU-országok külügyminiszterei kifejezték azon készségüket is, hogy felújítsák Mali fejlesztési támogatását, ami a tavaly áprilisban az országban lezajlott puccs nyomán szakadt meg. Szükségesnek nevezték ugyanakkor az ország visszatérését a demokráciához.

A magyar külügyminisztérium már szerdai közleményében teljes támogatásáról és szolidaritásáról biztosította a Franciaország által Maliban indított fegyveres akciót, amelyet arányos válaszadásnak tart az észak-mali radikális terrorista szervezetek okozta, a Száhel-övezet békéjét és biztonságát fenyegető kihívásra.

Németh Zsolt most ehhez hozzáfűzte: a Maliban zajló fejlemények – amelyek a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az iszlám radikalizmus sajátos vegyülékét alkotják – komoly hatással járhatnak Európára, azon belül Magyarországra nézve.

Már egyeztetnek

A Honvédelmi Minisztérium illetékesei megkezdték az egyeztetéseket arról, hogy Magyarország milyen módon, milyen mértékben vegyen részt a katonai akcióban, illetve a kiképző misszióban. Németh Zsolt utalt arra, hogy Magyarországnak vannak például katonai légi járművei, illetve katonaorvosi kapacitásai. A kiképző misszióról elmondta, hogy az elképzelhetően nem csupán a mali hadsereg, hanem az ENSZ égisze alá kerülő Afrika-közi nemzetközi erő tagjainak a kiképzésére is kiterjedhet.

Az EU-országok külügyminiszterei legközelebb január 31-én tanácskoznak Brüsszelben, és addigra kell eldönteni, hogy melyik ország milyen jellegű, illetve milyen mértékű részvételt vállal. Az uniós kiképző misszió első előkészítő egységei már februárban Maliba érkezhetnek.

Aranyat ér

Mali a nyugat-afrikai térség második legnagyobb és egyben a világ egyik legszegényebb országa; lakóinak száma nagyjából 12 millió. 1960-ig francia gyarmat volt, a gazdaságát a kilencvenes évek második felétől az aranybányászat felfuttatása lendítette meg egy kissé, de a lakosok nagyjából négyötöde mezőgazdaságból él, habár az ország területének kétharmada sivatag.

Az országban 1991-ben ért véget az egypárti, államosító gazdaságpolitikát megvalósító diktatúra. Akkortól tavaly márciusig demokratikus választásokon kerültek hatalomra az ország elnöke; tavaly lázadó katonák puccsot hajtottak végre. Bár ezután a katonák visszaadták a hatalmat – most a házelnökből lett Dioncounda Traore az ideiglenes államfő –, de az iszlamista csoportok és a helyi tuaregek a helyzetet kihasználva megszerezték az irányítást az ország nagyrészt sivatagos északi részén.

Franciaország januárban indított légi offenzívát, majd néhány nappal ezelőtt szárazföldi csapatai is harcba léptek az országban. Párizs korábban azt közölte: azért ilyen gyorsan léptek közbe, hogy megakadályozzák az iszlamisták előrenyomulását a főváros felé, annak ugyanis súlyos következményei lettek volna, ha eljutnak Bamakóba. A másik érvelésük, hogy helyre akarják állítani Mali területi egységét, illetve érvényesítenék az ENSZ Biztonsági Tanácsának párbeszédet sürgető határozatát.