Elfogadták az állami mobilcég vezetőinek lemondását

A negyedik mobilszolgáltató MPVI Mobil Zrt. tulajdonosi közgyűlése a pénteki nappal elfogadta Kalmár Istvánnak, az igazgatóság elnökének és Schmidt Pál vezérigazgatónak a lemondását az igazgatósági tagságról. Schmidt Pál vezérigazgatói jogviszonya is megszűnt. Az új vezérigazgató személyéről a testület később dönt. A két megüresedett igazgatósági helyre Bíró Viktort (MVM Net Zrt.) és Imre Tamást (Magyar Posta Zrt.) választotta meg a közgyűlés.

A közvetetten állami tulajdonban lévő MPVI Mobil Zrt. tulajdonosa az állami tulajdonban lévő Magyar Posta Zrt. (10 százalék), a Magyar Villamos Művek Zrt. (45 százalék) és az MFB Invest Zrt. (45 százalék).

A Fővárosi Törvényszék tavaly szeptemberben jogerősen hatályon kívül helyezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvenciaárverésen hozott korábbi határozatait. A benyújtott felülvizsgálati kérelem miatt a Kúria hoz végső döntést, várhatóan február végén. A törvényszék szerint a negyedik mobilszolgáltató MPVI Zrt. jogszerűtlenül nyerte el a jogot a hálózat kiépítésére, valamint a három korábbi piaci szereplő is jogszerűtlenül szerzett akkor újabb frekvenciablokkokat. Annak eldöntése, hogy az NMHH az eredeti állapotot állítja helyre vagy új tendert hirdet, meghaladta a bíróság hatáskörét, így erről nem szól az ítélet.

A frekvenciaárverés végeredményét a már piacon lévő mobilszolgáltatók támadták meg. A bírósági tárgyaláson elsőrendű felperesként a Magyar Telekom, másodrendűként a Telenor, harmadrendűként a Vodafone szerepelt a NMHH-val mint alperessel szemben. Az alperes oldalán beavatkozott a perbe az MPVI, és annak egyik tulajdonosa, az MFB Invest Zrt. is.

Rossz üzlet

Az állami mobilcég ügyeit közelről ismerő forrás az Indexnek arról beszélt: a cégvezetés az év végén javaslatokat tett a részvényeseknek arra vonatkozóan, hogy a bírósági döntés után az MPVI más frekvenciatartományokban, más típusú tevékenységet végezzen. A forrás szerint azonban ezekre az ötletekre nem volt fogadókészség a tulajdonosok részéről. A forrás hozzátette: feszültséget okozott az is, hogy a vállalatnál dolgozó 64 ember továbbra is felvette a fizetését, a mobilcégnek azonban bevételei nem voltak, így év végére negatív mérleget produkált. A cégvezetés ezek után úgy érezte, elfogyott a bizalom velük szemben, tette hozzá a forrás.

A vállalat indulásával kapcsolatban egyébként számos aggály volt, mint az Index megírta, ha a cég mégis elindulna, az állam elesik akár 50-70 milliárd forintos bevételtől, cserébe elkölt több százmilliárdot. Méghozzá úgy, hogy legjobb esetben is csak 2016-ban, ha viszont rosszul alakulnak a dolgok, akkor csak 2023 után lehet nyereséges – mint az a lapunk birtokába került stratégiából kiderült.