Maximumhoz közeli pont kell a 16 slágerszakra

Részmegállapodást írt alá Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A nyolcpontos egyezség ismét változtatott a december 31-én megjelent felvételi tájékoztató feltételein. Eszerint azon a 16 szakon is lesznek ingyenes férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni.

A térítésmentes helyekre csak egy bizonyos pontszám elérése felett lehet bejutni. Ezek a következők:

alkalmazott közgazdaságtan	465
andragógia	445
emberi erőforrások	460
gazdaságelemzés	465
gazdálkodási és menedzsment	460
kereskedelem és marketing	460
közszolgálati	440
nemzetközi gazdálkodás	460
pénzügy és számvitel	460
turizmus-vendéglátás	465
üzleti szakoktató	440
igazságügyi igazgatási	435
munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási	425
kommunikáció és médiatudomány	470
nemzetközi tanulmányok	465
jogász	465

Mint az Index kimutatta: erre a 16 szakra jelentkezett tavaly a diákok fele, és ide vették fel a diákok 25 százalékát. Ezekre a szakokra félévenként 130-300 ezer forintos tandíjat kell majd fizetnie a többségnek. Ahogy várható volt, az ingyenes helyekre való bejutáshoz szükséges ponthatárok a legtöbb szak esetében közelítik a maximális 500 pontot. A határt a legmagasabbra a kommunikáció és médiatudomány szakon húzta az állam (470 pont): ez azt jelenti, hogy ide szeretnének a legkevesebb államilag finanszírozott hallgatót beengedni.

A megállapodás szerint a kormány törekszik arra, hogy ezekre a szakokra az elsőhelyes jelentkezők 10-20 százaléka kerüljön be állami ösztöndíjjal. Ha az érettségi-felvételi túl nehéz lesz, és ilyen ponthatárok mellett nem kerülne be térítésmentes helyre a megfelelő arányú hallgató, akkor lesz lehetőség korrekcióra, mondta Nagy Dávid, a HÖOK elnöke.

Az 500 felvételi pont a következőképpen szerezhető meg: 200-200 pontot a középiskolai teljesítmény és a felvételi vizsgának megfelelő érettségi eredmények összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével lehet elérni. További 100 pluszpont szerezhető az emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, tanulmányi versenyen elért eredménnyel. Egy középfokú nyelvvizsgáért például 28 pont, egy felsőfokúért 40 pont szerezhető, de aki több nyelvvizsgát tesz le, összesen az sem kaphat 100-nál több többletpontot.

Az elit szakokhoz mérték a ponthatárt

Látható, hogy a ponthatárokat több szak esetében a 2011-es számoknál magasabban húzták meg. A következő grafikon néhány népszerű szak akkori és idei ponthatárát mutatja. Azért a 2011-es évet vettük alapul, mert tavaly már több képzésen csak önköltséges szakok indultak, ami befolyásolta a ponthatárokat is. Mivel 2011-ben még 480 volt a maximális ponthatár, idén pedig már 500, az összehasonlíthatóság kedvéért a grafikonon a 2011-es és a 2013-as ponthatárokat az elérhető maximum arányában százalékosan ábrázoltuk.

A grafikonon az is látható, hogy a bejutási ponthatárokat az elit szakokhoz mérték. A jogász szakra például 2011-ben Pécsen és Szegeden 418 pont kellett, gazdálkodási és menedzsment képzésre pedig 395 ponttal is be lehetett kerülni például az Óbudai Egyetemre. A most nagyon magasra húzott ponthatár így a kisebb vagy kevésbé keresett egyetemeken azt eredményezi, hogy oda nem mennek majd állami ösztöndíjas diákok. Bár elvileg az esélyegyenlőséget szolgálja, hogy az önköltséges szakokra a legjobb eredményeket elérők ingyen is bejuthatnak, szakértők szerint ez nem feltétlenül lesz így. Korábbi felmérések például azt mutatták, hogy ezekre az elit szakokra jelentős részben az ugyancsak elit hat- és nyolcosztályos gimnáziumok diákjai kerülnek be nagyobb eséllyel.

Balog kiemelte, hogy ez egy ideiglenes szabályozás, ami csak a 2013-as tanévre fog vonatkozni, ugyanakkor mind a minisztérium, mind várhatóan a hallgatói önkormányzatok fenntartják maguknak a jogot, hogy a későbbiekben tovább alakítsanak a rendszeren. Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint a mostani megállapodás eredményeként 2013-ban egyetlen meghirdetett szakon sem lesz tandíj.

Továbbra is vitatott a hallgatói szerződés

A HÖOK és Balog Zoltán által megkötött részmegállapodás szerint a diákok hat követeléséből néhány pont részben vagy egészében teljesült, részben teljesítetlen maradt. A többi kérdést az ezután következő tárgyalásokon igyekeznek rendezni.

Balog két dolgot tartott fontosnak elmondani a rész-megállapodásról. Egyrészt hogy ez is bizonyítja, továbbra is fontos számukra a hallgatók véleménye. Valamint, hogy csak azért rész-megállapodás, mert folytatni kell a magyar felsőoktatás átalakítását egy versenyképesebb és minőségibb képzés irányába. Ehhez többek között az intézmények pénzügyi helyzetének felmérése is kell. A miniszter konkrét intézmény említése nélkül beszélt arról, hogy volt például egyetem, ahol tavaly 2.5 milliárdos megtakarítással zárták az évet.

Nagy Dávid szerint ugyanakkor a munka jelentős része csak most jön. A HÖOK részt kíván venni a Felsőoktatási Kerekasztal munkájában, ehhez tematizálták a felsőoktatás rendszerére vonatkozó legfontosabb kérdéseket. Újságírói kérdésre Nagy elmondta: a hallgatói szerződést a HÖOK továbbra is elutasítja. Emellett érdeklődve várják a szerződést vizsgáló uniós pilot-eljárás eredményét is.

Balog erre reagálva elmondta, továbbra is várják a HÖOK írásos javaslatát arról, hogy a szervezet hogyan képzeli el a hallgatói szerződéseket. Balog szerint ugyanakkor erkölcstelen az adófizetőkkel szemben, hogy Magyarországon évi több millió forintból képezzünk például orvosokat Németország vagy Franciaország számára.

Csak a HÖOK-kal tárgyalnak

A miniszter továbbra is kitartott amellett, hogy a Felsőoktatási Kerekasztalhoz csupán a megválasztott, mandátummal rendelkező hivatalos szervezetek képviselőit hívják meg. Ebbe a HÖOK mellett a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Magyar-Európai Gazdasági Tanács képviselőit hívnák meg. A decemberi tüntetésekben fontos szerepet játszó Hallgatói Hálózat hétfőn elfogadhatatlannak nevezte, hogy őket kizárnák a további egyeztetésekből.

Nagy Dávid hétfőn megismételte: a HÖOK célja továbbra is az, hogy a lehető legszélesebbre tárják a tárgyalásokat, minden érintett fél bevonásával. Ennek érdekében a HÖOK hétfő reggel is telefonon és levélben is egyeztetett a civil szervezetek, köztük a Hallgatói Hálózat képviselőivel, és ez a továbbiakban is így lesz. Balog erre azt mondta: azt a késztetést, hogy a tárgyalások folyamán a HÖOK közvetítse más civil szervezetek érdekeit is, tudomásul veszi.