Az egyik lufi lett, a másik lerohadt

Két kellemetlen eseménnyel kezdődött az év az állam mobilcégei számára. A rendőrség, a mentők és a tűzoltók rádiós rendszere, amely elvileg sohasem állhatna le, január 7-én valamilyen titokzatos okból a fővárosban és két megyében felmondta a szolgálatot. A vizsgálat nem találta meg az alig pár  hónapja megvásárolt rendszer meghibásodásának okát. Néhány nappal később, a 2012-ben nagy reményekkel beindított állami GSM-cég pedig még nagyobb bajba került: az állami mobilcég elnöke és vezérigazgatója is lemondott a posztjáról.

A két mobilhálózatra az állam tavaly komoly összegeket költött, hogy pontosan mennyit, azt azonban nem árulták el. Az Index becslései szerint a költségek elérik a 28,5 milliárd forintot. Az összeg többek között az állami mobilcég beindítására és működtetésére fordított pénzt, illetve a zárt készenléti mobilrendszer, az EDR (egységes digitális rádiórendszer) vételi és fenntartási költségeit tartalmazza.

1,5 milliárd

Az állami mobilcég, az MPVI gyakorlatilag alvó céggé változott, miután szeptemberben a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletével megakadályozta, hogy megkezdhesse működését. A cég ügyeit közelről ismerő forrás szerint a lemondásokban szerepet játszott, hogy a menedzsment megpróbált alternatív megoldásokat kitalálni a társaság további működését illetően, a tulajdonosok (a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank) azonban nem voltak nyitottak ezekre az elképzelésekre. A lemondáshoz hozzájárult az is, hogy mobilcégnek nem voltak bevételei, így az év végére negatív mérleget produkált.

Az MPVI eddig titkolta, hogy mekkora kiadásai voltak, azaz hogy az állam tavaly mennyit költött a mobilcégre. A társaság az erre vonatkozó kérdéseinkre sem kívánt válaszolni; a tavalyi gazdálkodásáról szóló mérleget és eredménybeszámolót ráér május 31-ig közzétenni. Az állami mobilcég gazdálkodásáról így egyelőre csak az előzetes pénzügyi beszámoló érhető el, amely a márciusi alapítástól az áprilisi bejegyzésig tartó időszakot dolgozza fel. Ebben az időszakban 160 millió forintért vettek igénybe külső céges szolgáltatásokat. Az MPVI alaptőkéje eredetileg 500 millió forint volt, amit a tulajdonosok júliusban 14,1 milliárdra emeltek fel.

Kormányzati, illetve az állami mobilcéggel szerződéses kapcsolatban álló források az Indexnek arról beszéltek, hogy a vállalat tavalyi kiadásai elérték a másfél milliárd forintot. (Ebbe nem számoltuk bele azt a bruttó 12,7 milliárd forintot, amelyért megvásárolták a frekvenciát, a bíróság döntése után ugyanis a pénzt vissza kell fizetnie a médihatóságnak a mobilcég részére.) A társaságnak 64 alkalmazottja volt, az átlagbér, úgy tudjuk, nagyjából bruttó 750 ezer forintot tett ki. Schmidt Pál vezérizgató bérét az első, májusi közgyűlésén havi bruttó 2 millió forintban határozták meg. A közgyűlési döntés szerint Schmidt éves alapbérének 80 százalékáig prémiumra, valamint céges autóhasználatra is jogosult.

A visszaigényelt áfa

Az MPVI székhelye a Magyar Posta 13. kerületi Dunavirág utcai székházában található, a cégvezetés tavaly augusztusban azonban úgy döntött, hogy több emelet irodát bérelnek az V. kerületi Regus Irodaházban. A kiadásokat növelte az is, hogy MPVI több alvállalkozóval is szerződéses kapcsolatban állt, akik szintén számláztak.

A mobilcég ügyeit ismerő források szerint a kiadásokat abból a 2,7 milliárd forintból fedezték, amelyet az MPVI visszaigényelt a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV). Az állami mobilcég tulajdonosai bruttó 12,7 milliárdot fizettek még januárban a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) a frekvenciáért, ebből 2,7 milliárd tett ki az áfa. Az MPVI ezt igényelte vissza, amit azért tudott megtenni, mert több áfafizetés terhelte a kiadásait, mint amennyi áfát beszedett a bevételeivel (hiszen lényegében nem voltak bevételei).

27 milliárd

A polgári mobilhálózat építésével tavaly nem tudott eredményeket felmutatni az állam, az MPVI-vel semmire sem mentek. De közben megvásárolta a készenléti szervek 2005 óta működő rendszerét, a fenntartó céggel együtt. Az EDR-t a Magyar Telekom leányvállalata, a Pro-M Zrt. építette ki 40 ezres kapacitású országos hálózattá, egyetlen megrendelője az állam volt. A 2005-ös megállapodásban az állam azt vállalta, hogy 2015-ig éves bérleti díjat fizet a használatért. A fizetéssel azonban szinte rögtön problémák adódtak, a 2010-es kormányváltás után pedig egyértelmű volt, hogy az állami nem akarja folyósítani a szerződésben garantált pénzeket.

A Pro-M 2011-es mérlege szerint a cég nem tudott kijönni a 9,1 milliárdos állami bérleti díjból, és 150 milliós veszteséget halmozott fel. Az állami oldalon viszont azt állítják, hogy a szolgáltatást jelentősen túlárazták. Ez vezetett oda, hogy az állam a 100 százalékos tulajdonában álló Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-n keresztül 2012 augusztusában közel 20 milliárd forintért megvásárolta a Pro-M-et a Magyar Telekomtól.

A készenléti szervek kommunikációját kiszolgáló rendszer finanszírozását titkosan kezelték. Az állami oldalról származó információk szerint a kormányzat azért döntött a felvásárlás mellett, mert a bérleti díj éves részletei az utolsó időszakban nagyon megemelkedtek volna. Egy kormányzati forrás szerint négy év alatt több mint 50 milliárdot kellett volna kifizetni a Telekomnak, ezt 2012-ben a 20 milliárdos vételárral és az állítólag kevesebb, mint 7 milliárdos éves fenntartási költséggel tudtak kiváltani.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!