Csalás lehet az ingyenes állami nyelvoktatásból

Magyarországon korábban még nem volt példa ilyen jelentőségű felnőttképzési programra – jelentette be a múlt héten Hidas János. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal elnöke alig két nappal azelőtt méltatta a 100 ezer ember idegen nyelvi és informatikai képzésére elindított munkálatokat, hogy kiderült, februártól már nem ő vezeti az alig fél éve létrehozott minisztériumi háttérintézményt.

A Tudásod a jövőd! projekt tavaly decemberben indult el a KIH égisze alatt, és összesen 12,5 milliárd forintos európai uniós keretből finanszírozzák, a jelentkezőknek pedig csak minimális, alig néhány ezer forintos önrészt kell fizetniük a teljes kurzusokért.

Az országos oktatási programra több mint 300 cég jelentkezett be a hivatalnál, az üzletág szereplői ugyanis már hosszabb ideje tisztában voltak vele, hogy a TÁMOP 2.1.2. program teljesen át fogja alakítani a nyelvoktatás hazai piacát, és az a vállalkozás, amelyik kimarad, nagy valószínűséggel nem fogja túlélni a következő időszakot.

Az Index beszámolt arról, hogy a felfokozott várakozás ellenére az induláskor végül csak öt cég hirdethette meg tanfolyamait, a többieknek továbbra is pályázatuk elbírálására kellett várni.

Hidas legutóbb azzal érvelt, hogy január közepére viszont már 109 képzőintézménnyel kötöttek együttműködési megállapodást. Információink szerint februárig viszont a szerződtetett cégek többsége sem tudja beindítani tanfolyamait, a gyors indulás előnyeit végül összesen mintegy 20 cég élvezheti.

Az élvezet azonban számukra sem lehet teljes, mert kiderült, hogy az ingyenesség miatt a tanfolyamokon rohamosan nő a lemorzsolódás.

A KIH – partnertől függően – 10-30 százalék közötti hiányzást engedélyezett a kurzusokon, ha a lemorzsolódás ennél nagyobb, a szerződések értelmében nem fogják kifizetni a tanfolyamokért járó térítést, sőt a KIH kártérítési igénnyel is előállhat. A szigort jelzi, hogy az elején még felismerhető arcokkal csoportképet is kellett készíteni minden egyes tanóráról, és ezt becsatolni a projekt dokumentációjába.

Oktatás egy budapesti nyelviskolában

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Egy, az Indexnek nyilatkozó nyelvtanár szerint még a teljes egészében saját zsebből fizetett nyelvi képzéseknél is 10-25 százalékos lemorzsolódással számolnak a nyelviskolák, ebben az esetben pedig könnyen lehet belőle 50 szálalék, vagy még tőbb, különösen azért, mert zömében kezdő tanfolyamok indultak olyan résztvevőkkel, akik esetleg évtizedek óta nem ültek iskolapadban, vagy nyelvórán. A KIH által előírt hiányzási maximum pedig akár egy betegség miatt is összejöhet, így a képzőintézmények számára nem marad más, minthogy megpróbálják kozmetikázni a részvételi adatokat, ha nem akarnak ingyen dolgozni.

A KIH az Index kérdésére azt írta, nincsenek előzetes becsléseik a hiányzások ügyében. Az akkreditációs eljárás és követelményrendszer azonban részletesen rendelkezik arról, hogy a képzésről hány órát hiányozhat a képzésben résztvevő, a tanfolyamok költségeinek kifizetése (utófinanszírozás) attól függ, hogy a képzésben résztvevő eredményesen végezte-e el a képzést, kapott-e tanúsítványt.

A cégek egyébként arról is panaszkodnak, hogy a projekttel kapcsolatban nem beszélhetnek nyíltan, és nem mondhatják el észrevételeiket. A szerződtetett cégeknek ugyanis olyan titoktartási nyilatkozatot kellett aláírniuk, amely – egyes cégeknél akár több tízmilliós – kártérítés inkasszózására jogosítja a kormányzati hivatalt.

A KIH szerint viszont a nyilatkozat csak a jogszabályoknak megfelelő általános kikötéseket tartalmazza, és alkalmazása bevett gyakorlat. Az inkasszójog nem elsősorban és kizárólagosan a titoktartási kötelezettség megsértése esetére van előírva, állítja a KIH, hanem a szerződésben kikötött szolgáltatás nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére. A hivatal állítja, hogy csupán a képzéseket megtartani nem szándékozó, a kapott támogatással visszaélő képzők ellen kívánja az inkasszó jogot érvényesíteni, ezzel is biztosítva az uniós források fokozott védelmét.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!