Vezetői tisztségüket is visszakaphatnák a jogellenesen felmentett bírák
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter tavaly december 21-én terjesztette a Ház elé azt a javaslatot, amely alapján fokozatosan, tíz év alatt csökkenhet 70-ről 65 évre a bírák, az ügyészek, valamint a közjegyzők nyugdíjkorhatára, és amely arról is rendelkezik, milyen megoldásokat kínál a kormány azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság (AB) által megsemmisített jogszabály alapján nyugdíjaztak.
Az AB júliusban semmisítette meg azt a szabályozást, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70 évről az általános öregségi nyugdíjhoz igazítva 62 évre szállította le, és ehhez kötelező felmentést kapcsolt. A kormány ezt követően új javaslatot terjesztett a parlament elé, és 65 évben határozta meg a felső korhatárt, ezt az előterjesztést azonban októberben átdolgozásra visszavonták.
A decemberben benyújtott javaslat hatálya az AB által megsemmisített jogszabály alapján felmentett bírákra is érvényes lesz, rögzítve egyúttal, hogy nekik milyen megoldásokat kínál a kabinet. Eszerint az érintett bírák kérhetnék például szolgálati jogviszonyuk visszaállítását és az eredeti beosztásukba való visszahelyezésüket. A bírósági vezetői tisztségek ugyanakkor továbbra is pályázat alapján nyerhetők el – hívta fel a figyelmet akkor az igazságügyi államtitkár.
Répássy Róbert szerdán benyújtott javaslata azonban törölné azokat a passzusokat, amelyek azt rögzítik, hogy „bírósági vezetői tisztségbe való visszahelyezésnek nincs helye”. Vagyis az érintett bírák esetében nemcsak a szolgálati jogviszonyuk, hanem a vezetői tisztségük is visszaállítható lenne. Ugyanígy az ügyészségi vezetők visszahelyezésének tilalmát is törölné a politikus.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
