Moszkvai ingatlanügy: lezárult a nyomozás

A Központi Nyomozó Főügyészség lezárta a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladása ügyében indult nyomozást, tájékoztatott Fazekas Géza ügyészségi szóvivő. Az ügyben hét embert gyanúsítanak egyebek mellett hűtlen kezeléssel, bűnpártolással és magánokirat-hamisítással.

Fazekas Géza elmondta, hogy az ügy korábbi négy gyanúsítottja mellett újabb három embert gyanúsított meg az ügyészség. Ők a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. munkatársai voltak, közülük ketten vezető beosztásban dolgoztak. Utóbbiakat minősített bűnpártolással, valamint magánokirat-hamisítással gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség, valamennyien szabadlábon védekezhetnek.

A nyomozás lezárultával a büntetőeljárás új szakasza, az úgynevezett vádelőkészítő szakasz kezdődik, amely legfeljebb 90 napig, május elejéig tarthat. Az ügyészségnek addig kell döntenie arról, hogy a gyanúsítottak ellen vádat emel-e. Az ügyészségnek arra is lehetősége van, hogy a vádemelés mellett részmegszüntetést hozzon, valamint meg is szüntetheti az eljárást. A nyomozás mostani lezárása tehát nem jelent automatikus vádemelést.

Fazekas Géza korábban megerősítette azt az értesülést, hogy Tátrai Miklóséhoz, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatójáéhoz és Császy Zsolt értékesítési igazgatóéhoz hasonlóan Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkár gyanúsítását is minősített bűnpártolásra módosította a Központi Nyomozó Főügyészség.

Hangsúlyozta, hogy az ügyészség Tátrai Miklós, Császy Zsolt és Horváthné Fekszi Márta gyanúsítását nem szüntette meg, hanem a minősítésén változtatott, hűtlen kezelés helyett minősített bűnpártolás lett a gyanú, amelyet folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás egészít ki.

A változtatás okáról a szóvivő korábban azt mondta, hogy az eljárás során – többek között az orosz féltől jogsegély útján – beszerzett adatok és bizonyítékok értékelése alapján megállapították: az ingatlant még a magyar vagyontanács döntése előtt eladták, a vételárat átutalták Magyarországra, az orosz hatóságok pedig be is jegyezték az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonosváltozást.

A megalapozott gyanú szerint a magyar vagyonkezelő akkori vezetői, Tátrai Miklós és Császy Zsolt valótlan tartalmú okiratokkal azt akarták elérni, hogy a vagyontanács – dacára annak, hogy a vételárat már átutalták, és a tulajdonosváltozást is bejegyezték – hozzon döntést az ingatlanértékesítésről. Ezzel akarták megakadályozni az eredeti állapot esetleges helyreállítását, és a vevőnek kedvezőbb helyzetet biztosítani, azaz a vagyontanács döntése a törvényes eljárás látszatának fenntartására, valamint az általuk és az ügyben eljáró nagykövet által elkövetett kötelességszegés és a bekövetkezett hátrány leplezésére irányult, magyarázta a múlt hét végén Fazekas Géza.

Hozzátette, a vagyontanács döntése idején már zajlott az ingatlan továbbértékesítésének előkészítése, ami azután meg is történt. Összegzése szerint Tátrai Miklós és Császy Zsolt többszörösen megszegte vagyonkezelési kötelezettségét, az adatok alapján pedig a magyar államot mintegy 80 millió dollár – mai árfolyamon átszámítva mintegy 17 milliárd forint – vagyoni hátrány érte, amely nagyobb, mint az eljárás elején feltételezett, 7 milliárd forintos kárösszeg.

Az értékesítésről 2008 májusában Horváthné Fekszi Márta is tudomást szerzett, ennek ellenére azt a látszatot igyekezett kelteni, hogy az értékesítés még nem történt meg, mondta korábban az ügyészségi szóvivő. Az ügy negyedik gyanúsítottját, Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet továbbra is hűtlen kezeléssel gyanúsítják.

Az Index január 18-án megírta, hogy újabb gyanúsítottjai vannak a 17 ezer négyzetméteres moszkvai épület eladása körüli bűnügynek. Az Index információi szerint az egyikük Kupa Mihály korábbi pénzügyminiszter felesége, aki az állami vagyonkezelő egyik vezetője volt az ügy idején.