A székelyeknek ettől nem lesz jobb

Több mint harminc polgármester vesz át a székely zászlót Budafok-Tétényben csütörtökön – olvasható a Németh Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselő és Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP) polgármester aláírásával ellátott közleményben. A zászlók ünnepélyes átadása február 14-én Budafok-Tétény polgármesteri hivatalában lesz. Az eseményen a települések képviseletében polgármesterek, alpolgármesterek veszik át a székely zászlót.

A testület január 28-án arra kérte a hazai önkormányzatokat, hogy álljanak a székelyföldi települések és polgármestereik mellé, akiket megbüntetnek, ha kitűzik zászlójukat. Azóta több mint 50 magyarországi település csatlakozott a felhíváshoz.

Eddig többek között a főváros III., VII., XVIII., a XXI. és a XXII. kerülete, valamint Gyöngyöspata, Diósd, Siófok, Barcs, Tata, Somogyvár, Tököl, Vác és Cegléd tűzte ki a zászlót a helyi önkormányzati hivatal épületére. Az Agerpres hírügynökség hétfői közlése szerint Hargita megyében negyven polgármesteri hivatalon, 62 iskolán és több más középületen leng a székely zászló.

A zászlókat eközben Erdélyben is elkezdte gyártani a Magyar Polgári Párt, amelyeket ingyen fognak osztogatni. A zászlók egy csíkszeredai mozgássérült varrodában készülnek, a párt azt ígéri, hogy „tízezres nagyságrendben” fognak tudni zászlót biztosítani az igénylőknek.

Semjén Zsolt ajánlásával

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arra biztatta kedden az önkormányzatokat és az egyes intézményeket, hogy tűzzék ki épületeikre a székely zászlót szolidaritásuk jelképeként. Semjén Zsolt a főváros VII. kerületében rendezett ezredik állampolgársági eskütételen azt mondta: ez kifejezi a Székelyföld melletti szolidaritást és az egységes magyarság hitvallását. Megjegyezte: hivatali szobájában a kezdetektől fogva ott van a székely zászló is a magyar nemzeti lobogó mellett.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese külön megköszönte Erzsébetváros „nemzethűségét”, az állampolgársági eskütétel intézését. „Nemzettársakból honfitársak lettek a most esküt tevők” – emelte ki az ünnepségen.

Arany oldalak

Semjén Zsolt szerint a magyar Országgyűlés múlhatatlan feladata és kötelessége volt, hogy a nemzetet közjogi értelemben is egyesítse, folytatva Szent István országépítő nagy művét. Azt mondta: a politikában sok minden változhat, de a nemzetegyesítés valóban történelem, ezt nem lehet visszacsinálni. „Ami most történik, az kicsiben ugyan, de a magyar történelem legfontosabb pillanataihoz tartozik, és a magyar történelem aranylapjaira kerül fel” – emelte ki.

A főváros VII. kerületében az ezredik állampolgársági okmányt az erdélyi származású óvodás kislány, Róka Stefánia vehette át. Külön köszöntötték a 19 eskütevő között az erdélyi Miklósvárról érkező Csiki Gyulát, aki 89 évesen visszahonosítási eljárásban lett ismét magyar állampolgár. Az új állampolgárok közül egy Délvidékről, három Kárpátaljáról, 15 Erdélyből érkezett. Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester azt hangsúlyozta, hogy a magyar nép befogadó nemzet.

A fideszes, aki nem tűzi ki

A székelyzászló kitűzését támogató polgármesterek sorából érdekes kivételként lóg ki Szehofner József, Tatárszentgyörgy városvezetője, aki Fidesz-KDNP színekben lett polgármester.

A városvezetőnek elege van a „nagy megmondókból, az állandó kokárda viselőkből, a székely emberek vendégszeretetét kihasználó, zabálni kijáró naplopókból, a piros-fehér-zöld színek, és a kereszt mögé bújó talpnyaló, hataloméhes ‘nemzeti’ karrieristákból, a nagy Magyarország térképet autójukra kiragasztó elmebetegekből, akik azt hiszik, hogy most megmutatják, ki is az erős gyerek”.

Szehofner annak ellenére nem támogatja a zászlótűzést, hogy felesége székely, és három gyermeke van, akiknek az ereiben „a magyar, a sváb mellett székely vér csörgedezik”. A tatárszentgyörgyi polgármesternek ugyanakkor úgy látja, hogy a zászló kitűzésével semmivel nem lesz jobb a székelyeknek, nem lehet az anyaországból megoldani az ő problémáikat, sőt az ilyen irányú törekvések „kárt okoznak”. Szehofnner „Teréz anya életrajzát megismerve” úgy gondolja, nem ez a szolidaritás.

Jobbik: székely zászlót a Parlamentre!

Szávay István, a Jobbik képviselője a székely zászló használatáról kialakult román-magyar vitával kapcsolatban egyetértett Németh Zsolt külügyi államtitkár értékelésével, melyben az erdélyi magyar közösség elleni szimbolikus agressziónak minősítette, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését. A politikus – aki felszólalása végén frakciótársával egy székely zászlót emelt fel az ülésteremben – azt javasolta, hogy tűzzék ki a székely lobogót a magyar Országgyűlés épületére, és maradjon ott egészen addig, amíg ez „a szimbolikus agresszió” véget nem ér.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium államtitkára hangsúlyozta: a határon túli magyarok a székely zászlót nem valami ellen, hanem nemzeti közösségük jelzésére tűzték ki. Az államtitkár a baszk, a katalán, a dél-tiroli és más példákat felhozva kijelentette: a székely autonómiatörekvésekhez hasonló jogállás teljesen bevett Európában. „Éppen ezért lenne jó, ha a román politika is így tekintene a magyarokra és azt engedné nekik, hogy magyarként legyenek jó állampolgárok” – fogalmazott.