Majdnem mindent az unió fizetett

A külügyminisztérium az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviseletével és az Európai Parlament tájékoztatási irodájával közösen reklámkampányt indít, hogy meggyőzze a magyar fiatalokat arról, mennyire jó dolog az unió polgárának lenni. Az Én Európám címet viselő kampány február 25-én indul, csütörtökön pedig sajtótájékoztatón ismertették a részleteit.

Anyagi haszon

Indításként levetítették az egyik 50 másodperces reklámfilmet, ami egy hónapon keresztül rendszeresen megy majd a hazai televíziócsatornákon. A reklámfilmben úsztatott betűk és animációk váltják egymást, miközben egy fiatal férfi arról beszél, hogy mit jelent neki a Hortobágy. Mint kiderül, gyakorlatilag mindent: ez volt gyerekkorának világa, hiába tanult utána külföldön ösztöndíjjal, mindig hiányzott neki ez a táj, ahova a többi gyerek csak a “lovakat, libákat, meg a többi magyaros témát ment megnézni”. Majd megállapítja, hogy Magyarország a Hortobágy nélkül nem lenne ugyanaz. Végül pedig beúszik az unió is a témába, hiszen kiderül, az elmúlt 5 évben több mint 4,5 milliárd forintot fordítottak uniós pénzből a hortobágyi tájegység védelmére.

“Magyarország az Unió nélkül nem lenne ugyanaz” – hangzik el a tanulság a reklámfilm végén. A tanulságot kibontani pedig a rendezvény moderátora, Bakos Piroska segített. Bakos az uniós magyar elnökség szóvivője volt, jelenleg az MTVA munkatársa. És mint a reklámfilmből leszűrte, bizony az unió kapcsán “konkrét pénzbeli haszonról is beszélhetünk, minden egyéb erkölcsi haszon mellett.” Majd belelendülve ebbe a megállapításba, arra kérte Győri Enikőt, a külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkárát, hogy beszéljen ezekről az anyagi hasznokról.

Nem baj, ha vita van

Győri láthatóan zavarba jött egy pillanatra a kérdés hallatán, de aztán nem sétált bele ebbe a csapdába, és az anyagi hasznok ismertetése helyett azt kérte, hadd kezdjen egy személyesebb irányból. Gyereknevelési példa segítségével mesélte el, milyen fontos, hogy megtanuljuk megbecsülni azt, aminek birtoklását hajlamosak vagyunk természetesnek gondolni. Mint mondta, a fiatalok számára ma már természetes, hogy békében élnek és szabadon utazhatnak Európában, és hogy hozzáférhetnek jóléti ellátáshoz, de ez nem volt mindig így. Példaként közelmúltbeli perui látogatását hozta, ahol az európaiak számára csak áhított mértékű gazdasági növekedés van, de hogy hogyan lesz ebből mindenki számára elérhető, egészséges ivóvíz, arról csak most kezdtek el beszélni, míg Európában ez egy olyan adottság, amit mindenki természetesnek vesz.

Az államtitkár röviden megemlítette az "elmúlt két viharos évet", amikor Magyarország és az unió között nem volt idilli a viszony. Győri szerint az nem baj, ha a magyar kormány rákérdez a számára fontos dolgokra, például arra, hogy muszáj-e mindent feltétlenül szabályozni. Az unióban egyre több kérdés kapcsán ismerik fel e fenntartás jogosságát, még akkor is, ha mondjuk a gazdasági és pénzügyi rendszer integrációjának éppen az elmélyítése zajlik.

Az egy hónapon át zajló kampány feladata Győri szerint, hogy életünk apró evidenciáin keresztül mutassa meg, hogyan kapcsolódik mindennapjainkhoz észrevétlenül az Európai Unió. Példaként az államtitkár a szabad, határok nélküli utazást, a szabad munkavállalást és a közös nyugdíjalapot említette. Felsorolta még azt is, hogy a magyar diákok szabadon vehetnek részt Erasmus-programokon külföldön. Azt azonban, hogy éppen uniós pilot-eljárás zajlik Magyarország ellen a hallgatói szerződés miatt, aminek a lehetőségét a kormány mostanában tervezi az alaptörvénybe emelni, már nem említette.

Amit a rómaiak adtak

Az államtitkár ezután rátért az anyagi oldalra is, és mint elmondta, a litvánok után a magyarok a közös uniós büdzsé legnagyobb haszonélvezői. Ráadásul a Magyarországon 2009 és 2011 között megvalósult fejlesztések 97 százaléka uniós pénzből jött létre. Győri ezután a Brian élete című film híres jelenetét idézte fel, amiben a Júdea Népe Front tagjai arról vitatkoznak, hogy mit adtak nekik a rómaiak. Mint elmondta, Magyarországon is sokan hasonlóan állnak az unióhoz: "morgunk, vitatkozunk, de józan pillanatainkban elismerjük, hogy nincs olyan rossz helyzetünk, és azok a rómaiak hoztak is valamit a konyhára."

Perger István, az EB magyarországi képviseletének kommunikációs vezetője ezután részletesebben is kifejtette az uniós finanszírozás mértékét. Mint elmondta, messze a magyarországi beruházásokba száll be legnagyobb mértékben az unió. Míg nálunk a megvalósuló fejlesztések 97 százalékában jelennek meg uniós pénzek, addig ez az arány EU-s szinten 12-13 százalék. Ez azt jelenti, hogy 2009 és 2011 között gyakorlatilag nem volt olyan óvodaépítés, csatornázás vagy akár várfelújítás, ami ne uniós pénzből valósult volna meg. "Az más kérdés, hogy a szalagok átvágásakor sok esetben az uniós logó kicsit a háttérbe szorul" - tette hozzá Perger. És persze sok fejlesztésnél társfinanszírozóként megjelenik az önrészt vállaló magyar állam is, de az uniós rész a finanszírozásra fordított összegek átlagosan 85 százalékát teszik ki.

Számolja ki, mit kapott az Uniótól

A kampány szakmai oldalát a kivitelező ügynökség, a MEC Hungary ügyvezető igazgatója, Gulyás János foglalta össze. A televíziós és rádiós reklámokon kívül lesz egy online EU-kalkulátor is, amiben néhány adat megadása után mindenki megnézheti, mennyiben és mennyivel járul hozzá mindennapjaihoz az unió. És mert vállalt cél a fiatalok megszólítása, Budapesten és nyolc vidéki városban lesznek fórumok gimnáziumokban és egyetemeken. Ezeket Bakos Piroska és Váczi Gergő, a TV2 műsorvezetője moderálja majd, vendégként pedig többek között Martonyi János külügyminiszter és Andor László uniós biztos is elmegy majd egy-egy alkalomra, hogy meggyőze a fiatalokat arról, miért jó nekik uniós állampolgárnak lenniük.

A tájékoztató alatt sokakban alighanem motoszkáló kérdést végül egy Budapesten élő külföldi újságíró tette fel a résztvevőknek. Arra kérdezett rá, nem lehetett volna megspórolni az egész kampányt, ha egyszerűen megmondaná a kormány, hogy egy adott évben mennyit fizettek be a magyar állampolgárok az EU-ba, és mennyit kaptak végül vissza. Válaszában Győri államtitkár azt mondta, hogy ő megóvná az állampolgárokat attól, hogy ilyen számokkal dobálózzon, hiszen az emberek sokfélék, és lehet másoknak nem ilyen adatok kellenének. A kampány készítői is amellett érveltek, hogy a fiatalokat nem számokkal, hanem az érzelmekre hatva lehet majd elérni.

Az Én Európám kampány február 25-től március 25-ig fog futni, a két reklámfilm mellett rendezvények és online eszközök segítségével is próbálják majd eljuttatni a magyar állampolgárokhoz az üzenetet, hogy magyarnak és európainak lenni nem kizárja, hanem éppen ellenkezőleg, kiegészíti egymást. A kampány összköltsége 36 millió forint, ezt természetesen az Európai Unió állta.