Valér
2 °C
8 °C

Egyfős tanszék marad Kálmán László után

2013.02.26. 13:31 Módosítva: 2013-02-27 14:55:41
Kapcsolódó cikkek (1)
Kálmán László
Kálmán László
Fotó: Wikipedia

Kálmán László, az ELTE elméleti nyelvészet tanszékének egyik vezető oktatója már biztosan tudja, hogy megszűnik az állása. Levelet kapott a dékántól, amelyben arra kérték, hogy vegyen ki fizetés nélküli szabadságot. Az egyetemi docens tudomása szerint a többi érintett oktatót is egyenként, levélben értesítette a kar vezetése. Az Oktatói Hálózat kezdeményezni fogja egy rendkívüli értekezlet összehívását az ügyben.

Az elméleti nyelvészet ezzel egyfős tanszékké válik, de nem szűnik meg. Kálmán szerint a helyzet „ugyanannyira lesz vicces, amennyire eddig is vicces volt”. Az oktatót egyáltalán nem lepte meg az elbocsátása, tavaly decemberi cikkében, de már azelőtt is biztosra vette, hogy el fogja veszíteni oktatói megbizatását. Állítása szerint az egyetem minden évben felvetette állásának megszüntetését, azonban a közvetlen „főnöke” – a filozófiai intézet vezetője – rendre kiállt mellette.

Kálmánnak egyébként máshol van egy főállása. Az ELTE eredetileg félállásban foglalkoztatta, majd mivel fizetésemelést nem tudtak adni neki, szép fokozatosan „egynyolcad állásba” került. Kálmán szerint az elbocsátott oktatók közül többen akár ingyen is dolgoznának, a mostani kirúgásokért azonban „az egyetem szégyellheti magát”.

Az elméleti nyelvészet szakra évente átlagosan hat–tíz hallgató iratkozik be, jelenleg harmincan tanulnak itt. A saját szakos óráin kívül a tanszék a bölcsészhallgatók szélesebb körének is tart egy alapozó kurzust, erre körülbelül háromszázan járnak.

Csak a fizetési listán egyfős

Siptár Péter, az ELTE Elméleti Nyelvészet Tanszékének vezetője pontosította a helyzetet: ugyan az ELTE alkalmazásában valóban csak egy oktató marad a tanszéken, az MTA Nyelvtudományi Intézetének több dolgozója továbbra is részt vesz a két intézmény által közösen gondozott szak működtetésében. Az alábbiakban szó szerint idézzük Siptár Péter levelét a tárgyban:

„Az elméleti nyelvészet tanszék Kálmán elbocsátása után sem válik egyfős tanszékké. Ugyanis a tanszék immár több mint két évtizede az ELTE és az MTA szerződése értelmében ún. kihelyezett tanszékként működik. Ez azt jelenti, hogy az oktatók többsége nem az ELTE, hanem az MTA Nyelvtudományi Intézetének dolgozója, fizetését is onnan kapja, és munkaköri kötelességei közé tartozik a tanszéken történő oktatás (amely egyébként fizikailag is a
Nyelvtudományi Intézetben történik, vagyis az ELTE-nek rezsiköltségei sincsenek vele). Az ELTE korábban két teljes és két félállást finanszírozott, ez csökkent az idők folyamán egy teljes plusz kétszer 1/8 állássá, és ez utóbbi két töredékállás egyike szűnt meg tavaly, a másik meg éppen most. Igaz, hogy a tanszék nem-ELTE-s dolgozói önzetlenül és kötelességükön messze túlmenően fáradoznak (az ELTE szempontjából: ingyen) a szak hallgatóinak, valamint a bölcsészkar évente több száz nem elméleti nyelvészet szakos hallgatójának oktatásán, a tanszék mégsem egyszemélyes, legfeljebb az ELTE fizetési listáján.”

Huszonkét oktató csomagolhat

Ahogy korábban megírtuk, március elsejével huszonkét oktatót kényszernyugdíjaznak, vagy utasítanak arra, hogy fizetés nélkül szabadságot vegyenek ki az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Értesüléseink szerint mennie kell Nádasdy Ádám nyelvésznek, Keserü Katalin művészettörténésznek, Margócsy István irodalomtörténésznek. A HVG még Tverdota György irodalomtörténész és Tarján Tamás színikritikus nevét említette. Ugyanakkor mégsem küldik el Radnóti Sándor esztétát, mert a nyolcvanas években, rendszerellenes értelmiségiként tíz évig nem dolgozhatott, így most nincs annyi munkával töltött éve, hogy elfogadható nyugdíjat kapjon.

A leépítések egyelőre csak az ELTE bölcsészkarát érintik. Úgy tudjuk, az egyetem szenátusa döntött úgy, hogy nyolc kar közül a legnagyobbnak számító bölcsészkarról lehet még embereket elbocsátani. Másik informátorunk szerint ugyanakkor a BTK hibás gazdasági működésével lehetetlen helyzetbe kormányozta magát. Az egyetem egésze is kétségbeejtő helyzetben van, az állami támogatás már csak a bérek egy részét fedezi, dologi kiadásokra évek óta nincs pénz.

Az elbocsátások ellen kedden élő lánccal tiltakoznak a diákok, erről később részletesen beszámolunk.