Száz új munkahely az Információs Hiavatalban

A gazdasági kihívások, a nemzeti szuverenitás és az energiabiztonság ró feladatokat 2013-ban az Információs Hivatalra (IH) - mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén Budapesten.

A testület az eredetileg tervezett zárt helyett nyílt ülésen hallgatta meg a polgári hírszerző szolgálatot szeptembertől felügyelő államtitkár tájékoztatóját az Információs Hivatal tevékenységéről és aktuális nemzetbiztonsági kérdésekről.

A pénzügyi stabilitás a legfontosabb

Lázár János a kiemelt nemzeti érdekek közé sorolta a megszabott feladatokat, ezek közül a legfontosabbnak az ország gazdasági-pénzügyi stabilitását nevezte. Az IH feladatait tekintve ide sorolta az állami kötvénypiac folyamatos figyelését, a mértékadó tőkepiaci előrejelzések követését és információk beszerzését, a magyar stratégiai vállalatok iránti nemzetközi érdeklődés, valamint a kiemelt gazdasági partnerek, például Németország gazdasági folyamatainak nyomon követését.

Külön szólt arról is, a kormány kiemelt politikai célja, hogy befejeződjön az országgal szembeni túlzottdeficit-eljárás.

Vissza a kimenekített pénzeket!

A nemzeti szuverenitással összefüggő feladatokról szólva azt mondta: fontos annak az eseménysorozatnak a figyelemmel kísérése, amely az Európai Unión belül zajlik. Ugyancsak a feladatok közé sorolta az adóelkerülés céljából külföldre került jövedelmek felderítését, továbbá a "külföldi titkosszolgálatok egy jól körülhatárolható csoportjának" Magyarország iránti fokozott érdeklődésének felderítését. Ugyancsak ebben a körben említette az országgal szemben zajló kötelességszegési eljárásokat, amelyekkel kapcsolatban fontosnak nevezte az eljárások motivációjának megértését. Ennek kapcsán gazdasági cégek brüsszeli lobbitevékenységéhez kapcsolódó gazdasági információkat említett.

Szintén ebbe a kategóriába sorolta a nemzeti bank elnökének kiválasztását, hozzáfűzve, hogy "a nemzetközi visszhangok és különböző mozgások" is fontosak az ország nemzetbiztonsági érdekeit illetően.

A német-orosz megállapodástól függ a gázár

Az energiabiztonsággal összefüggésben az ország energetikai függetlenségének növelését hangsúlyozta, külön megemlítve az E.ON érdekeltségeinek megvásárlását. Felhívta arra a figyelmet, hogy minden ilyen lépésnek van külföldi kihatása. Fontosnak nevezte a német-orosz együttműködését, utalva arra, hogy a gáz fogyasztói árát is ez határozza meg.

Kiemelte: 2015-ben lejár a Magyarország és Oroszország közötti gázszállítási szerződés, az ehhez kapcsolódó összes információ kiemelt figyelmet érdemel. Megjegyezte: az ukrán miniszterelnök rövidesen Magyarországra látogat, és az energetikai beszerzések, megállapodások is részét képezik a megbeszéléseknek.

Orbán 2013-ban: Japán, Kína, India

A kiemelt feladatok mellett megemlítette, hogy az IH-nak fontos szerepe van a kormányfő külföldi útjainak előkészítésében, és előrevetítette: Orbán Viktor miniszterelnök előtt három nemzetstratégiailag is fontos út áll idén Japánba, Kínába, valamint Indiába.

Szólt arról is, hogy a kettős állampolgárság speciális feladatokat ró Magyarországra, ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy nem nemzetbiztonsági kockázatról, hanem fokozott érdeklődésről van szó, elsősorban az európai uniós tagságból fakadóan.

Lázár János felidézte: a költségvetésben 10,1 milliárd forint áll a hivatal rendelkezésére hírszerző tevékenységre, amely 2,5 milliárd forinttal több, mint az előző évi összeg. Ebből a feladatokat támogató technikai fejlesztéseket és létszámnövekedést hajtanak végre, mintegy száz új státus létrehozásával.

A bizottság ülésén arról is megállapodtak, hogy májusban vagy júniusban ismét meghallgatják az államtitkárt az IH-nak a jövőre esedékes országgyűlési választások lebonyolításával összefüggő feladatairól.

Kétlépcsős nemzetbiztonsági ellenőrzés

A bizottság ülésén egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találták a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslatot. A Kocsis Máté és Csampa Zsolt fideszes képviselő által jegyzett előterjesztés az indoklás szerint bevezetné a folyamatos ellenőrzés lehetőségét, vagyis azt, hogy az érintett a munkakör betöltése alatt is megfelel-e a biztonsági feltételeknek.

A nemzetbiztonsági ellenőrzés kétlépcsőssé válna: az első lépcső adattári ellenőrzést jelent, amelynek során titkos információgyűjtés is folytatható, ugyanakkor a korábbinál rövidebb, 45 nap tartamú lenne. A javaslat rögzíti, hogy miniszterek, államtitkárok, a nemzetbiztonsági bizottságba jelölt és megválasztott képviselők, valamint a miniszteri kabinet vezetője és politikai főtanácsadó esetén csak ezt az ellenőrzést kell lefolytatni. A második lépcsőben a jogviszony fennállása alatt lehet folytatni ellenőrzést, amelynek során ugyancsak lehetne alkalmazni titkos információgyűjtést, de naptári évenként legfeljebb kétszer, alkalmanként legfeljebb 30 napig.