Alaptörvényen ekkorát még nem módosítottak

Az Alkotmánybíróság decemberben állapította meg az Átmeneti Rendelkezésekről, hogy azok korántsem átmenetiek, és egy lendülettel el is törölte azokat. A kormánypárti képviselők most hivatalosan is beleírnának az alkotmányba a rendelkezéseket, amikről ez a lap az első pillanattól fogva azt állította, hogy valójában az alkotmány kiegészítései.

És ha már hozzányúlnak a nagy műhöz, beleírnak még ezt-azt. Például a felsőoktatásban tanulók röghöz kötését, vagy hogy a házasság férfi és nő között köttetik. De beleírják a családjogi törvény alkotmányellenesnek talált családdefinícióját is, miszerint az a család, ahol házasemberek élnek együtt, vagy ahol szülő-gyerek kapcsolat van.

Beletrükközik az alaptörvénybe azt is, hogy az egyházak elismeréséről a parlament dönt – ezt az egyházügyi törvény részeként kifogásolta még az Alkotmánybíróság. Ugyanígy kerülik meg azt az alkotmánybírósági döntést is, amely a véleményszabadság korlátozására tekintettel eltörölte a választási eljárási törvényben a kereskedelmi médiában való kampányolás tilalmát – ez most már az alaptörvényben lesz tiltva.

De korlátozzák a véleményszabadságot is, az alkotmány része lesz a gyűlöletbeszéd tilalma.

Az alapvetések része lesz, hogy az MSZMP bűnös kommunista párt. És az is, hogy ezentúl április 25-e az Alaptörvény napja, hogy legyen mikor ünnepelni.

Korlátozzák az Alkotmánybíróság munkáját

Fejezeten belül is külön fejezetben kell tárgyalnunk az alaptörvény módosításának legsajátosabb részét, amiben tovább korlátoznák az alkotmánybírósági kontrollt. Egyrészt megtiltanák, hogy az AB olyan jogszabályrész alkotmányosságát is megvizsgálja, amit az indítványozó nem kért – így találták alkotmányellenesnek az előzetes regisztrációt. Másrészt megtiltanák, hogy ítéleteiben az Alkotmánybíróság figyelembe vegye az elmúlt 23 év alkotmánybírósági gyakorlatában született döntéseket.

Azt is beleírnák az alaptörvénybe, hogy azt az alkotmánybíróság csak a megalkotásra és kihirdetésre vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatná, tartalmilag nem.

Módosított módosító

Az eleve képviselői egyéni indítványként benyújtott, így gyorsítva, hatásvizsgálatok és tanulmányok nélkül, gyakorlatilag előkészítetlenül tárgyalt javaslatot ráadásul még módosították is. Az alkotmányügyi bizottság javaslatára mégsem foglalják alaptörvénybe, hogy a legfőbb ügyész kedve szerint jelölhessen ki bíróságot.

Lázár János miniszterelnökségi államtitkár indítványára „politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető”. De legalább még nem teszik kötelezővé az ingyenreklámok közlését – igaz, a cél nem is ez volt, hanem hogy ne nagyon legyen politikai reklám a médiában. Biztos, ami biztos, azt is beleírják az alaptörvénybe, hogy kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában lehet politikai reklám – ezt a paragrafust konkrétan az Alkotmánybíróság húzta ki a választási eljárási törvényből.

Az Európai Tanács aggodalmai miatt a kormány kénytelen módosítani a médiatörvényt. Röviden a lényeg:

- A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. §-ában a „sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan” szövegrész helyébe a „kiegyensúlyozottan” szöveg lép.

- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét már nem a miniszterelnök, hanem a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre.

- A jelölésbe bevonják a hírközlés és a média területén működő szakmai testületek, civil szervezetek véleményét, javaslataikat a jelölő kormányfő megfontolja.

- Az NMHH, illetve a Médiatanács elnökét megbízatása letelte után nem lehet újra kinevezni.

- Szigorodtak a kinevezés feltételeiként megszabott képzettségi-szakmai követelmények.

Hétfőn a javaslathoz benyújtott módosító indítványokról szavaznak. Ezek közül a leglényegesebb, hogy az előterjesztő eredeti javaslatával szemben a médiahatóság elnökét mégsem csak egy ciklusra lehetne kinevezni.

A kormánnyal megesik néha, hogy elfogadottnak képzel törvényeket. Ez történt a korábban kényszernyugdíjazott bírák helyzetét rendező törvénnyel is, amiről Orbán Viktor januárban már múlt időben, megoldott problémaként beszélt. Pedig a javaslatból csak hétfőn lesz törvény, ha működik a kormánypárti szavazógépezet.

Az alapprobléma az volt, hogy a kormány egyik napról a másikra a korábbi hetvenről az általános 62 évre szállította le a bírák nyugdíjkorhatárát. A rendelkezést az alkotmányba, illetve annak első kiegészítésébe, az átmeneti rendelkezéseknek nevezettbe is belefoglalta, de az Alkotmánybíróság így is megsemmisítette. A szabályozást az EU is kifogásolta.

A helyzetet most Navracsics Tibor javaslatára úgy orvosolnák, hogy 62 helyett 65 évre szállítanák le a bírák nyugdíjkorhatárát. Az Európai Bíróság a közjegyzők esetén is kifogásolta az új szabályozást, ezért a módosítás rájuk is vonatkozik.

Az Orbán-kormány új varázsfegyvere a rezsiköltségek csökkentése. Ennek érdekében most törvénybe foglalják, hogy a villamosenergia-szolgáltatók lakossági üzletága „nem irányulhat haszonszerzésre”, ami legalábbis sajátos értelmezése a piacnak.

A javaslat többi pontja ehhez képest már-már lényegtelen, bár az áramszolgáltatók biztos megérzik majd, hogy a törvény szerint az elosztóhálózatok üzemeltetői elosztási díjon felül semmilyen ellenszolgáltatást nem számíthatnak fel a közvilágításért. A négyemeletesnél magasabb – liftes – társasházakban pedig akkor is biztosítaniuk kell a szolgáltatást, ha amúgy a társasház tartozásai miatt elzárnák az áramot.

A javaslat alapján a szolgáltatók, akik nem szerezhetnek hasznot a lakossági szolgáltatásból, kötelesek lesznek új irodákat is fenntartani. Minden ötezer főt meghaladó lakosságú településen panaszfelvételi irodát kell nyitniuk.

Navracsics Tibor közigazgatási miniszter álma a „Jó Állam”, amit ő így is hív, két nagy kezdőbetűvel. A Jó Államban egyszerű az ügyintézés, erre alkották meg a Magyary Egyszerűsítési Programot, melynek legújabb fejezeteként a szociális igazgatásról, eljárásról és a gyermekvédelemről szóló szabályokat egyszerűsítik. Akit ennél bővebben érdekel a téma, itt olvashatja a tervezetet, amelynek hétfőn a módosító indítványairól döntenek.

A valóságban „a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről” címet viselő törvény lényege már a címéből is kiolvasható. Az államosított kórházak, azaz 18000 dolgozójuk bérezése és az intézmények fenntartása is a központi költségvetés része lesz. A javaslat szerint a kórházak március 31-i hatállyal kerülnek a központi költségvetési szerv kezelésébe. Hogy melyik fekvőbeteg-szakellátó melyik állami kórház kezelésébe kerül, azt a törvény mellékletéből tudhatják meg.

Előzetesünkben már volt szó a Magyary Programról, Navracsics miniszter Jó Állama a közúti közlekedésről is gondoskodik. Az erről szóló törvények is egyszerűsítve lesznek. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára a közúti balesetben érintett járművek vezetői maguk igazoltathatnák egymást, ehhez már rendőr se kéne.

A jövőben online is intézhető volna az eladó bejelentése autóvásárlásnál. A közlekedési hatóság jogot kapna a kötelező biztosítás ellenőrzésére az igazgatási eljárások és a gépjármű időszakos vizsgálata során.

A héten a módosító indítványokról döntöttek, ezek egyike új paragrafussal egészíti ki a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvényt. A gazdasági bizottság javaslata alapján 2013. szeptember 30-án indul a nemzeti mobilparkolás.

Hogy a parlament mégsem csak egy gumibélyegző, hogy az amerikai politológiai szakterminológiából vegyünk kölcsön egy kifejezést a kormánypárti frakció olajozott gépezetére, azt jól mutatja, hogy ezt a törvényt már a múlt héten el kellett volna fogadni. De nem sikerült, annyira, hogy hétfőn is még csak a módosító indítványairól döntenek.

Hogy a kőolaj és a kőolajtermékek mennyire közel állnak a kormány szívéhez, azt jelzi, hogy a törvénynek még preambuluma is van. Ez most a szokásosnál szárazabbra sikerült, csak azt tudjuk meg belőle, hgoy uniós jogkövetelményekre figyelemmel van szükség Magyarország folyamatos és biztonságos energiaellátásának újraszabályozására.

Hogy egyből a közepébe vágjunk, megmondjuk, mennyi köolajt és kőolajterméket kell bizonságilag felhalmozni: A=[a x 0,96 + (b+c+d+e+f) x 1,2] x 0,9. A különböző kőolajtermékekből korábban felhalmozott, tonnában megadott mennyiségeket jelölő ismeretlenek behelyettesítése nélkül ebből csak annyi derül ki, hogy a szorzó mindenképpen nagyobb egynél. Illetve még ez se feltétlenül igaz.

Az építőipar egyik jellemzője a lánctartozás. A megrendelő nem fizet a fővállalkozónak, az az alvállalkozónak, és így tovább, míg a végén egzisztenciák szűnnek meg. A helyzetet a kormány most a Teljesítésigazoló Szakértői Szerv megteremtésével orvosolná, amely a teljesítési szakkérdéseket vizsgálná. Véleményét a bírósági eljárásban lehetne használni. A késedelmes fizetést a jövőben kamat terhelné.

Egy múlt keddi módosítás alapján a jövőben a gazdasági és szakmai kamarák kapnak jogot a véleményező szakértők kinevezésére.